Zsákutca. A CNSAS által ismertetett dokumentumokból kiderül, hogy a kommunista gazdasági koncepció fenntarthatatlan
Fotó: Tuchiluș Alex
A kommunista ipar koránt sem volt annyira hatékony, mint ahogyan azt állítják; számos gyár veszteségeket könyvelt el, problémákkal és hiányokkal küzdött, a valóságot pedig hamis jelentésekkel palástolták – derül ki a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által kedden közzétett dokumentumból.
2026. augusztus 11., 21:122026. augusztus 11., 21:12
A tanács Facebook-oldalán kedden bemutatott dokumentum a kommunista korszak egyik legelterjedtebb mítoszával foglalkozik, miszerint Romániának erős ipara volt, amely képes volt szinte bármit előállítani, a háztartási cikkektől kezdve a repülőgépekig.
A CNSAS által bemutatott dokumentum elmagyarázza az idealizált kép mögött rejlő valóságot, amely ellentmond a gazdaság kapcsán közölt hivatalos információknak és a volt kommunista titkosrendőrség, a Securitate archívumaiban található jelentéseknek.
Az 1989 előtti kommunista hatalom folyamatosan szemmel tartotta az országban tevékenykedő külföldi újságírókat, hogy elejét vegye a valós helyzet bemutatásának – derül ki a CNSAS által bemutatott legfrissebb dokumentumokból.
„A nosztalgikus diskurzus gyakran idealizálja a kommunista korszak iparát, a gazdasági függetlenség aranykoraként ábrázolva azt, amikor Románia mindent gyártott, a hajtűktől a repülőgépekig.
Románia keményvalutáért importált nyersanyagokat (kőolaj, ércek), és olcsó vagy gyenge minőségű késztermékeket exportált, gyakran veszteséggel, csak azért, hogy az ötéves terv teljesítését jelenthesse. Például a nyersolaj feldolgozása a hatalmas kombinátakban tonnánként nettó veszteséget eredményezett, a folyamat pedig hatalmas mértékben generált hiábavaló munkát” – közölte a CNSAS.
A dokumentum szerint a helyzet az 1980-as években súlyosbodott, miután Nicolae Ceaușescu volt elnök úgy döntött, hogy többé nem vesz fel külföldi hiteleket.
A finanszírozás hiánya a gyárak korszerűsítési folyamatának szinte teljes leállásához vezetett.
A nacionálkommunista Romániából kreatív módszerrel megszökött Bihar megyei család esetét idézte fel a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egy hétfőn közzétett bejegyzésben.
A CNSAS szerint a nagy ipari komplexumok működésének fenntartása egyre nehezebbé vált, főként a rendkívül magas energiafogyasztás miatt.
„Miután Ceaușescu az 1980-as években elutasította a külföldi hitelek felvételét, a gyárak korszerűsítése szinte teljesen leállt. A technológia a 60–70-es évek szintjén ragadt. Az energiafaló ipari óriások működésének fenntartása érdekében a rezsim a lakosság és a vállalatok számára szánt energiaforrások drasztikus racionalizálásához folyamodott. Vannak olyan Securitate-jelentések, amelyek például arra hívták fel a figyelmet, hogy az öntödékben az öntvények minősége romlott, mert (tervezett vagy nem tervezett) áramkimaradások történtek.
– közölte a CNSAS.
Az 1989 őszén, alig néhány hónappal a kommunista rezsim összeomlása előtt készült dokumentum szerint a nagy ipari központok súlyos gazdasági problémákkal küzdöttek.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Az intézmény szerint
„Az általunk bemutatott, 1989 őszéről származó dokumentum komor képet fest a kommunista Románia nagy ipari központjait érintő strukturális gazdasági összeomlásról, közvetlenül a rendszer bukása előestéjén. A biztonsági szervek által azonosított fő probléma a munkások körében tapasztalható hangulat jelentős romlása, amely jelenséget közvetlenül a mindennapi anyagi nélkülözések és a jövedelmek drasztikus csökkenése váltott ki, melyek viszont a központi szinten előírt terv szisztematikus teljesítésének elmulasztásából fakadtak.
– mutat rá a CNSAS.
Az 1989. decemberi antikommunista forradalomról szóló közgondolkodás 36 évvel az események után egyre inkább misztifikáció és félrevezető információk hatására alakul – figyelmeztetett szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A dokumentum szerint a gyár működését „az ellátási láncban kialakult hatalmas torlódások sújtották”, és egyetlen vállalat problémái is hatással lehettek az egész ipari rendszerre.
A nyersanyagok, az alkatrészek vagy a gyártási folyamathoz szükséges egyéb termékek hiánya leállíthatta azoknak a gyáraknak a működését, amelyek ezekre támaszkodtak.
„A vállalatok közötti horizontális együttműködés teljesen működésképtelen volt, így egy gyárban az alapvető nyersanyagok, alkatrészek, festékek, gumiabroncsok vagy speciális fémalkatrészek hiánya megbénította az összes többi, tőle függő egység működését. Ez a dominóhatás súlyosan aláásta a belföldi piacra szánt termelési kapacitást, és meghiúsította a külföldi piacokra szánt szállításokat.
– közli a tanács.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
A CNSAS által bemutatott dokumentum egy másik érdekes mechanizmust is leír, amelynek segítségével a gazdasági problémákat központi szinten eltitkolták.
A vállalatok vezetői hamis jelentéseket gyártottak, hogy a valóságosnál jobb helyzetet mutassanak be.
Kiemelik, hogy a pénz és a központi támogatás hiánya miatt fokozatosan egyre nagyobb adósságok halmozódtak fel.
A vállalatok így végül képtelenek voltak teljesíteni exportkötelezettségeiket.
A CNSAS szerint
„A központi támogatás és a bérkifizetésekre szánt források hiánya miatt a vállalatok hatalmas adósságokat halmoztak fel, és képtelenné váltak a tervezett exportteljesítések teljesítésére, illetve a korábbi időszakokban fiktíven teljesítettként nyilvántartott áruk visszaszerzésére.
„Végül a gazdasági kudarcok nyomása közvetlenül a munkavállalókra nehezedett, és a bérek folyamatos csökkenése miatt mélyreható, általános elégedetlenséget váltott ki, ami egyértelműen jelzi a szocialista politikai rendszer törékenységét, amely gyorsan egy elkerülhetetlen végkifejlet felé tartott” – mutatott rá a CNSAS.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogat egy független miniszterelnök vezette szakértői kormányt – jelentette be kedden Daniel Zamfir, a párt szenátusi frakcióvezetője.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás