Volodimir Zelenszkij: „Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet”
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között. Volodimir Zelenszkij leszögezte: nem fogja elárulni Ukrajna nemzeti érdekeit.
2025. november 21., 19:592025. november 21., 19:59
2025. november 21., 23:352025. november 21., 23:35
Az ukrán elnök a kijevi elnöki palota előtti téren rögzített videófelvételen értékelte a kialakult helyzetet. Pénteken közzétett, népéhez intézett beszédében Volodimir Zelenszkij úgy vélekedett, Ukrajna választás előtt áll: vagy elveszíti legfontosabb, kulcsfontosságú partnerét, az Egyesült Államokat, vagy a méltóságát.
Szerinte a következő napokban Ukrajnára „nagy nyomás nehezedik majd, hogy meggyengítsenek, megosszanak minket”. Zelenszkij előrebocsátotta: nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit, módosításokat, alternatívákat fog javasolni a tervhez. „Konstruktív módon fogunk megoldásokat keresni fő partnerünkkel” – hangsúlyozta az Egyesült Államokra utalva az ukrán elnök.
Kiemelte, hogy nagy próbatételek idején még inkább szükség van az ukránok egységére. „Most minden ukránhoz szólok. Embereinkhez, polgárainkhoz, politikusainkhoz, mindenkihez. Össze kell szednünk magukat. Magunkhoz kell térnünk. Fel kell hagyni a veszekedéssel. Le kell állítani a politikai játszmákat. Az államnak működnie kell. Egy háborúban álló ország parlamentjének egységesen kell működnie. Egy háborúban álló ország kormányának hatékonyan kell működnie, és nekünk, mindannyiunknak nem szabad elfelejtenünk és összekevernünk, hogy ki az, aki ma Ukrajna ellensége” – mondta Zelenszkij.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrán elnök pénteken telefonon beszélt több európai vezetővel. „Megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjét szolgáló tervet. Értékeljük az Egyesült Államok, Trump elnök és csapatának erőfeszítéseit. Dolgozunk azon a dokumentumon, amelyet az amerikai fél készített. Ez egy olyan terv kell legyen, amely valódi és méltó békét biztosít” – írta Zelenszkij a Telegramon az Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése után. „Szorosan koordináljuk lépéseinket, hogy alapvető álláspontunkat figyelembe vegyék. Egyeztettük a következő lépéseket, és megállapodtunk abban, hogy a megfelelő szintű delegációink együttműködnek” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök szerint november 27-e, csütörtök megfelelő határidő arra, hogy Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére. Erről Trump a Fox rádió The Brian Kilmeade Show című műsorában beszélt, amelyből az UNIAN hírügynökség idézett pénteken. „Sok határidőt szabtam már, de ha a dolgok jól haladnak, általában meghosszabbítjuk őket. De úgy gondoljuk, hogy a csütörtök megfelelő időpont” – mondta Trump. Az Egyesült Államokban ezen a napon ünneplik a hálaadás napját. A műsorvezető megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem törekszik újabb háborúra. Úgy vélekedett, hogy az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra. „Ők nem akarnak újabb háborút. Ők most a büntetést viselik” – mondta Trump. Kijelentette azt is, hogy nem tervezi feloldani az orosz olajra kivetett szankciókat. Sőt, hozzátette, hogy a közeljövőben új, „nagyon erős” büntetőintézkedéseket tervez bevezetni Oroszország ellen. A 28 pontból álló amerikai béketervről Trump azt mondta, hogy „az Egyesült Államokat csak az az egyetlen dolog érdekli, hogy véget érjen az öldöklés”.
Ezen túlmenően Ukrajnának jelentősen csökkentenie kellene a hadseregének létszámát, és le kellene mondania számos fegyveréről. A kiszivárgott terv szerint az ukrán erőknek vissza kell vonulniuk a jelenleg ellenőrzésük alatt álló donyecki területekről, „és ez a visszavonulási zóna semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközi szinten az Oroszországi Föderációhoz tartozó területként ismernek el”. A terv kimondja, hogy az orosz erők nem léphetnek be a demilitarizált övezetbe. A két ország kötelezi magát, hogy nem változtatja meg erőszakkal a megállapodott területi rendezést, ellenkező esetben a biztonsági garanciák nem lesznek érvényesek.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „a határozott, összehangolt katonai válasz mellett minden globális szankciót visszaállítanak, az új terület elismerését és a megállapodás minden egyéb előnyét visszavonják” – áll a tervezetben. „Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti” – jegyzi meg a dokumentum.
A tervezet tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, és az európai harci repülőgépeket Lengyelországban állomásoztatják. A tervezet 600 000 főre korlátozza az ukrán fegyveres erők létszámát. Emellett 100 napon belül választások kiírását is előírja Ukrajnában. Emellett az Egyesült Államok és Oroszország közös „biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának létrehozását szorgalmazza, amelynek feladata a megállapodás valamennyi rendelkezésének előmozdítása és betartásának biztosítása”.
A terv szerint a háborúban részt vevő „minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést és nem fontolgat semmilyen panaszt”. Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi az ukrán gyermekek erőszakos deportálásának bűntettéért. A terv „minden civil fogvatartott és túsz” visszatérését követeli, beleértve a gyermekeket is, valamint az összes hadifogoly és holttest cseréjét. A tervezet szerint a zaporizzsjai atomerőművet „a NAÜ felügyelete alatt kell üzembe helyezni, és a termelt villamos energiát egyenlően kell elosztani Oroszország és Ukrajna között”.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!