Az online platformok a fiatalok egyik legfontosabb szocializációs terei, a közösségimédia-korlátozás alapjaiban befolyásolhatja információfogyasztásukat és kapcsolattartásukat
Fotó: illusztráció: Freepik
Romániában is napirendre került a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozása. Utánajártunk, valóban a tiltás jelent-e megoldást: közösségimédia-szakértővel, pedagógussal és diákkal jártuk körbe a fiatalokra gyakorolt hatásokat és a lehetséges következményeket. Hatékony lehet-e az életkor-ellenőrzés szigorítása, a digitális személyazonosság bevezetése? És hogy állunk a szülői felelősséggel?
2026. február 17., 18:492026. február 17., 18:49
A közösségi média gyermekekre gyakorolt hatásáról indítana társadalmi és jogalkotási vitát Raed Arafat belügyi államtitkár, aki a 15–16 év alattiaknak a közösségimédia-platformokhoz való hozzáférésének korlátozását sürgeti. A döntéshozó szerint nem egyszerű technológiai kérdésről, hanem egészségügyi és gyermekvédelmi problémáról van szó: a fiatalok mentális egészségét érő kockázatok ugyanis egyre nyilvánvalóbbak, éppen ezért a közösségi platformokhoz való hozzáférést a kiskorúak esetében hasonló módon kellene szabályozni, mint a dohány- és alkoholfogyasztást, a szerencsejátékot vagy a felnőtt tartalmak elérését.
Benedek István közösségimédia-szakértővel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának oktatójával arról beszélgettünk, mennyire életszerű a 15–16 év alattiak hozzáférésének tényleges korlátozása, a közösségi média valóban veszélyesebb-e a gyermekek számára, mint az internet más szegmensei – például az üzenetküldő alkalmazások vagy a mesterséges intelligenciára épülő felületek –, illetve milyen tapasztalatok születtek azokban az országokban, ahol már bevezettek hasonló intézkedéseket.
A 13 év alattiak közösségi médiához való hozzáférésének teljes tiltását javasolja a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvați Copiii România) civil gyermekvédelmi szervezet.
Benedek István elmondta, több kutatás is bizonyítja, a közösségi média használatának számos potenciális negatív hatása van, ami hosszú távon a fiatalok fizikai és mentális egészségét is veszélyezteti. „Talán a legnagyobb probléma a működési elvükből fakad, hiszen ezek az oldalak abban érdekeltek, hogy a felhasználók figyelmét minél hosszabb ideig képesek legyenek megragadni, ehhez pedig olyan kifinomult módszereket használnak, amelyek az emberi pszichológia sérülékenységére játszanak rá. Hogy csak néhány példát említsünk:
– fejtette ki. Hozzátette ugyanakkor, ez nem azt jelenti, hogy potenciális veszélyekkel, kockázatokkal csak kimondottan ilyen oldalakon találkozhatnak a fiatal felhasználók. A digitális környezetben is számos veszélynek ki vannak téve, legyen szó az online játékokról, a csevegő alkalmazásokról, a korhatáros tartalmakról vagy akár a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokról.
Fennáll annak is a veszélye, hogy korlátozás, tiltás esetén kevésbé ellenőrzött felületek felé terelődnek a fiatalok
Fotó: Mentsétek meg a gyermekeket/Facebook
Az életkor-ellenőrzés bevezetése kapcsán Benedek István elmondta, a közösségimédia-oldalak esetében a törvényi szabályozásoktól függetlenül érvényben van egy alsó korhatár, ami alatt elvileg nem szabadna használni ezeket a felületeket. A legtöbb platform egy 13 éves korhatárt határoz meg, viszont a gyakorlatban azt látni, ez inkább egy ajánlás, amit nagyon egyszerű kijátszani. Továbbá maguknak a közösségi platformoknak sem érdekük, hogy ezt túl szigorúan ellenőrizzék, hiszen minél korábban kezdi el valaki használni ezeket a felületeket, annál jobban beépülhet a napi rutinba, ezáltal pedig hosszú távon garantált az aktív használat. Rámutatott, az életkor-ellenőrzés gyakorlati megvalósítását illetően egyelőre három különböző lehetőség látszik kirajzolódni:
„Azt látjuk, hogy jelenleg még egyik ellenőrzési módszer sem tökéletes, és gyakorlatilag mindegyik esetében vannak olyan kiskapuk, amivel meg lehet kerülni a szabályozást. Jelen állás szerint az egyik legegyszerűbb megoldás az úgynevezett VPN szolgáltatások használata, amelynek segítségével megtudjuk változtatni, hogy melyik országból internetezünk, így pedig könnyen ki tudunk választani egy olyan helyszínt, ahol nincs érvényben hasonló jellegű tiltás. Tökéletes módszer tehát egyelőre nincs, és jó eséllyel a közeljövőben nem is lesz, de tény, hogy ebben a kérdésben a platformok belső szabályozása nem volt elég hatékony, a szülők sokszor eszköztelenek a kiskorúak internethasználatát illetően, így a törvényhozók úgy gondolják, szükséges lehet egy szigorúbb, állami szintű beavatkozásra” – magyarázta.
