
Katonai segítség. Volodimir Zelenszkij szerint az oroszok nem boldogulnak észak-koreai támogatás nélkül
Fotó: Presidency
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
2026. augusztus 11., 13:332026. augusztus 11., 13:33
Zelenszkij bejelentése az ukrán katonai hírszerzés jelentésein alapul, amelyek szerint nemrég egy észak-koreai rakétás egységet telepítettek orosz területre – a Kyiv Independent szerint ez a legújabb fejlemény a Moszkva és Phenjan közötti egyre szorosabbá váló katonai szövetségben, amely fegyverek és csapatok szállítását is magában foglalja.
Zelenszkij videóüzenetében elmondta, hogy
„Ez az első alkalom Oroszország történelmében, hogy már nincs biztonságos stratégiai hátországuk” – mondta az elnök.
„És ez az első alkalom, hogy Észak-Koreából érkező utánpótlás nélkül nem tudnak háborút folytatni” – tette hozzá
Oroszország hajlandósága arra, hogy Észak-Korea támogatására támaszkodjon, veszélyezteti a globális biztonságot – érvelt Zelenszkij –, mivel Phenjan az orosz erőkkel együttműködve képes fejleszteni védelmi képességeit.
Zelenszkij szerint Oroszország „jelenleg arra készül, hogy további észak-koreai kontingenst fogadjon be a területén. Elképzelhetetlennek tűnik, de további ballisztikus rakétákat kaptak Észak-Koreától..(...) Az észak-koreai ballisztikus rakétákat, valamint egyéb fegyvereiket is Oroszországgal való együttműködés keretében fejlesztik.”
Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy
„Ezért amikor a közös fellépés, az összehangolás és a kölcsönös támogatás szükségességéről beszélünk... valójában arról is beszélünk, hogy visszatartsuk Észak-Korea vágyát és érdeklődését, hogy idejöjjön – a földünkre, az égboltunkra – a fegyvereivel, hogy megtanulja, hogyan kell háborút vívni” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
Korábban, július 25-én Zelenszkij kijelentette, hogy Oroszország további 30 000 katona fogadására készül Észak-Koreából az Ukrajna elleni háború támogatására.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) később a Reutersnek elmondta, hogy egy észak-koreai ballisztikus rakétás egységet telepítettek Oroszország Voronyezsi régiójába, az ukrán Luhanszki megye határának közelében.
A 2022-ben kirobbant háború kezdete óta Phenjan és Moszkva elmélyítette katonai együttműködését, amelynek keretében Észak-Korea lőszert, nehézfegyverzetet és személyzetet is biztosít.
Az orosz erők észak-koreai KN-23 és KN-24 rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat lőttek ki az Ukrajna elleni támadások során.
Az első olyan eset, amikor Oroszország észak-koreai rakétát vetett be, 2024. január 2-án, Harkiv elleni támadás során történt.
Zelenszkij július 30-án kijelentette, hogy egy észak-koreai rakéta egy család hat tagját meg Krivij Rihben egy orosz támadás során.
Ukrajna szerint körülbelül 12 000 észak-koreai katona vett részt Oroszország 2024-es kurszki területi ellentámadásában, amelynek célja az ukrán erők kiszorítása volt a régióból.
Bár az ellentámadás végül sikerrel járt, a HUR szerint az észak-koreai katonák rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek.

Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Tűzről számoltak be egy Ukrajnától több mint 6 000 kilométerre fekvő orosz olajfinomítóban, halálos légicsapás Zaporizzsja ellen
Tűz ütött ki egy Ukrajnától több mint 6 000 kilométerre fekvő olajfinomítóban Oroszország távol-keleti részén keddre virradóra, miközben a nagy orosz online kiskereskedő, a Wildberries tulajdonában lévő voronyezsi logisztikai központot is támadás érte – számoltak be megfigyelő csatornák.
Az Exilenova Plus Telegram-csatorna szerint Komszomolszk-na-Amur városában, Oroszország távol-keleti Habarovszki területén tűz ütött ki egy olajfinomítóban. Egyelőre nem világos, mi okozhatta a tüzet.
Eközben a Voronyezsi régióban, az orosz Novaja Usman faluban található Wildberries logisztikai központot lángok borították el, miután az ukrán támadások nyomán sorozatos robbanások történtek a helyszínen – számolt be a Supernova Plus Telegram-csatorna.
A Voronyezsi régió kormányzója, Alekszandr Guszev korábban arról számolt be, hogy a dróncsapások veszélye miatt légitriadó lépett életbe a régióban.
