A sajtótájékoztatón (balról jobbra) Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ismertették Kallós Zoltánnak a népi kultúra megőrzésében betöltött meghatározó szerepét
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására: a programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon a néprajzkutató munkásságáról, és ismét a figyelem középpontjába kerüljön a magyarnépzene, valamint a táncházmozgalom gazdag hagyománya. A Kallós-emlékév részleteit sajtótájékoztatón ismertették a szervezők.
2026. február 11., 14:372026. február 11., 14:37
2026. február 13., 10:422026. február 13., 10:42
Emlékév keretében tennék láthatóvá Kallós Zoltán száz éve született erdélyi magyar néprajzkutató és népzenegyűjtő szellemi örökségét Erdélyben és Magyarországon. A Kallós 100 emlékév keretében számos népzenei és táncos esemény, valamint konferencia tisztelegnek a 2018-ban, 91 éves korában elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató előtt,
Az emlékév programjait és kiemelt eseményeit február 11-én Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány székhelyén tartott sajtótájékoztatón mutatták be. A rendezvényen Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója; Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója; Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke; valamint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ismertették Kallós Zoltánnak a népi kultúra megőrzésében betöltött meghatározó szerepét, valamint az emlékév során megvalósuló kulturális, tudományos és közösségi programokat. A sajtóeseményen elhangzott, az idei Kallós-emlékév három intézmény összefogásával valósul meg, az emlékév keretében Kallós Zoltán születésnapjához kapcsolódva két nyitógálát rendeznek: március 24-én Budapesten, a Művészetek Palotájában, március 28-án pedig a Kolozsváron a magyar operában.
A sajtóeseményen a Kallós Népzenei Iskola diákjai kalotaszegi dallamokat szólaltattak meg
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
A Kallós Népzenei Iskola diákjainak fellépésével színesített sajtóeseményen Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója elmondta, Kallós gondolkodásmódja inspirálta az intézményi összefogást, amelyet képviselnek: szeretnénk közösen megmutatni a néprajzkutató örökségét a Kárpát-medencének és a világnak.
Az emlékév során a hagyományos események – a seregszemlék, táborok és egyéb rendezvények – mind Kallós Zoltán századik születésnapjához kapcsolódnak. A program részeként többek között Budapesten nyílik kiállítás, amely később a Kárpát-medencében több helyszínen is bemutatkozik kísérőprogramokkal. Emellett a gyűjteményre alapozva oktatási segédanyag készül 4–9 éves gyerekek számára.
Az erdélyi programok kapcsán Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza elnöke elmondta, hogy Kallós Zoltán szellemisége generációk óta él bennük, és a legfontosabb, hogy ezt a hagyományt tovább éltessék mind a kiemelt rendezvényeken, mind a mindennapi életben.
Hozzátette, az emlékév két nyitóeseménye Budapesten és Kolozsváron mutatja be Kallós Zoltán életművét, de mindkettő külön koncepció alapján épül fel. A budapesti nyitógálán a Magyar Állami Népi Együttest és az Udvarhely Néptáncműhelyt közös műsora Kallós Zoltán életútját idézik, miközben kortársai – például Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, Fábián Éva, Juhász Zoltán és Csoóri Sándor – személyes emlékeikkel egészítik ki a műsort.
A program bemutatja a helyi néptáncos közösségek kialakulását, a táncházmozgalom helyi gyökereit.
Kelemen László hangsúlyozta, hogy az emlékév programjaihoz tartozik:
Kallós-csepp: a kis üvegekbe töltött pálinka a Kallós Zoltán kertjében termett szilvából készült
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a sajtótájékoztatón felidézte felidézte Kallós Zoltán pályafutásának történelmi hátterét is: a néprajzkutató munkássága a kommunizmus hierarchikus, vertikális társadalmára adott horizontális választ, és lehetővé tette a közösségek összekapcsolódását.
A Kallós-emlékév magyarországi programsorozata március 24-én a Művészetek Palotájában tartott nyitógálával kezdődik. Ezt követően a programok több szálon folytatódnak: megrendezik a Kallós-örökségre fókuszáló Táncház Napját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel, a Hagyományok Háza népszerű szombati táncprogramjait, valamint a Kallós életművéhez kapcsolódó szabadegyetemet. Az év során a Hagyományok Háza részt vesz hazai és határon túli fesztiválokon, a gyűjtemények és oktatási anyagok pedig Kallós tematikájában érhetők el a nagyközönség számára. A programsorozat április 28-án az Országos Táncháztalálkozóval zárul.
Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója az eseményen elmondta, hogy a Kallós Zoltán százéves megemlékezéséhez bölcsen kell nyúlni.
– idézte fel az intézményvezető.
Hangsúlyozta, hogy Kallós szellemisége a mai napig jelen van azokban, akik érzékenyek a népi kultúra iránt, és a fiatalok és idősek számára egyaránt példakép marad. Szép Gyula személyes kapcsolatáról is beszélt: a táncházmozgalom hozta össze őket, és ennek révén napi kapcsolatban álltak egymással. Az ő szerepe az is volt, hogy meggyőzze Kallóst a válaszúti alapítvány létrehozásáról, és életet vigyen a korábban inkább zárt, magyar többségű településekre szánt programokba. Kiemelte, hogy az emlékév célja nem a harsogó ünneplés, hanem a csendes, elmélyült tiszteletadás:
A sajtóesemény különleges epizódjaként a résztvevők a néprajkutató „örökségével” úgynevezett Kallós-cseppek formájában is találkozhattak, a kis üvegekbe töltött pálinka a Kallós Zoltán kertjében termett szilvából készült.
Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!