
Kezet rá! Magyar Péter és Ursula von der Leyen megegyeztek. Archív felvétel
Fotó: Magyar Péter/Facebook
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Magyar szerint Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak a források megnyitásával kapcsolatban, míg Orbán Viktor korábbi miniszterelnök azt követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a „von der Leyen–Magyar paktum” részleteit.
2026. május 29., 21:262026. május 29., 21:26
Az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból. Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.

Brüsszel azt várja az új kormányfőtől, hogy javítsa Magyarország kapcsolatát Ukrajnával, valamint hajtsa végre a régóta sürgetett reformokat, amelyek szükségesek a mintegy 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadításához.
Az Európai Bizottság elnöke szerint máris „érezhető a változás erős szele Magyarországon”. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy:
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik. A beruházásokról szólva Ursula von der Leyen közölte: sikerült megállapodásra jutni a felülvizsgált Next Generation uniós terv keretében finanszírozandó projektekről. A támogatások az energia-, lakhatási és közlekedési ágazatot, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik. Hozzátette, hogy a felek stabil és biztonságos finanszírozási keretben állapodtak meg.
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus-programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez. Beszéde végén Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a változásokat a piacok is kezdik érzékelni, a befektetői bizalom visszatér Magyarország iránt, ami további lendületet adhat a reformfolyamatoknak. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jövőben is szorosan együtt kíván működni a magyar kormánnyal Magyarország és az Európai Unió érdekében.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta:
Mint mondta, a paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célkitűzések mentén kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz. Hozzátette: bár az egyeztetések során szó esett a tagjelölt országok csatlakozásáról is, az Európai Bizottság álláspontja változatlanul az, hogy a bővítés érdemalapú folyamat. Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova teljesítette az első, úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges valamennyi feltételt, végrehajtották a szükséges reformokat, ezért nincs ok a folyamat késleltetésére. Az ügy várhatóan az Európai Tanács következő ülésén is napirendre kerül.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő, valamint a beruházási kérdések kezelésére. Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak Magyarországgal szemben az európai uniós források felszabadításakor, hanem pusztán a korrupció elleni „lehető legjobb fellépést” várta el – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben, miután tárgyalt Ursula von der Leyennel. Magyar Péter azt mondta: amit az Európai Bizottság elnöke kért az európai és a magyar adófizetők érdekében, eddig is teljesíthető lett volna, ha az Orbán-kormány valóban a magyar emberek érdekében kormányzott volna.
Elmondta, a Tisza-kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben és bizonyos esetekben a kértnél szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket fog elfogadni. Példaként említette, hogy átalakítják és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, ellenőrizhetővé teszik azt. Készen vannak a jogszabálytervezetekkel, amelyekben van egy olyan pont is; aki szándékosan valótlan adatot tüntet föl a vagyonnyilatkozatában, az két évig terjedő börtönnel büntethető – ismertette.
Jelezte, átadta az EB elnökének Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozási kérelmét.
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter a sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között. Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatók a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.

Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel. „Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni” – jelentette ki.
Orbán Viktor és a Fidesz felszólította Magyar Péter miniszterelnököt, hogy azonnal hozza nyilvánosságra az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével kötött paktum részleteit. Orbán Viktor és pártja arra reagált. A volt miniszterelnök pénteki Facebook-bejegyzésében azt kérdezte a kormányfőtől, hogy „mit adott el a magyar érdekekből Brüsszelnek”, mert – mint írta – „ingyen sajt csak az egérfogóban van”.
Orbán Viktor a bejegyzéshez fűzött hozzászólásban megosztotta pártja MTI-hez is eljuttatott közleményét, mely szerint Magyar Péter politikai megállapodást kötött Brüsszelben a Magyarországnak járó, eddig jogtalanul felfüggesztett uniós források visszaadásáról. „Ezt tudjuk. Amit nem tudunk, az az, hogy mit ígért cserébe” – fogalmaztak. A Fidesz-közleményben azt írták:
Innen tudják, hogy Brüsszellel politikai megállapodást kötni csak úgy volt lehetséges, hogy Magyar Péter elfogadta Von der Leyenék követeléseit.
„Felszólítjuk, hogy haladéktalanul tájékoztassa a közvéleményt arról, mit tartalmaz a von der Leyen-Magyar Péter-paktum a migrációról, az LMBTQ kérdéséről, az adórendszerről, a rezsicsökkentésről, a védett árakról és a nyugdíjakról” – sorolták, hozzátéve, „ideje abbahagyni a szemfényvesztést, és őszintén megmondani a magyar embereknek, mit adott át a magyar érdekekből és a magyarok jogaiból a bizottság elnökének”.
A Fidesz másik az MTI-hez ugyancsak péntek délután eljuttatott közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország miniszterelnöke külföldön sokadik alkalommal, most éppen Brüsszelben korrupcióval vádolja az előző kormányt. „Ezzel szemben az igazság az, hogy ma egyetlen korrupciós ügyről tudjuk bizonyosan, hogy elkövették, és azt éppen Magyar Péter követte el a Diákhitel Központ vezetőjeként” – írták. Hozzátettették: a korrupciós bűncselekmény elkövetését nyilvánosan beismerte. Ezek után az előző kormányt vádolni „szimpla pofátlanság” – fűzték hozzá.

Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a leköszönő nemzeti kormány pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
szóljon hozzá!