Korábban nagy számban vonzott román állampolgárokat Spanyolország, mára a statisztikák szerint megtorpant a trend
Fotó: Somogyi Botond
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
2026. augusztus 13., 18:422026. augusztus 13., 18:42
Az idei évben a spanyol GDP 2,7%-kal nő, háromszor gyorsabban, mint az eurózóna átlagában, a foglalkoztatottság pedig történelmi csúcson áll. Ezzel párhuzamosan azonban a spanyol statisztikai hivatal (INE) szerint csak 2026 második negyedévében több mint 5300 román hagyta el az országot – írta a G4media.ro hírportál a spanyol El Economista című portál adatait idézve.
Ez nem elszigetelt eset, hanem egy elhúzódó folyamat része: a 2013-as csúcson mért 750 ezer fős román közösség azóta folyamatosan zsugorodik, és idén akár 500 ezer alá is csökkenhet – ami 2006 óta, vagyis Románia uniós csatlakozása előtti szint óta nem fordult elő.
A tömeges távozás oka nem a munkahelyhiány, hanem az életminőség romlása. „Van munka, csak nincs hol lakni” – összegzik a helyzetet a Spanyolországban próbálkozó romániai családok. Míg a 2000-es évek elején az építőipari fellendülés bőkezű fizetéseket kínált,
sok családot idegenekkel való lakásmegosztásra kényszerítve. A lakásárak 2026 első negyedévében 12,9%-kal, a használt lakásoké 13,5%-kal emelkedtek éves szinten, 2015 óta pedig összesen több mint 80%-kal (Madridban akár 100%-kal) drágultak az ingatlanok.
Új bevándorlók érkeznek
Miközben román, ukrán és bolgár állampolgárok tömegesen távoznak, Spanyolország teljes lakossága tovább nő – a keleti-európaiak helyét latin-amerikai (kolumbiai, venezuelai, perui) és marokkói bevándorlók veszik át, akik szegényebb régiókból érkezve elfogadják a gyengébb munkakörülményeket is. A román állampolgárok viszont már uniós polgárként nem kényszerülnek ilyen kompromisszumokra.
2012–2013-ban érte el a csúcsot (750 ezer fő). A 2008-as pénzügyi válság és az ingatlanbuborék kipukkanása után fokozatos, elhúzódó kivándorlás indult: 690 ezer (2015), 600 ezer (2018), 565 ezer (2021 eleje) – és most pedig újra csökken a közösség lélekszáma.
A szakértők szerint mindez azt mutatja: Spanyolország növekedési modellje „extenzív” –
és inkább más európai célországokat vagy a felzárkózó Romániát választják.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.
A pénzügyminisztérium döntése értelmében szeptember 16. és 30. között továbbra is az alacsonyabb jövedékiadó-szintet alkalmazzák.
Három kontinens kilenc országából érkeztek csapatok Kolozsvárra a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara által szervezett Babeș-Bolyai University International Case Competition (BBU-ICC) nemzetközi gazdasági esettanulmány-versenyre.
Elemzésünk megmutatja, hogyan szüntetnék meg a lakhatási válságot Erdélyben, Kolozsváron is, miként csökkenthetné az árakat az uniós szigor.
Belépett a romániai piacra a magyarországi piacon az üveghulladék gyűjtésére, feldolgozására, válogatására és újrahasznosítására szakosodott, iparági vezetőnek számító RE-Glass.
A romániai bérekkel és az ezzel együtt járó alacsonyabb kiadásokkal példálózhattak a Mercedes illetékesei Németországban, jelezve az alkalmazottaknak, hogy ha nem tetszenek a megváltozott szabályok, akkor a termelést átköltöztethetik Kelet-Közép-Európába.
Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!