„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

és vele együtt a budapesti Menő Könyvek felkérése: egészítsem ki a hat ismert regényt már tartalmazó sorozatukat egy hetedik kötettel, amelyben egy másféle, karcosabb, keményebb Austent lehet majd megismerni. Nem lehetett nemet mondani. Így fordítottam le a Lady Susan című korai levélregényt, és két, kéziratban maradt regénytöredékét, a Sanditont és a Watson-családot” – fejtette ki lapunknak Vallasek Júlia.

– mondta a műfordító. Vallasek Júliával Jane Austen-fordításairól készített korábbi interjúnk itt olvasható.

A műfordító is olvasó

Az elismeréssel Vallasek Júliát Doina Gecse-Borgovan könyvének magyarra fordításáért is jutalmazták. A brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötetéről tavaly novemberben részletesen írtunk a szerző és a műfordító megszólaltatásával.

Novelláinak világa olyan, mint egy nagy vasúti csomópont: összefut benne sokféle tájegység, idősík – az 1980-as évek soknemzetiségű Dobrudzsája, a múlt ezredvégi havasalföldi város, Brăila, majd a multikulturális Kolozsvár –, valamint több nyelv és kultúra: a román, olasz, angol és magyar. A szerzőnek különleges a magyar nyelvhez, kultúrához fűződő viszonya is – a kötetről, az abból kibomló világról, a kisprózák magyarra fordításáról írt cikkünk itt olvasható.

lelassította körülöttük az időt. A fordító is olvasó: mindezt én is megtapasztaltam. Akkor kezdtem el fordítani, amikor éppen elbizonytalanodtam abban, hogy érdemes-e még nekem egyáltalán műfordítással foglalkozni. Bizonytalan voltam tehát, szomorú és némileg túlhajszolt: a fordítás megnyugtatott, feltöltött” – vallotta be Vallasek Júlia. Hozzátette, eleinte nem is foglalkozott a szövegek megjelentetésével, csak a maga örömére dolgozott, és minden egyes történet „magyarra fordulása” után egyre jobban érezte, hogy igen, érdemes fordítani, mert ez boldoggá teszi. „Hálás vagyok Doinának, amiért rám bízta az írásait, a marosvásárhelyi Lector Kiadónak, és Gálfalvi Ágnesnek pedig, amiért ilyen szép könyvet csináltak belőle” – mondta a műfordító.

korábban írtuk

Mennyire bűvészmutatvány a más nyelvre való átültetés? – Vallasek Júlia műfordító munkájának kulisszatitkairól

Vallasek Júlia kolozsvári műfordító a nyelvek közti átjárásban leginkább arra szeret rácsodálkozni, ahogy az egymás mellett élés során bizonyos szavak átkerülnek egyik nyelvből a másikba – mondta el a Krónikának adott interjúban.

A műfordítónak nemcsak nyelveket, hanem világokat is kell ismernie

Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, a Romániai Írók Szövetsége zsűrijének tagja úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évben Vallasek Júlia ismét nagy dicsőséget szerzett az egész műfordítói társadalomnak. „Nem csupán azért, mert fordításai jók, érzékenyek, pontosak. Hanem mert rávilágítanak arra, hogy a fordító – márpedig Vallasek Júlia vérprofi fordító – nem csupán két nyelvet kell ismerjen behatóan, de egész világokat, melyek az adott művekhez kapcsolódnak. Vallasek Júlia igazi űrhajós, mert csillagok közötti távolságokat köt össze,

Teszi mindezt szerényen, konokul és magabiztosan. Mert a szerénység és a magabiztosság ikerfogalmak, a műfordítás világában egészen biztosan” – méltatta a díjazottat Karácsonyi Zsolt.