Bizonytalan luxusüdülések: átalakítja a háború a romániaiak körében is népszerű közel-keleti országok turizmusát

ugyanis egyszerre kell foglalásokat átütemezniük, visszatérítési igényeket kezelniük, valamint számolniuk a gazdasági következményekkel. Kelemen Barna marosvásárhelyi turisztikai szakemberrel és a Word Travel Shop utazási iroda vezetőjével arról beszélgettünk, mennyire érezhető a Közel-Keleten kialakult konfliktus hatása a romániai turizmusban, illetve a médiában megjelenő hírek és a geopolitikai fejlemények miként befolyásolják az utazási döntéseket, és milyen hatással lehet mindez hosszabb távon a térség turisztikai vonzerejére.

Kelemen Barna a Krónikának elmondta, a közel-keleti konfliktus érezhetően befolyásolja az utazási piacot, a közel-keleti úti célok hagyományosan épp a tavaszi–őszi időszakban népszerűek a turisták körében,

„A főszezont nem érintik a lemondások, ugyanis a térségben nyáron rendkívül magas a hőmérséklet, ami visszafogja az utazási kedvet. Például Ománban a monszunos időszak és a charterjáratok hiánya miatt eleve rövidebb a turisztikai szezon. Hasonló a helyzet más öböl menti országokban is, ahol akár az 50 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet” – magyarázta.

– állapította meg. Hozzátette, a közel-keleti konfliktus nemcsak az utazási kedvet befolyásolja, hanem közvetlen gazdasági hatásokat is kivált, amelyek végül az utasokat érintik. Az egyik legfontosabb tényező az üzemanyagárak emelkedése, ami azonnal megjelenik a légi közlekedés költségeiben, és ezzel együtt a repülőjegyek árában is.

korábban írtuk

Megváltoztatja a turisztikai trendet a közel-keleti konfliktus, a biztonságosabb úti célokat keresik a nyaralni vágyók

Egyre többen mondanak le az olyan korábban népszerű úti célokról, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Jordánia, és inkább Európa országait vagy belföldi turisztikai célpontokat keresnek.

Kelemen Barna rámutatott, a helyzetet tovább nehezíti, hogy a charterjáratokat rendszerint jóval korábban, akár egy évre előre lekötik, még más gazdasági feltételek mellett. „Ezeket a szerződéseket korábban, alacsonyabb költségekkel számolva kötötték meg.

Ez nem arról szól, hogy bárki visszaélne a helyzettel, hanem arról, hogy a megnövekedett kiadásokat valahogyan fedezni kell” – mondta. A turizmus szereplőinek eközben folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. Az utazási irodák számára a lemondások, átütemezések többletmunkát jelentenek, mivel ugyanazt az utazást akár többször is át kell szervezniük, és egy utassal akár háromszor is foglalkozniuk kell, mire végül el tud utazni valahova.

Ha minden feltétel adott az utazáshoz, akkor az utas nem hivatkozhat pusztán arra, hogy fél, mert a félelem nem jogi kategória. Ebben az esetben a szerződéses feltételek az irányadók – amelyek Romániában a turisztikai minisztérium által szabályozottak, valamennyi utazási irodánál egységesek –, és gyakran teljes vagy jelentős mértékű kötbért írnak elő” – hangsúlyozta Kelemen Barna. Hozzátette, más a helyzet, ha maga az utazásszervező dönt a járat vagy a csomag törléséről: ez esetben az utasok általában több lehetőség közül választhatnak: visszakapják a befizetett pénzüket, későbbi időpontra halaszthatják az utazást, vagy utalvány formájában használhatják fel az összeget egy másik útra.

A vásárhelyi turisztikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy utazás előtt célszerű megfelelő biztosítást kötni, mivel ezek különböző kockázatokra nyújtanak védelmet, és jelentős segítséget jelenthetnek váratlan helyzetekben. „Tapasztalataink szerint érdemes komplex biztosítást kötni, amely egyaránt tartalmaz útlemondási és egészségügyi fedezetet, ami azt jelenti, hogy az indulás napjáig védve vagyunk, ha velünk vagy egy közeli hozzátartozóval történik valami komoly probléma, majd a tartózkodás ideje alatt az adott országban is biztosítva vagyunk” – magyarázta.

Ugyanakkor a biztosításoknak egyértelmű korlátai is vannak:

„Ilyen helyzetekben ezért a szerződéses feltételek az irányadók: amennyiben az utazás lebonyolítható, a járatok közlekednek, és nincs hivatalos korlátozás, az utas döntése, hogy elindul-e. Ha valaki mégsem utazik el, akkor vállalnia kell, hogy lemond a befizetett összegről” – mutatott rá.

– mutatott rá. Hangsúlyozta, a gyors helyreállást az is segítheti, hogy az öböl menti országok jelentős gazdasági erőforrásokkal rendelkeznek, és kiemelt ágazatként kezelik a turizmust. Rámutatott, a gazdagabb arab országok egy része felismerte, hogy a kőolajtartalékok a térségben végesek, és a turizmusban látták a jövőt.

„Olyan szokatlanul látványos városokat, tengerpartokat, turisztikai attrakciókat alakítottak ki, amely ezreket vonzanak minden évben. Az elmúlt időszakban a dubaji repülőtér volt a világ legforgalmasabb légi csomópontja: milliók fordultak meg itt, olykor a személyzet már nem tudta megfelelően kiszolgálni a tömeget. Épp ezért az érintett országok számára hatalmas veszteséget jelent, hogy a háború miatt üresen állnak a szállodák” – magyarázta. Mint fogalmazott, ahogy a pandémia alatt is bebizonyosodott, ezek az országok nagyon gyorsan talpra tudnak állni, ha lehetőséget kapnak rá, és ezúttal is érdekükben áll, hogy a háború mielőbb befejeződjön, nyithassanak a világ fele, és a turizmus stabilizálódjon.

Kelemen Barna szerint

„A pandémia már megtanította a piac szereplőit arra, hogy a hagyományos működési logika nem mindig hatékony. Most a Közel-Kelet geopolitikai feszültségei újabb példát szolgáltatnak: az utazási irodáknak és az utasoknak egyaránt folyamatosan reagálniuk kell a változásokra. A rugalmasság elengedhetetlen: egy foglalást többször is át kell szervezni, más útvonalakat kell keresni, új biztosítási megoldásokat kell mérlegelni. A nyerő az, aki gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni” – tette hozzá a marosvásárhelyi utazási iroda vezetője.