
Krausz Károly Róbert 2004-ben Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napján
Fotó: Daczó Katalin
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
2026. július 30., 15:322026. július 30., 15:32
2026. július 30., 16:552026. július 30., 16:55
Ötvenöt éve, 1971. július 30-án született Csíkszeredában, és húsz éve, 2006. július 9-én hunyt el autóbalesetben Krausz Károly Róbert fényképész, reklámgrafikus. Az ő munkáiból nyílik kiállítás a Csíkszeredai Városnapok részeként a Csíki Moziban július 31-én, 18 órától. A kiállítás szervezője Daczó Katalin, látványtervezője Máthé Klára. A tárlatot Rédai Attila újságíró nyitja meg.
Kerge Olimpia 2003-ban
Fotó: Krausz Károly Róbert
Krausz Károly Róbert tevékenységi köre igen széles volt: reklámfüzeteket, cégtáblákat, pannókat tervezett, lakodalmak, divatbemutatók, különböző előadások díszletét vállalta, vetítettképes bemutatókat tartott a Role együttessel, fotózott, videózott, hokipályát festett, kiállítási anyagokat nagyított, sportmezeket feliratozott, 2001-től haláláig a Krónika napilap csíkszeredai fotósa volt. És felmerült, hogy a 2006. július 31-én induló Csíki Hírlap munkatársa is lesz...
Hokipályafestés
Fotó: Krausz Károly Róbert
Hátrahagyott és most kiállított munkái – egy be nem fejezett életmű hiányosan megmaradt darabjai – nem csupán Krausz Károly Róbert életművébe engednek betekintést, hanem Csíkszereda és környékének 20-25 évvel ezelőtti történetébe is: többek között templom- és szoboravatásokat, jeles személyiségek csíkszeredai látogatásait, koncerteket és sportsikereket örökített meg. A tárlat ezekből nyújt válogatást, de a krónikás fotográfiák mellett megjelennek a természetfotói és más alkotásai is – magyarázta Daczó Katalin újságíró, helytörténész, aki az általa szervezett várostörténeti kiállítások kapcsán több alkalommal dolgozott együtt Krausz Károly Róberttel.
Látkép
Fotó: Krausz Károly Róbert
„Egy nagyon együttműködő munkatárs volt. Semmire nem mondta azt, hogy nem lehet, pedig az akkori, 25 évvel ezelőtti technikával óriásfotókat nagyítani nem volt egyszerű. Például 2002-ben A mi utcánk című várostörténeti kiállításon volt egy 3x3 méteres kinagyított utcakép, kimerevítve a kiállítótér közepén, ami akkor újdonságként hatott. Azóta nagyot változott a világ, de akkor még nem nyomtattak különböző felületekre, legalábbis nálunk, Csíkszeredában, Robi pedig kisebb darabokból összekasírozta a fotókat, mindent megtett, amit lehetett. Tehát nemcsak pénzért dolgozott, hanem a lelkét is beletette, komolyan odaállt, a csapat része volt egy-egy ilyen alkalommal. Én ezáltal ismertem meg, de persze összefutottunk mindenféle rendezvényen. Egy ambíciós, ügyes fiatalember volt” – emlékezett vissza a kiállítás szervezője.
Kerge Olimpia Hargitafürdőn 2003-ban
Fotó: Krausz Károly Róbert
Daczó Katalin úgy véli, noha nem megszokott, hogy egy reklámgrafikusnak, sajtófotósnak emlékkiállítást szervezzenek, de fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik nyomot hagytak maguk után. „Örvendtem, hogy a város is kapható volt a javaslatomra, és annak még inkább, hogy együttműködő volt mindenki, akihez fordultam. A csíkszeredai Prisma Fotóklub például képkereteket kölcsönöz a kiállítás idejére. Amikor nekifogtam a szervezésnek – igazából már 10 évvel ezelőtt is gondoltam rá –, akkor még nem igazán tudtam, hogy mi maradt a hagyatékában. De gondoltam, hogy mégis megpróbálkozom, mert megérdemli. Húsz éve halt meg, 35 évesen, és ha mi és a barátai most nem emlékezünk meg róla ilyen formában, akkor újabb húsz év elteltével biztos nem fogunk.”
A Krónika napilapban megjelent cikk a 2003-as Kerge Olimpiáról
Fotó: Krausz Károly Róbert
Ami a hagyatékot illeti, elmesélte, Krausz Károly Róbert édesanyjától kapott három óriási, CD-ket, floppykat, videókazettákat tartalmazó dobozt. A CD-k egy részét (már) nem lehetett leolvasni, a floppykhoz vásárolt egy külön leolvasót, a videókazettákat digitalizáltatta. „A videók ugyan nem jó minőségűek, Robinak nem a filmezés volt az erőssége, de hangulati betekintést nyújtanak különböző eseményekbe, például a csíksomlyói István, a király rockopera előadásába, vagy megörökítette azt is, amikor a Szent Ágoston templom egyik tornyát próbálták felemelni. De, amiben én az anyag erősségét látom, az leginkább azoknak az eseményeknek a megörökítése, amelyeket 2001-től 2006-ig a Krónika napilap részére fotózott.”
Kerge Olimpia 2005-ben
Fotó: Krausz Károly Róbert
Daczó Katalin elmondta, a hagyatékban nem találták meg az analóg technikával készült fotók negatívjait, noha azzal kezdhette valamikor a fényképezést. Krausz Károly Róbert barátnőjétől, Zöldi Emesétől is több száz CD-t kaptak, ugyanakkor a Krónikánál megmaradt fotókból is tudtak válogatni – igaz, azok már a feldolgozott, betördelt fotók voltak. „Ez volt a digitális fotózás korszakának a kezdete, amikor szinte mindannyian gyengébb fényképezőgépekkel kattogtattunk, és aztán akinek igénye volt rá, az egyre profibb gépeket vásárolt. Így volt ezzel Krausz Károly Róbert is, vannak olyan fotói, amelyek már több és jobb minőségben megmaradtak, igaz, nem feldolgozva, mert nem kiállításra készítette. Mi egy nyersanyaggal kellett dolgozzuk.”
Kerge Olimpia 2004-ben
Fotó: Krausz Károly Róbert
A kiállításra közel kétszáz fotót válogattak, amelyek tizenkét tematikus tablón lesznek megtekinthetők. Látható lesz továbbá 28 természetfotó is, Krausz Károly Róbert ugyanis szívesen túrázott, biciklizett a természetben. De a képek zöme sajtófotó, amelyekhez hozzárendelték az adott újságcikket is a kiállítás szervezői. „A tematikus panók összeállításakor úgy gondoltam, hogy ezek felelevenítik Csíkszereda negyedszázaddal ezelőtti történetét is. Sokan már el is felejtettük, hogy mik történtek akkor a városban, mennyire pörgött az élet,
Valamikor a 2000-es évek elején
Fotó: Krausz Károly Róbert
Sok minden történt, s noha ezeknek csak egy töredékét adják vissza ezek az összeállítások, de próbálkoztunk ebből a részleteiben fennmaradt hagyatékból kirakni egy 2001–2006 közötti időszakot. Ezért is adtuk ezt a címet a kiállításnak, hogy Hátrahagyott pillanatok 2001–2006.”
A tárlat rövid ideig, augusztus 3-áig lesz megtekinthető a Csíki Mozi emeleti kiállítóterében.
Fotó: Krausz Károly Róbert
Fotó: Krausz Károly Róbert
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
szóljon hozzá!