Az egyik leggyakrabban felmerülő aggály a szabályozással szemben, hogy összeegyeztethető-e az adatvédelmi elvekkel. Ennek kapcsán a kolozsvári közösségimédia-szakértő elmondta, ebből a szempontból az Európai Unió országaiban összetettebb a kérdés, mint máshol, ugyanis számos olyan jogszabály van érvényben, amelyek igyekeznek az állampolgárok adatait minél jobban védeni a digitális környezetben. „Kérdés, hogy pontosan ki végzi az életkor-ellenőrzést, és milyen garancia van arra, hogy a megszerzett információkkal nem él vissza. Globális szinten Ausztrália volt az első ország, amely tavaly év végén korlátozta a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését, ott a kormány ezt a feladatot a közösségimédia-oldalakra bízta, de valószínűleg ez a megoldás egy EU-tagállamban épp a GDPR és hasonló adatvédelmi intézkedések miatt nehezebben kivitelezhető megközelítés lenne. Ugyanakkor az Európai Unió is dolgozik alternatív megoldásokon. Az egyik lehetséges út az úgynevezett EU Digital Identity Wallet lehet, egy olyan alkalmazás bevezetése – ami idénre várható az EU-s tagországokban – amivel az állampolgárok biztonságosabban kezelhetik majd a digitális személyazonosságukat” – fejtette ki.
Instagram, TikTok, a Snapchat, a BeReal és társai: órákat töltenek naponta a fiatalok a közösségi oldalak görgetésével
Fotó: Pixabay
Arra a kérdésünkre, hogy az Ausztráliában bevezetett korlátozások mit mutatnak, működik-e a szabályozás, Benedek István elmondta, egyelőre az ilyen szintű korlátozás annyira friss még, hogy nehéz megmondani, hosszú távon működni fog-e vagy sem. „A szabályozással szemben nekem kettős érzéseim vannak. Egyrészt azt megértem, hogy mivel a platformok ennek a szigorúbb ellenőrzésében nem érdekeltek, illetve a szülők számára is komoly kihívást jelent a gyerekük közösségi média használatának szabályozása, ezért indokolt lehet valamilyen törvényi keret. Ugyanakkor azt gondolom, hogy érdemes kihangsúlyozni ezeknek az intézkedéseknek a lehetséges buktatóit is” – fogalmazott. Kifejtette,
A közösségimédia-szakértő arról beszélt,
A közösségimédia-felületek pedig manapság már nemcsak a kapcsolattartásról szólnak, hanem a szórakozás és a hírfogyasztás szempontjából is elsődleges platformokká váltak. „Azonban a közösségi média, amit ma, 2026-ban használunk, már nagyon más ahhoz viszonyítva, amit a 2010-es évek első felében megismerhettünk: a mostani oldalak már egyre inkább a médiáról, és egyre kevésbé a közösségi élményről szólnak. Már nem a valós ismerőseinkkel beszélgetünk, és elsősorban nem őket követjük ezeken a felületeken, hanem médiatartalmat fogyasztunk elképesztő mennyiségben, ráadásul olyan tartalmat, aminek ma már jelentős részét nem is hús-vér emberek, hanem generatív mesterséges intelligencia állítja elő, legyen szó szövegekről, képekről vagy akár videókról” – magyarázta a szakember.
Spanyolország miniszterelnöke kedden bejelentette, hogy betiltják a kiskorúak számára a közösségi média használatát. Pedro Sanchez kormányfő megfogalmazása szerint „meg fogják védeni a gyerekeket a digitális vadnyugattól.”
