
Elismerés a műfordítónak. Doina Gecse-Borgovan (balról) könyvének magyarra fordításáért is díjazta Vallasek Júliát a Romániai Írók Szövetsége
Fotó: Vallasek Júlia archívuma
Vallasek Júliát jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért. A kolozsvári műfordító, valamint Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, a Romániai Írók Szövetsége zsűrijének tagja nyilatkozott a Krónikának.
2026. június 27., 09:002026. június 27., 09:00
Vallasek Júlia kapta a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának kisebbségi írókat jutalmazó, Dsida Jenőről elnevezett díját. Az elismerést a műfordító Jane Austen korai levélregénye, a Lady Susan, valamint A Watson család és Sanditon című művének, továbbá Doina Gecse Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért ítélték oda. Vallasek Júlia megkeresésünkre úgy fogalmazott, eddigi fordítói karrierje során Jane Austen volt az „egyszer, ha elég nagy leszek, majd lefordítok tőle egy regényt” című projekt.
„Perfekcionalizmusra hajlamos, »szöszölős», saját munkámmal gyakran elégedetlen fordítóként talán
és vele együtt a budapesti Menő Könyvek felkérése: egészítsem ki a hat ismert regényt már tartalmazó sorozatukat egy hetedik kötettel, amelyben egy másféle, karcosabb, keményebb Austent lehet majd megismerni. Nem lehetett nemet mondani. Így fordítottam le a Lady Susan című korai levélregényt, és két, kéziratban maradt regénytöredékét, a Sanditont és a Watson-családot” – fejtette ki lapunknak Vallasek Júlia.
Vallasek Júlia lefordította Jane Austen levelezését is
Fotó: Vallasek Júlia archívuma
Ráadásul a kolozsvári műfordító a Southampton-i Egyetem által szervezett nemzetközi Austen-konferencián azt is megtapasztalta, mit jelent ma egy globális jelentőségű és globális rajongótáborral rendelkező szerző fordítójának lenni.
– mondta a műfordító. Vallasek Júliával Jane Austen-fordításairól készített korábbi interjúnk itt olvasható.
Az elismeréssel Vallasek Júliát Doina Gecse-Borgovan könyvének magyarra fordításáért is jutalmazták. A brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötetéről tavaly novemberben részletesen írtunk a szerző és a műfordító megszólaltatásával.
Novelláinak világa olyan, mint egy nagy vasúti csomópont: összefut benne sokféle tájegység, idősík – az 1980-as évek soknemzetiségű Dobrudzsája, a múlt ezredvégi havasalföldi város, Brăila, majd a multikulturális Kolozsvár –, valamint több nyelv és kultúra: a román, olasz, angol és magyar. A szerzőnek különleges a magyar nyelvhez, kultúrához fűződő viszonya is – a kötetről, az abból kibomló világról, a kisprózák magyarra fordításáról írt cikkünk itt olvasható.
Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyve a marosvásárhelyi Lector Kiadónál látott napvilágot
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
lelassította körülöttük az időt. A fordító is olvasó: mindezt én is megtapasztaltam. Akkor kezdtem el fordítani, amikor éppen elbizonytalanodtam abban, hogy érdemes-e még nekem egyáltalán műfordítással foglalkozni. Bizonytalan voltam tehát, szomorú és némileg túlhajszolt: a fordítás megnyugtatott, feltöltött” – vallotta be Vallasek Júlia. Hozzátette, eleinte nem is foglalkozott a szövegek megjelentetésével, csak a maga örömére dolgozott, és minden egyes történet „magyarra fordulása” után egyre jobban érezte, hogy igen, érdemes fordítani, mert ez boldoggá teszi. „Hálás vagyok Doinának, amiért rám bízta az írásait, a marosvásárhelyi Lector Kiadónak, és Gálfalvi Ágnesnek pedig, amiért ilyen szép könyvet csináltak belőle” – mondta a műfordító.

Vallasek Júlia kolozsvári műfordító a nyelvek közti átjárásban leginkább arra szeret rácsodálkozni, ahogy az egymás mellett élés során bizonyos szavak átkerülnek egyik nyelvből a másikba – mondta el a Krónikának adott interjúban.
A műfordítónak nemcsak nyelveket, hanem világokat is kell ismernie
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, a Romániai Írók Szövetsége zsűrijének tagja úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évben Vallasek Júlia ismét nagy dicsőséget szerzett az egész műfordítói társadalomnak. „Nem csupán azért, mert fordításai jók, érzékenyek, pontosak. Hanem mert rávilágítanak arra, hogy a fordító – márpedig Vallasek Júlia vérprofi fordító – nem csupán két nyelvet kell ismerjen behatóan, de egész világokat, melyek az adott művekhez kapcsolódnak. Vallasek Júlia igazi űrhajós, mert csillagok közötti távolságokat köt össze,
Teszi mindezt szerényen, konokul és magabiztosan. Mert a szerénység és a magabiztosság ikerfogalmak, a műfordítás világában egészen biztosan” – méltatta a díjazottat Karácsonyi Zsolt.
Vallasek Júlia műfordító, irodalomtörténész: „az Austen-mánia kisugárzásából a fordítóra is jut egy kevéske rivaldafény”
Fotó: Deák Anita
A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának kisebbségi írókat jutalmazó, a műfordítóként is jelentős Dsida Jenőről elnevezett díját már az 1990-es évektől ítélik oda alkotóknak.

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!