Tanítás a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban. A magyar tanintézetet nem érinti a tanügyi átszervezés
Fotó: Orosz Sándor/Bartók Béla Elméleti Líceum
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, és megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet a szomszédos Temes megyében, ahol nem szűnnek meg osztályok a Bartók Béla Elméleti Líceumban sem. Erdei Ildikó igazgató azonban lapunknak kifejtette: a tanügyi átszervezések nagymértékben hátráltatják a tanárok munkáját, és fokozatosan elfogy az emberi kapacitás a nem kötelező, de fontos tevékenységek mögül.
2026. február 02., 07:592026. február 02., 07:59
2026. február 02., 08:342026. február 02., 08:34
Sem az osztályok, sem a pedagógusi állások számának csökkenése nem érinti a magyar oktatást Arad megyében – jelentette ki Barbócz Izabella főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának. Mint mondta, a román iskolákban és tagozatokon valóban érezteti hatását a tavaly elfogadott 141. számú törvény, amelynek értelmében a tanügyben megnövelték az osztályok létszámát, így egy-egy oktatási intézményben kevesebb osztály jött létre, és ennek megfelelően tanári állások is megszűnnek.
„A kisebbségi oktatásra továbbra is a 2023/198-as számú törvény 23-as cikkelye vonatkozik, vagyis a magyar elemi, általános és középiskolai osztályokban a korábbi létszámokkal működhetnek a magyar osztályok, sehol nem fenyeget a megszűnés veszélye” – magyarázta Barbócz Izabella a „mentelmi jogot”.
A kormány állami költségcsökkentő intézkedései nyomán elvégzett tavaly őszi tanügyi „reform”, a pedagógusok heti óraszámának megemelése 18-ról 20-ra sem befolyásolta a magyar iskolákban oktató tanárok munkáját a főtanfelügyelő-helyettes szerint, az érintett intézmények „házon belül” megoldották a helyzeteket, senkit nem kellett elküldjenek a főállású, teljes státusú pedagógusok közül.
A Csiky Gergely Főgimnázium Aradon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében 16 intézményben (óvodában vagy iskolában) folyik közoktatás magyar nyelven, ezek önálló magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal is működő iskolák (különálló vagy több évfolyamból összevont osztályokkal), 11 helyszínen pedig magyar igazgató és/vagy aligazgató is van: Aradon (a Csiky Gergely Főgimnáziumban és az Aurel Vlaicu Általános Iskolában), Ágyán, Kisiratoson, Kisjenőben (Erdőhegy nevű városrészén), Kisperegen, Majláthfalván, Nagyzerénden, Pécskán, Simonyifalán és Zimándújfalun.
Miközben a következő tanév beiskolázási tervei azt mutatják, hogy országszerte az iskolákban osztályok szűnnek meg és pedagógusi állások kerülnek veszélybe a tanügyi átszervezések nyomán, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot közvetlenül nem érinti az osztályösszevonás. Az intézményben stabil maradt a diáklétszám, az oktatás továbbra is két párhuzamos osztályban zajlik az egyes évfolyamokon.
Erdei Ildikó, a temesvári magyar tanintézet vezetője megkeresésünkre elmondta, osztályaik létszáma jellemzően a felső határ közelében alakul, ezért az intézményt nem érinti közvetlenül az osztályösszevonás. Míg Temes megye több – főként vidéki – iskolájában változásokat hozott a tavaly nyári tanügyi átszervezés, a magyar tagozatoknak járó kedvezmények számos helyen hozzájárultak az osztályok megőrzéséhez. Rámutatott, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek alapvetően követik az eddigi struktúrát: a tanintézet három óvodai csoporttal, két előkészítő, két ötödik és két középiskolai osztállyal készül az új tanévre.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
Bár a Bartók-gimnáziumban nem fenyeget az osztályok megszűnésének veszélye, a tanügyi átszervezések érezhetően rányomják bélyegüket az iskola mindennapi működésére. „A tanárok heti kötelező óraszámának 16–18-ról 20-ra emelése nem pusztán két vagy négy többletórát jelent. Sok esetben a pedagógusi munka jelentős, »láthatatlan» része – az órákra való felkészülés, a versenyekre való felkészítés, a szakkörök vezetése, a szülőkkel való kapcsolattartás vagy a projektek szervezése – jelent kihívást, ugyanis a megnövekedett óraterhelés mellett ezekre a tevékenységekre egyre kevesebb idő jut” – magyarázta az igazgatónő.