Noha a közösségimédia-használat korlátozása a fiatalok körében minden bizonnyal elégedetlenséget szül,
így pedig kisebb késztetést éreznek majd a használatukra, és megtalálják azokat az alternatív forrásokat, amit például a társas kapcsolatok ápolására, hírfogyasztásra vagy akár szórakozásra használhatnak. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy ha nem lesz hozzáférésük a közösségi médiához, olyan alternatív „búvóhelyeket” keresnek az online térben, amelyek még kevésbé láthatók, szabályozottak, és így potenciálisan még nagyobb veszélyforrást jelenthetnek.
Az óvodás korú gyerekek túlnyomó többsége (80-90%) napi szinten használ valamilyen okoseszközt, és a hatévesek 11%-a már rendelkezik saját okostelefonnal
Fotó: Freepik
Benedek István arról is beszélt lapunknak: mivel ma már a digitális környezet a mindennapi élet része, véleménye szerint hosszú távon nem a tiltás lehet a járható út, hanem sokkal inkább a tudatos nevelés. „A digitális készségek fejlesztése tekintetében pedig Románia továbbra is az EU sereghajtói között helyezkedik el, tehát itt egy olyan rendszerszintű problémáról beszélünk, ami egyértelműen azt követeli meg, hogy az oktatási rendszerben strukturális változásokat eszközöljünk és a digitális készségek fejlesztésére sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk” – mutatott rá. Hozzátette, a témában nagyon fontos lenne egy széles körű tudatosítás és érzékenyítés a szülők körében is, ugyanis
„Éppen ezért sokszor érdemes első körben azt megvizsgálnunk, hogy nekünk felnőttként, szülőként mennyire van egészséges kapcsolatunk a saját okoseszközeinkkel és mik azok a lépések, amiket esetleg mi is tudatosan megtehetnénk annak érdekében, hogy egy követendő mintát mutassunk a gyerekeinknek” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a szülői felelősség és a szülői minta valószínűleg fontosabb, mint a platformok tiltása, a tapasztalatok viszont sajnos azt mutatják, hogy nagyon sok családban ez nem működik megfelelőképpen, a gyerekek sokszor már óvodás korban aktív kapcsolatba kerülnek az okoseszközökkel, és akár közösségimédiaoldalakkal is, ez pedig nagyon komoly kockázatokkal jár. Mint mondta, Magyarországon a közelmúltban szerveztek egy Digitális Gyermekjóllét Konferenciát, ahol többek között olyan statisztikák hangoztak el,
Megjegyezte, a platformok részéről szintén lenne lehetőség arra, hogy többet tegyenek a fiatalok védelme érdekében, viszont ezeknek a döntéseknek a többsége az alapvető üzleti működésükkel és céljaikkal ellentétes, nem lehet számítani arra, hogy ilyen döntéseket önkéntesen hoznának, hacsak erre nincsenek kényszerítve. Mint mondta, a közelmúltban az Európai Unió a TikTok ellen épp amiatt emelt vádat, hogy a közösségi oldal alapvető funkciói – mint a végtelen görgetés (infinite scroll), az automatikus lejátszás (autoplay), a push-értesítések, vagy a rendkívüli személy testreszabott ajánlórendszer – a kényszeres használatra ösztönöznek, és egyfajta „robotpilóta-üzemmódba” helyezik a felhasználókat, ami így megsérti a DSA, vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet előírásait. „A végső cél az lenne, hogy a fiatalkorúak számára a platformok biztosítsanak alapértelmezett módon egy sokkal biztonságosabb és egészségesebb környezetet.
– hangsúlyozta.
A szakértői megközelítés mellett pedagógiai szempontból is vizsgáltuk a problémát. Köllő Zsófia, a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola, valamint a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola magyartanára, osztályfőnök gyakorlati tapasztalatai alapján arról beszélt, miként hat a közösségi média a diákok viselkedésére, önképére és tanulási teljesítményére.
Mint mondta, mivel a közösségi platformok alsó korhatára eleve 13 év, véleménye szerint első lépésként ezt kellene feltétlenül betartani. „Ötödikes osztályfőnökként azt tapasztalom, hogy közös ügy megoldása, segítségnyújtás még nem igazán született az osztálycsoportban, de kibeszélés, kizárás, álhírterjesztés, gúnyolódás annál inkább. Ezért veszélyesebb a közösségi média, mint az internet, mert egymásnak rendkívül sokat tudnak ártani vele” – fejtette ki.
