Zelenszkij újabb nyugati katonai támogatásra számít

Elfogták a korrupcióval gyanúsított volt energiaügyi minisztert
Herman Haluscsenko volt energiaügyi minisztert őrizetbe vették, amikor megpróbált átlépni a határon – közölte vasárnap az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU).
„Ma, a határon való átlépés során a NABU nyomozói őrizetbe vették a Midas-ügyben érintett volt energiaügyi minisztert” – közölte a hivatal.
Haluscsenko ellen a NABU az Enerhoatomhoz kapcsolódó korrupciós ügy kapcsán nyomoz, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök elnöksége alatt a legnagyobb korrupcióellenes ügynek tartanak. Eddig nyolc gyanúsított ellen emeltek vádat.
Haluscsenkót egy vonatról szállították le, jelentette az Ukrajinszka Pravda egy forrásra hivatkozva.
A Radio Free Europe/Radio Liberty nyomozati projektje, a Schemes arról számolt be, hogy Haluscsenkót az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv 208. cikke alapján vették őrizetbe, amely lehetővé teszi a felhatalmazott tisztviselők számára, hogy bírósági végzés nélkül őrizetbe vegyenek egy gyanúsítottat.
A Schemes szerint Haluscsenkót Kijevbe szállítják további kihallgatásra és nyomozati eljárásokra.
A határőrök állítólag utasítást kaptak a NABU-tól és a Korrupcióellenes Ügyészségtől (SAPO), hogy értesítsék a hatóságokat, ha megkísérli elhagyni az országot.
Haluscsenko 2021 és 2025 között energiaügyi miniszterként szolgált, 2025 júliusában pedig igazságügyi miniszterré nevezték ki. November 10-én a NABU az Enerhoatom-ügy keretében házkutatást végzett a vele kapcsolatos ingatlanokban.
A novemberi bírósági tárgyalásokon a korrupcióellenes ügyészek a nyomozók által beszerzett hangfelvételeket idézték. A felvételeken a gyanúsítottak állítólag a kenőpénzek felosztásáról beszélnek, és utalnak egy „professzor” becenevű személyre, akiről az ügyészek úgy vélik, hogy Haluscsenko.
Az ukrán parlament november 19-én jóváhagyta Haluscsenko lemondását, miután Zelenszkij elnök nyilvánosan felszólította őt, hogy mondjon le. A nyomozás folyamatban van.

Robert Fico: Ukrajna nyomást akar gyakorolni Magyarországra, ezért késlelteti a Barátság kőolajvezeték újraindítását
„A kijevi vezetés késlelteti a területén keresztül közép-európai országokat orosz olajjal ellátó Barátság vezeték újraindítását, hogy ezzel nyomást gyakoroljon Magyarországra annak érdekében, hogy Budapest adja fel Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontját” – közölte vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel egyeztetett Pozsonyban.
Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy a Barátság-vezetéken orosz támadás miatt január 27. óta felfüggesztették az olajszállítást.
Olyan értesüléseink vannak, hogy a vezetéket már megjavíthatták” – mondta Fico. „Az olajjal kapcsolatos helyzetet Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak tekintem Magyarországnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kompromisszumot nem tűrő álláspontja miatt” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
Robert Fico szerint ez a nyomásgyakorlás úgy néz ki, hogy „amennyiben Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj”. Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.
A szlovák miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy Pozsony abban az esetben járulna hozzá Ukrajna európai integrációjához, ha Kijev minden szükséges előfeltételt teljesít. Kiemelte egyben, hogy a tagjelölt Szerbia, Albánia és Montenegró sokkal jobban felkészült a csatlakozásra, mint Ukrajna.
Robert Fico mindemellett elmondta, hogy nem tudja biztosan, ki a felelős a vezeték megrongálásáért. „Annyi hazugság volt mindkét féltől, hogy nem tudom biztosra megmondani, ki bombázta, vagy semmisítette meg az olajinfrastruktúra egy részét” – tette hozzá.