Az Exilenova Plus beszámolója szerint újabb tűzről érkezett jelentés egy, Ukrajnától mintegy 4 300 kilométerreekvő erőműben, az orosz Irkutszki területen található Angarszk városában.
Eközben legalább öt ember meghalt és 21 megsebesült keddre virradóra Zaporizzsja és Kijev ellen indított orosz támadások során.
Zaporizzsjában öt ember halt meg és 20-an megsérültek, míg Kijevben egy sérültről számoltak be.
Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy orosz ballisztikus rakéták Kijevet, Zaporizzsziját, Szumijt, Harkivot és Csernyihivot is célba vették.
Az orosz védelmi tárca kedd reggel közölte, hogy az éjjel az orosz hadsereg Kijev és Zaporizzsja városokban mért csoportos csapást ukrán hadiipari vállatokra és közlekedési-logisztikai központokra. A tárca szerint az orosz légvédelem 396 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le az éjszaka folyamán 15 régió felett.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte Max-csatornáján, hogy hétfő este és kedd reggel között 237 drón repült a fővárosi régió felé. Túlnyomó többségüket már nagy távolságban semlegesítették, míg 13-at közülük Moszkva közelében ártalmatlanítottak.
Törölte a Jabloko párt országos listájának bejegyzését az orosz legfelsőbb bíróság
Törölte az ellenzéki liberális Jabloko párt országos parlamenti választási listájának bejegyzését hétfőn az orosz legfelsőbb bíróság.
A testület helyt adott a hazafias platformot hirdető Rogyina párt vonatkozó, a választásra vonatkozó előírások megsértésére hivatkozó keresetének.
Az ítélet nem érinti a Jabloko képviselőjelöltjeinek indulását az egyéni választókerületekben a szeptember 18. és 20. között tartandó alsóházi választásokon. A parlamenten kívüli ellenzéki párt, amely egyedüliként ellenzi nyíltan az ukrajnai háborút a korábban a Központi Választási Bizottság (CIK) által a szövetségi törvényhozási megmérettetésre engedett 11 politikai erő közül, közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet. Erre öt napja van.
A Rogyina a Jabloko háborúellenes álláspontját szélsőségességre való felhívásként és Oroszország területi integritásának megsértéseként értelmezte.
„A tűzszüneti megállapodás azonnali megkötésére irányuló felhívások arra szólítanak fel, hogy állítsák le a megszállt területek felszabadítását, vagy mondjanak le azok felszabadításáról” – hangoztatta a felperes jogi képviselője, aki szélsőséges megnyilvánulásként interpretálta a Jabloko pártnak az LMBTQ-közösség melleti kiállását is.
A Rogyina a szerzői jogok megsértésével is megvádolta a Jablokót, egyebek között ismert szovjet dalokból és egy plakátról származó motívumok, valamint a ChatGPT által generált képek felhasználása miatt. A kereset szerint a hirosimai atombomba-támadásról készült fénykép használata az amerikai hadsereg jogait sértette.
Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke a vádakat visszautasította. Érvelése szerint a Rogyina azért kezdeményezte az eljárást, mert pártjának politikája és választási programja eltér a jelenlegi hatalom irányvonalától.
A CIK és az ügyészség támogatta a Jabloko-pártlistának a választásokból való kizárását a szerzői jogok megsértésére hivatkozva. A CIK emellett az orosz pénzügyi felügyeletre (Roszfinmonitoring) hivatkozva azt állította, hogy több jelöltje külföldről – az Egyesült Államokból, Németországból, az Egyesült Arab Emírségekből és más országokból – részesült anyagi támogatásban.
A Jabloko jogi képviselője ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy jelölteknek a választás előtt el kellett adniuk minden külföldi értékpapírjukat. Másrészt kijelentette, hogy a párt olyan orosz állampolgároktól részesült adományokban, akik külföldi forrásokból kaptak pénzt.
A Jabloko megítélésére a hivatalos orosz politikai fősodorban árnyékot vetett, hogy Julija Navalnaja és számos más emigrációban élő orosz ellenzéki a párt támogatására szólított fel. Maga a Jabloko elhatárolódott ettől. A párt tevékenységét egyébként mind a négy, parlamenti frakcióval rendelkező orosz ellenzéki politikai erő bírálta.
Grigorij Javlinszkij, a párt egyik társalapítója az ítéletet, amely szerinte minden alap nélkül eltiltotta a Jablokót a választáson való részvételtől, „a politikai rendszer önleleplezésének nevezte”, és úgy vélekedett, hogy Oroszországban ma „sokkal nagyobb igény van a békére és a szabadságra”, mint azt a hatóságok feltételezték.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
szóljon hozzá!