Tapasztalata szerint 11-12 éves korban még egyáltalán nem érettek érzelmileg és szociálisan az online közösségi jelenlétre, miközben több tantárgyból közösségi-média csoportjuk van a tanárral együtt a feladatok és tananyagok kiosztására. 13-16 éves kor között pedig a teljes tiltás helyett inkább valamilyen edukatív hozzáállásra van szükség, fejleszteni a szolidaritást, kooperációt, empátiát, önismeretet, kritikus gondolkodást online és offline környezetben egyaránt.
Amikor ezt látom, mindenképpen a nevelést látom feladatunknak, hiszen az álprofilban az életkort is lehet módosítani, de az érettség nem adódik hozzá magától: dolgoznia kell rajta mindazoknak, akik a gyerekek fejlődéséért felelősek” – hangsúlyozta a gyergyószéki tanár.
A digitális bennszülöttnek is nevezett Z és Alfa generáció már beleszületett az online környezetbe
Fotó: Lilian Cazabet
A közösségi média esetleges korlátozásának hatásairól egy érintett, 14 éves diák véleményét is kikértük. Arra voltunk kíváncsiak, mennyit és mire használja a különböző platformokat, hogyan képzeli el a mindennapjait ezek nélkül, illetve milyen következményekkel járna számára az oldalak betiltása. Gálfi Debóra, a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója szerint a közösségi médiának számos előnye, ugyanakkor jelentős hátránya is van. Mint mondta, a platformok egyik legfontosabb szerepe a kapcsolattartás: a felhasználók többféle módon kommunikálhatnak egymással, és tartalmakat oszthatnak meg.
Hozzátette, ezenkívül a közösségi felületeken számos oktatóanyag és motivációs tartalom is elérhető, amelyek a tanulást is segíthetik, például nyelvtanulásra vagy más készségek fejlesztésére is nagyon jól használhatóak.
„A pozitívumok ellenére nagyon sok hátránya is van annak, ha van valakinek közösségi oldala. A biztonság és az adatvédelem sokszor problémás, és sajnos rosszindulatú felhasználók visszaélhetnek a személyes adatokkal, képesek feltörni a fiókokat vagy rosszabb esetben élőben megtalálni az illetőt, ezért is kell vigyázni, hogy milyen információkat osztunk meg magunkról ezeken a felületeken” – mondta a Maros megyei diáklány. Hozzátette, a közösségi média ugyanakkor könnyen függőséget is okozhat, különösen a fiatalok körében: egyes alkalmazásokon akár hosszú időn át is megszakítás nélkül lehet tartalmakat fogyasztani. Megjegyezte, további kockázatot jelentenek az álhírek és a félrevezető tartalmak ezeken a felületeken, ezért nagyon fontos tudni, hogy ezek nagyon sokszor „hazudnak”, sok esetben a tartalomgyártók valótlan információkat terjesztenek, amelyekkel ártani is tudnak.
A Maros megyei diáklány kifejtette, hogy több platformon is jelen van: az Instagramon, a TikTokon, a Snapchaten, a BeRealen, a WhatsAppon, a Messengeren és a Facebookon. Ezeket hatodik–hetedik osztály óta használja aktívabban. Leggyakrabban az Instagramot használja kapcsolattartásra, emellett a WhatsAppot és a Messengert is főként kommunikációs célokra.
az Instagram használata pedig ennél valamivel kevesebb időt vesz igénybe. A többi alkalmazást ritkábban használja, általában napi 5–15 percet.
Arra a kérdésre, miként érintené a közösségi oldalak betiltása, bevallotta: kezdetben nehezen viselné a változást, leginkább a TikTokhoz és az Instagramhoz kötődik, a többi közösségi oldal hiánya kevésbé jelentene problémát számára. „A tiltás eleinte negatív hatással lenne rám, idővel azonban valószínűleg alkalmazkodnék hozzá, hozzászoknék a hiányukhoz, és őszintén szólva: lehet, hogy még előnyös is lenne, ha nem lennének elérhetőek” – fogalmazott lapunknak a diák.
Nem új keletű dolog, hanem életkori sajátosság, hogy a kamaszok számára előtérbe kerül a kinézet. Az online világ, a közösségi média negatívan befolyásolja a kamaszok énképét. A jelenségről Keresztesi Polixéna iskolapszichológus beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!