Deák Szidónia

Húszéves évfordulóját ünnepli idén a nagybányai magyar napok: szeptember 1–7. között a város szívében újra életre kelnek a magyar közösség hagyományai, a néptánc és képzőművészet, a kézműves mesterségek bemutatói és a gazdag zenei kínálat.

A Szamos nélkül nem lenne ugyanaz Kolozsvár: a folyó hidakat és palotákat ihletett, vize malmokat hajtott, gyárakat táplált, és még a város madárvilágát is formálta. Története szorosan egybefonódik a kincses város történetével.

Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.

Szamosardó hagyományos népi építészetét és a térségre jellemző paraszti életmódot idéző tájházat avatnak augusztus 24-én a Szamos völgyében fekvő településen.

A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.

Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.

A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.

Brassai Sámuel nemcsak a nyelvészet, matematika vagy zene terén alkotott maradandót, hanem a szanszkrit nyelv és irodalom tanulmányozásában is úttörő volt. Brassai spirituális és tudományos hagyatékáról Szenkovics Dezső Gándhí-kutatóval beszélgettünk.

Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.

Műemléki védettséget kapott Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota. A szocmodern épített örökség védelmének fontosságáról Pál Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

A 16–17. század híres csatajeleneteit, várostromait, a kor hangulatát rekonstruálja „seregével” Birta Roland. A Krakkóban élő, szilágysági hagyományőrző fiatalember a múlt élményszerű bemutatásáról és turisztikai értékéről mesélt a Krónikának.

Homoródkarácsonyfára kalauzol el a National Geographic júniusi száma, ahol a hosszú élet titkát a hagyományok és az összetartás őrzik. A figyelem középpontjába került kis közösség életéről Székely Kinga Réka unitárius lelkésznővel beszélgettünk.

Augusztus elsejétől várható a megszorító intézkedések nemcsak a vállalkozókat és a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat és a családokat is érintik. A legfontosabb módosításokról és azok következményeiről Csomor Rozália könyvelő beszélt a Krónikának.

Bár a kormány oktatási válságkezelő intézkedéseit még nem hirdették ki hivatalosan, a pedagógustársadalomban és az iskolákban már most érezhető a bizonytalanság.

A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a 3. Máramarosszigeti Magyar Napok. A rendezvény identitáserősítő szerepéről, valamint a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól a szervezőkkel beszélgettünk.

Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.

A parajdi bányaszerencsétlenség miatt veszélybe került a sótermékek előállítása és kereskedelme is. A parajdi sótermékeket forgalmazó Hidvéghy Norbert a Krónikának elmondta, a bizonytalanság pánikvásárlást és áremelkedést hozott.