Brit külügyminiszter: összehangolt válaszintézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij meggyilkolása miatt
Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint összehangolt válaszintézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, miután kiderült, hogy egy dél-amerikai mérgező békafajta bőréből kinyert méreggel gyilkolták meg oroszországi börtönében a két éve elhunyt Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikust.
Oroszország londoni nagykövetsége ugyanakkor „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette vasárnapi reagálásában a mérgezésről előző nap Londonban ismertetett többhatalmi bejelentést.
A brit külügyminisztérium által szombaton közzétett nyilatkozat szerint - amelyhez a német, a francia, a svéd és a holland kormány is csatlakozott - az ellenzéki aktivista szervezetéből kivont mintákban a laboratóriumi tesztek az ecuadori nyílméregbéka bőrében található méreganyag jelenlétét mutatták ki, és a közös vizsgálatok alapján Navalnij halálát nagyon nagy valószínűséggel ez a mérgező anyag okozta.
A tárca szerint Oroszország a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) megsértésével szerezte be és alkalmazta ezt a mérget.
A brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai ellenzéki orosz politikus szervezetéből származó vizsgálati mintához.
Yvette Cooper brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában ugyanakkor kijelentette: a brit kormány európai partnereivel Navalnij két évvel ezelőtti halála óta dolgozott az igazság kiderítésén, és a megszerzett bizonyítékok szerint a néhai orosz ellenzéki politikus szervezetében az elhalálozás időpontjában jelen volt a tesztekkel kimutatott halálos méreganyag.
Cooper úgy fogalmazott: kizárólag az orosz rezsimnek voltak eszközei, indítékai és lehetőségei arra, hogy ezt a halált okozó mérget alkalmazza Navalnij ellen, akit akkoriban egy szibériai büntetőtelepen tartottak fogva.
Hozzátette: az előző napi közös közleményt aláíró európai országok intézkedés céljából értesítették a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW), mivel megítélésük szerint Navalnij megmérgezésével Oroszország megszegte a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC).
A brit külügyminiszter szerint a nyugati szövetségeseknek saját hatáskörükben is összehangolt válaszlépéseket kell tenniük ebben az ügyben, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciók még további szigorítását.
Yvette Cooper úgy fogalmazott: a nyugati szövetségesek a hidegháború után abban reménykedtek, hogy megszűnik Európa biztonságának fenyegetettsége Oroszország részéről, ez azonban nem történt meg, az orosz fenyegetettség „visszatért”, és emiatt Európának mindig készen kell állnia a válaszlépésekre.
Oroszország londoni nagykövetsége a Navalnij megmérgezéséről szóló többhatalmi bejelentésre reagáló nyilatkozatában úgy fogalmazott: a Szkripal-ügyhöz hasonlóan ezúttal is csak harsány vádaskodások hangzanak el médiahisztéria kíséretében, miközben „a bizonyítékok száma zéró”.
„Végül is akkor most miről van szó: egy dél-amerikai békafajta bőréből kinyert méregről, vagy novicsokról?” – áll az orosz nagykövetség reagálásában.
A diplomáciai képviselet ezzel arra utalt, hogy a brit hatóságok vizsgálata szerint Oroszország novicsok típusú katonai idegméreggel próbálta meggyilkolni 2018-ban Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős hírszerzőügynököt, aki Angliában élt.
Szkripal életben maradt, és jelenleg a brit titkosszolgálatok védelme alatt ismeretlen helyen tartózkodik, a merényletkísérletben azonban egy brit állampolgár meghalt, miután megtalálta hamis parfümös fiolában hátrahagyott méreganyagot.
A londoni orosz nagykövetség nyilatkozata szerint „ezeknek a nevetséges színjátékoknak” egyértelműen az a céljuk, hogy felélesszék a nyugati társadalmakban már gyengülő „oroszellenes szenvedélyeket”, és ha ehhez éppen nem kínálkozik ürügy, akkor „vesződséges munkával kitalálnak egyet”.
Mindebben a politikai szerveződésekkel és a nyugati hírszerző szolgálatokkal összejátszó médiaorgánumok szervilis módon részt vesznek – fogalmaz nyilatkozatában Oroszország londoni nagykövetsége.