Szerdától újra megszólal a déli harangszó és éjfélkor a Himnusz hallható a Kossuth Rádióban
Fotó: Pexels
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
2026. július 14., 18:582026. július 14., 18:58
A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar kultúra nem a hatalom lejátszási listája. A Kossuth Rádió a nemzeti kultúra sokszínűségét ünneplő műsorstruktúrával indul újra.
Magyar írók, rendezők, dramaturgok és színészek művei nem juthattak el a közönséghez. A Magyar Rádió kulturális kínálata így egyre kevésbé tükrözte a magyar kultúra valódi sokszínűségét. A hiteles tájékoztatás mellett túl sok alkotó és túl sok mű tűnt el a közmédiából 2010 után. A magyar kultúrát azonban nem lehet politikai ízlés szerint összeválogatni – tették hozzá.
Nem csak politikai okokból kerültek le művek a közmédia műsoráról. Voltak írók, akik maguk sem járultak hozzá alkotásaik közmédiás felhasználásához, viszont a közmédia megújulását látva közülük többen most újra lehetőséget adnak műveik sugárzására – fűzték hozzá.
A megújuló Kossuth Rádióban a kizárás helyett mostantól a minőség és a kulturális érték lesz a műsorszerkesztés fő szempontja – hangsúlyozták.
A programstruktúra megváltozik: az élő hírek a déli híradás kivételével alkalmazkodnak a hangjátékok hosszához.
Az egyházi műsorok szokott idejükben, hétköznap (magyar idő szerint) délután fél kettőtől kettőig lesznek hallhatóak. A mise vagy istentisztelet élő közvetítése minden vasárnap 10 óra 4 perctől hallható a Kossuth Rádióban.
A részletes műsor az elektronikus műsorújságban, a mediaklikk.hu oldalon megtalálható – áll a közleményben.
Mint arról beszámoltunk, július 7-én elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora szólt. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének volt betudható.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!