Hozzátette, iskolájuk szakmai többletét eddig olyan, nem kötelező tevékenységek adták, mint a tehetséggondozás, a saját szervezésű versenyek, a szakkörök és játszóházak, valamint a szórványközösséget erősítő programok – mindezek nagyrészt a tanárok önként vállalt pluszmunkájára épültek. „A pedagógusokra nehezedő többletterhek miatt éppen ezek a tevékenységek kerülnek elsőként veszélybe: nem egyik napról a másikra tűnnek el, hanem fokozatosan fogy el mögülük az emberi kapacitás” – fogalmazott.
Erdei Ildikó arról is beszélt, hogy a heti óraszámok növelésével nemcsak a tanárok terhelése nőtt, hanem pedagógusi állások is megszűntek. Mint mondta, a Bartók-gimnáziumban is vannak kollégák, akik több iskolában oktatnak, és a megnövekedett óraszám miatt sokan kénytelenek új tantárgyakat tanítani,
„Korábban, amikor lehetőség nyílt rá, külső szakembereket hívtunk be a fennmaradó órák megtartására, például programozót informatikaórára vagy vállalkozót közgazdaságtanra, akik plusztudást adtak a diákoknak. Ma azonban a pluszórákért járó díjazás olyan alacsony, hogy csak azok vállalják, akiknek a tanítás nem az elsődleges jövedelemforrásuk, és elkötelezettek amellett, hogy átadják szaktudásukat a fiataloknak” – magyarázta az igazgatónő.
„A mesterséges intelligencia megjelenése az oktatásban, a tanulási szokások átalakulása, valamint a társadalmi feszültségek beszivárgása az iskolai közegbe olyan kihívások, amelyek fokozott szakmai párbeszédet, közös gondolkodást és rendszeres továbbképzést igényelnének. Ugyanakkor egyre nagyobb feladatot jelent a sajátos nevelési igényű és szorongással küzdő diákok számának növekedése is. Az ilyen helyzetek fokozott figyelmet, több szülői egyeztetést és szakemberekkel való együttműködést tesznek szükségessé, azonban a megnövekedett munkamennyiség mellett ezekre marad a legkevesebb idő” – hívta fel a figyelmet Erdei Ildikó.
Fotó: Tuchiluș Alex
Arra a kérdésünkre, hogyan birkóznak meg a kihívásokkal, a tanintézet vezetője elmondta, hogy igyekeznek kihasználni a törvény és a pályázatok adta lehetőségeket, hogy a meglévő programok továbbra is működhessenek, és új kezdeményezések is elindulhassanak. Ennek részeként határon átnyúló projektek, civil szervezetek és egyesületek – például a Bartók Béla Alapítvány és az Erdélyi Hagyományok Háza –, valamint külső szakemberek bevonásával biztosítják a tehetséggondozás, a szakkörök és a speciális programok működését, miközben a szervező tanárok munkáját is jelentősen segítik a szervezés és a lebonyolítás terén.
„A fejlesztő pedagógusok és az iskolapszichológusok munkájára is egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen újabb és újabb helyzetek jelennek meg a mindennapokban, amivel szembe kell néznünk. Folyamatosan keressük a megoldásokat e téren is, kértünk új fejlesztő pedagógusi állást a tanügyminisztériumtól, amit egyelőre még nem hagytak jóvá” – mondta az igazgatónő.
Az intézményben minden szinten két párhuzamos osztály működik, az elemi osztályoknál pedig egy alternatív, „step-by-step” rendszerű osztály és egy hagyományos osztály is van. A középiskolában a diákok négy félosztályban tanulnak: egy reál (matematika, informatika, természettudomány) és egy társadalomtudományi–közgazdasági kombinációs osztályra oszlanak. Az átlagos osztálylétszám körülbelül 20 fő. Erdei Ildikó elmondta, a demográfiai visszaesés Temes megyét is érinti: a jövőre végző nyolcadikosok száma mintegy húsz osztálynyi diákkal csökken megyeszerte. Ennek következtében a Bartók-gimnáziumban középiskolai szinten nem indul el mind a négy félosztály: egy teljes osztály és egy két félosztályból álló második osztály kezdi meg a tanulmányait.
Diákjaik többsége Temesvárról érkezik, de sokan a környező falvakból is ingáznak: például Újmosnicáról, ahol csak óvoda működik, vagy Újszentesről, ahol az elmúlt években újraindították a magyar nyelvű oktatást, de csak elemi osztályokkal; ötödik osztálytól felfelé a diákok Temesvárra járnak. „Igyekszünk nem »elszívni« a diákokat a kis települések iskoláitól. Törekedünk arra, hogy csak olyan esetben fogadjuk őket, ha a helyi magyar oktatás már nem elérhető. Több mint két évtizede figyeljük ezeket a folyamatokat, és igyekszünk megőrizni a vidéki iskolák működését, amíg lehetséges” – fejtette ki a Krónikának az igazgatónő.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!