
Mostantól szobor őrzi báró Kemény János emlékét Marosvécsen
Fotó: Facebook/Marosvécsi Kemény Várkastély - Helikon 100/Bereczky Sán
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
2026. július 18., 15:502026. július 18., 15:50
A pénteken kezdődött háromnapos megemlékezéssorozatot abból az alkalomból szervezte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület, hogy báró Kemény János marosvécsi kastélyában 1926-ban ült össze először az az íróközösség, amely Erdélyi Helikon néven a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb szellemi műhelyévé vált.
A község főterén felállított, Szőke József szobrászművész által megalkotott, az RMDSZ-es önkormányzatok szolidaritási alapjából megvalósult Kemény János-szobor avatásán Ördög Ferenc marosvécsi polgármester köszönetet mondott a Kemény családnak, amiért
Az elöljáró szerint a mai nemzedék a bátorságnak, nagylelkűségnek és a szolgálatnak állít emléket, amikor köztéri szobrot állít báró Kemény Jánosnak.
Nagy Kemény Géza, báró Kemény János unokája Wass Albert szavait idézve

A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felidézte: száz éve Erdély magyarsága történelme egyik legnehezebb korszák élte. Szerinte az addig ismert világ széthullását, az országhatárok és az emberek mindennapi életének megváltozását követően sokan úgy gondolták, hogy a magyar szellemi lét elhalványul, hogy a kisebbségi lét felőrli az anyanyelvet, az irodalmat és közösségi öntudatot, de Kemény János azok közé tartozott, akik nem a veszteséget gyászolták, hanem a lehetőségeket keresték.
Csibi Attila szerint az Erdélyi Helikon a legszebb válasz arra az erkölcsi parancsra, amelyet Kós Károly fogalmazott a Kiáltó Szó lapjain, amikor arra figyelmeztette az erdélyi magyarságot, hogy a jövőt nem várni kell, hanem építeni, nem siratni, ami elveszett, hanem felelősséget vállalni azért, ami megmaradt.
– fogalmazott a Maros megyei RMDSZ elnöke.
A várkastély udvarán és termeiben megszervezett centenáriumi ünnepségek megnyitóján Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke az Erdélyi Helikon örökségről beszélt. A száz éve alakult szellemi műhely szerinte bebizonyította, a közösségépítő munkát nem az elismerés reményében, hanem a szükség parancsára kell elvégezni, nem másra kell várni, hanem tenni kell a közösségért, és nem bezárkózva, hanem szövetségeseket keresve kell cselekedni.
Szombat este irodalomtörténeti előadással, koncertekkel, vasárnap pedig a Helikon képzőművészetéről szóló előadással, istentisztelettel és a helikoni közösség leszármazottainak kerekasztal-beszélgetésével folytatódik az Erdélyi Helikon jubileumi ünnepségsorozata.
A Marosvásárhelytől 40 kilométerre északra fekvő Marosvécsen az 1200-as évek elején épült az a négy tornyú vár, amelyet 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak.
Báró Kemény János öröklött vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy a Trianon utáni Erdélyben színházak működjenek, könyvek és folyóiratok jelenjenek meg magyarul. A Marosvécsen rendezett Helikon-találkozókon többek között Áprily Lajost, Kós Károlyt, Kuncz Aladárt, Nyírő Józsefet, Reményik Sándort, Dsida Jenőt, Wass Albertet látta vendégül, így a várkastély a kisebbségi sorssal szembesülő erdélyi magyar irodalom magára találásának helyszínévé vált.

Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. A Prahova megyei törvényszék ötszöri halasztás után kimondott keddi, visszavonhatatlan ítéletében részben igazat adott az örökösöknek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!