A kibővített falumúzeum méltóbb körülmények között mutathatja be Sarmaság és környéke népi örökségét
Fotó: Székely Anetta
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. A Pro Sarmaság Kulturális Egyesület ezért gyűjtést indított: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket és egyéb néprajzi emlékeket várnak, hogy a megújuló kiállítás méltó módon mutathassa be a csaknem teljesen magyarok lakta Szilágy megyei település múltját.
2026. július 18., 19:012026. július 18., 19:01
Hamarosan visszaköltözhet a sarmasági falumúzeum a felújított Kemény-kúriába, ennek apropóján a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület gyűjtést indított, hogy a megújuló kiállítás minél gazdagabb gyűjteménnyel várhassa az érdeklődőket. Székely Anetta, a Szilágy megyei település művelődési házának adminisztrátora a Krónika érdeklődésére elmondta, a csaknem másfél évig tartó felújítási munkálatok befejeződtek, a Kemény-kúria teljes felújításon esett át: új tetőszerkezetet kapott, megújult a homlokzata, kicserélték a belső burkolatokat, kívül-belül megszépült. Mint kifejtette, Dombi Attila-János polgármester számára kiemelten fontos a helyi értékek megőrzése és azok átörökítése a jelen és a jövő nemzedékei számára, ezért élt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében meghirdetett pályázati lehetőséggel, amelynek köszönhetően megújulhatott az épület.
A szervezők azonban ehhez a helyiek segítségét kérik: régi használati tárgyakat, népi eszközöket, viseleteket és egyéb, a szinte teljes egészében magyarok lakta községközpont (95,6 százalék, a 4700 lelkes községben pedig 2700 magyar nemzetiségű) múltját idéző emlékeket várnak. A gyűjtés koordinálásában Berki Edith, a helyi RMDSZ és a nőszervezet elnöke, valamint a szervezet tagjai is aktív szerepet vállalnak.
Kívül-belül megújult a Kemény-kúria
Fotó: Székely Anetta
Székely Anetta, az RMDSZ helyi nőszervezetének alelnöke arra is kitért, hogy a falumúzeum 2006 óta működött az épület egyik kisebb helyiségében, ám a felújítás idejére a teljes gyűjteményt raktárban helyezték el, ezért másfél éven keresztül nem volt látogatható. A visszaköltözés egyben jubileumi alkalom is lesz, amelyet a szervezők arra szeretnének felhasználni, hogy megújítsák és kibővítsék a kiállítást.
Mint kifejtette, az évek során számos tárgy megrongálódott. A fából készült eszközöket megtámadta a szú, sok darabot pedig már nem lehet kiállítani jelenlegi állapotában. Bár remélik, hogy néhány értékesebb tárgy – köztük egy régi szövőszék – restaurálható lesz egy helyi fafaragó segítségével, szükség van új gyűjteményi darabokra is.
Ezért a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület elsősorban a községhez tartozó települések lakóit szólítja meg.
keresnek, amelyek még fellelhetők a régi házak padlásain vagy melléképületeiben.
hiszen a régi parasztházak többségét mára lebontották, velük együtt pedig számos értékes használati tárgy is eltűnt. Rámutatott, a kezdeményezés máris kedvező fogadtatásra talált: többen jelezték, hogy szívesen felajánlanák a családjuknál megőrzött régi eszközöket és használati tárgyakat a múzeum számára.
A helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket és egyéb néprajzi emlékeket várnak
Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság
A Sarmasági Hírmondó főszerkesztője arról is beszélt lapunknak, hogy a megújult falumúzeum ezúttal már két egymásba nyíló teremben kap helyet. A tervek szerint az egyik helyiséget hagyományos „tiszta szobaként” rendezik be korabeli bútorokkal és berendezési tárgyakkal, míg a másikban a helyi mesterségeket, mezőgazdasági eszközöket és a mindennapi élet használati tárgyait mutatják majd be.
A kastélyban az elmúlt években rendszeresen szerveztek képzőművészeti és fotókiállításokat, valamint fazekas- és agyagműves foglalkozásokat. Székely Anetta szerint ezek a kulturális programok a jövőben is folytatódnak,
Sarmaság hajdanán a Sarmasághy család birtoka volt, majd házasság révén került a Kemény család tulajdonába: Sarmasághy János lánya, Anna ugyanis Kemény János felesége lett. A ma is álló udvarházat Kemény János unokája, Kemény Farkas építtette 1745-ben. A birtokot 1893-ban Fröhlich Albin tehetős kereskedő vásárolta meg, később pedig örökbefogadott unokájára, a Wersebe–Fröhlich néven ismert Hartwigra szállt. A kastély sorsa az államosítással vett új fordulatot: ezt követően iskola, orvosi rendelő, kórház és rendőrőrs is működött falai között, miközben állapota fokozatosan leromlott – olvasható a Kastély Erdélyben oldalon.
Az államosítás után iskola, orvosi rendelő, kórház és rendőrőrs is működött a kastély falai között
Fotó: Székely Anetta
A Kemény-kúria épülete az önkormányzat tulajdonában van, fenntartásáról is a polgármesteri hivatal gondoskodik, a kulturális programok és a falumúzeum működtetésében azonban a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület is aktív szerepet vállal.
Székely Anetta emlékeztetett arra, hogy korábban már több kirándulócsoport is felkereste Sarmaságot, legutóbb Székelyföldről érkeztek látogatók, akik azonban a felújítás miatt még nem tekinthették meg a kastélyt. A mostani gyűjtés célja, hogy az ősszel megnyíló falumúzeum már egy gazdagabb, a helyi közösség múltját hitelesen bemutató kiállítással várhassa az érdeklődőket.
Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly turisztikai potenciállal rendelkező településsé nyilvánította a kormány Sarmaságot, ami kiemelt lehetőségeket nyit meg a Szilágy megyei község előtt a természeti, kulturális és infrastrukturális fejlesztések terén. Minderről alábbi cikkünkben Dombi Attila-János polgármester beszélt a Krónikának.
Turisztikai potenciállal rendelkező település lett Sarmaság, ami kiemelt lehetőségeket nyit meg Szilágy megyei község előtt a természeti, kulturális és infrastrukturális fejlesztések terén. Dombi Attila polgármester beszélt terveikről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!