Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
A karácsony a családi együttlétek ideje, ám a fiatalok számára gyakran árnyaltabb a kép. Pszichológus, lelkipásztor és fiatalok tapasztalatai alapján közelítjük meg, miként élik meg a családi kötelékeket a távolság és az önállósodás kihívásai mellett.
Temesváron 7. éve működik a Bolyai János Szakkollégium, amely a bánsági városban tanuló magyar egyetemisták számára nemcsak bentlakást, hanem családias közösséget és szakmai fejlődést kínál. Andrásy Noémi ügyvezető kísért végig a kollégium épületén.
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi tisztifőorvos a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Első fokon precedens nélküli ítélet született a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról. Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkárt kérdeztük a minisztérium terveiről, akadályokról és a világörökségi címhez vezető útról.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Turisztikai potenciállal rendelkező település lett Sarmaság, ami kiemelt lehetőségeket nyit meg Szilágy megyei község előtt a természeti, kulturális és infrastrukturális fejlesztések terén. Dombi Attila polgármester beszélt terveikről.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Az alvászavar ma már nemcsak az idősebbeket érinti: egyre több fiatal és gyermek küzd álmatlan éjszakákkal. Marton László rezidens orvos szerint a háttérben gyakran nem betegség, hanem a rohanó életmód, a képernyők és a rendszertelen napirend áll.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
A közelmúltban hatan vesztették életüket, több túrázó súlyosan megsérült a hegyekben. Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei hegyimentők vezetője szerint ennek az az oka, hogy sokan tapasztalat, felszerelés nélkül vágnak neki a veszélyes ösvényeknek.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
Apáczai Csere Jánostól Janovics Jenőig az erdélyi magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakjai nyugszanak a kolozsvári Házsongárdi temetőben. A több évtizedes hagyományt követő halottak napi séták apropóján Sipos Dávid kalauzolt a 440 éves sírkertben.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Tusnad Eco Bear konferenciára, ahol az ember és a barna medve együttéléséről folyt a párbeszéd. Bár a román hatóságok távol maradtak, Tusnádfürdő sikertörténete nemzetközi figyelmet keltett.