A Mesterséges Intelligencia által generált videó Kolozs megyében a mentősöket hozta vészhelyzetbe – Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat azok kezében, akik megtévesztő tartalmakat gyártanak és terjesztenek.
2026. augusztus 14., 17:312026. augusztus 14., 17:31
2026. augusztus 14., 17:442026. augusztus 14., 17:44
A mesterséges intelligencia (MI) lassan mindennapjaink részévé válik. Háziasszonyok beszélgetnek receptekről a ChatGPT-vel, mások egészségügyi tanácsokat kérnek. Egyre többen használják munkájuk során – otthon vagy az irodában. Mások szórakozni akarnak vagy csak hülyéskedni. És itt már rendkívül súlyosbodik a helyzet. Mert elméletileg mindennek van határa. Vagy legalábbis kellene hogy legyen. Az MI viszont annyira új, hogy
Mint ahogy történt nemrég Kolozs megyében is. Legalábbis ha lehet hinni az interneten olvasható beszámolóknak. A hírek szerint ugyanis botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak meg egy mentőautót a Kolozs megyei Récekeresztúron, miután a TikTokon olyan videó (álhír) terjedt, hogy egy „fekete mentőautó” gyerekeket rabol.
A mentősök egy beteghez érkeztek, majd a kórház felé tartva több férfi elállta az útjukat és rátámadt a járműre. Egy kő betörte a mentőautó ablakát, az üvegszilánkok pedig a sofőr szemébe kerültek. A férfit Kolozsváron sürgősséggel megműtötték, és várhatóan legalább három hónapig tart a felépülése. A szállított beteg pánikrohamot kapott.
A támadókat őrizetbe vették. A román hatóságok pedig azonnal nyilatkozatot adtak ki, miszerint Romániában nincs bizonyíték arra, hogy mentőautók embereket, illetve gyerekeket rabolnának. A Kolozs Megyei Mentőszolgálat vezetője szerint az eset rendkívül súlyos, hiszen nemcsak a mentősök, hanem a beteg biztonsága is veszélybe került.
Az MI különben más szempontból is veszélyessé válhat. Egyetemi kutatások szerint komoly bajba kerülhetünk, ha túlságosan privát adatokat osztunk meg, vagy túlságosan hagyatkozunk a különböző chatbotok – mint például a ChatGPT – tanácsaira. A kutatók fő aggálya az, hogy gyakorlatilag az MI-vel megosztott adatokat a chatbot azonnal felhasználja saját funkcióinak bővítésére, javítására. Sőt, egyes rendszerek ezeket az adatokat határozatlan ideig tárolják is. A kutatók tanácsa szerint a következőket nem szabad megosztani: személyazonossághoz köthető információk (lakcím, név, banki adatok stb.), családi helyzetről, magánéletről szóló adatok, érzékeny munkahelyi, céges adatok, olyan információk, amelyeket bizalmas szerződés véd. Az adatokat ugyanis a rendszer tárolja, azok kiszivároghatnak, és mások birtokába juthatnak, akik különböző célokkal felhasználhatják azokat.
Visszatérve a Kolozs megyében történtekre. A hamis információk terjesztése már a valóságban is veszélyes helyzeteket és erőszakot okozhat. Ha így folytatódik, az MI által generált képekkel, videókkal csoportok közötti konfliktusokat vagy akár összecsapásokat, netán háborúkat is ki lehet kényszeríteni.
Persze sok függ attól, hogy az ilyen jellegű adatokat, híreket, képeket milyen fenntartással fogadjuk, mennyire vesszük komolyan, és utána nézünk-e annak, hogy az éppen szemünk előtt zajló dolgok egyáltalán lehetnek-e valósak. Mindenesetre a törvényhozóknak és a hatóságoknak egyrészt rendkívül körültekintően kell eljárniuk. Másrészt igencsak erőteljesen kell fellépniük nemcsak a mentősöket megtámadó személyek ellen, hanem azokkal szemben is, akik – akár szórakozásból, akár rosszindulatból – kimondottan veszélyes tartalmakat tesznek közzé. A mentőautós történet során ugyanis nemcsak a támadókat kellene felelősségre vonni, hanem az erőszakra felbujtó álhírt gyártó(ka)t is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!