Volodimir Zelenszkij: „Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet”
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között. Volodimir Zelenszkij leszögezte: nem fogja elárulni Ukrajna nemzeti érdekeit.
2025. november 21., 19:592025. november 21., 19:59
2025. november 21., 23:352025. november 21., 23:35
Az ukrán elnök a kijevi elnöki palota előtti téren rögzített videófelvételen értékelte a kialakult helyzetet. Pénteken közzétett, népéhez intézett beszédében Volodimir Zelenszkij úgy vélekedett, Ukrajna választás előtt áll: vagy elveszíti legfontosabb, kulcsfontosságú partnerét, az Egyesült Államokat, vagy a méltóságát.
Szerinte a következő napokban Ukrajnára „nagy nyomás nehezedik majd, hogy meggyengítsenek, megosszanak minket”. Zelenszkij előrebocsátotta: nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit, módosításokat, alternatívákat fog javasolni a tervhez. „Konstruktív módon fogunk megoldásokat keresni fő partnerünkkel” – hangsúlyozta az Egyesült Államokra utalva az ukrán elnök.
Kiemelte, hogy nagy próbatételek idején még inkább szükség van az ukránok egységére. „Most minden ukránhoz szólok. Embereinkhez, polgárainkhoz, politikusainkhoz, mindenkihez. Össze kell szednünk magukat. Magunkhoz kell térnünk. Fel kell hagyni a veszekedéssel. Le kell állítani a politikai játszmákat. Az államnak működnie kell. Egy háborúban álló ország parlamentjének egységesen kell működnie. Egy háborúban álló ország kormányának hatékonyan kell működnie, és nekünk, mindannyiunknak nem szabad elfelejtenünk és összekevernünk, hogy ki az, aki ma Ukrajna ellensége” – mondta Zelenszkij.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrán elnök pénteken telefonon beszélt több európai vezetővel. „Megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjét szolgáló tervet. Értékeljük az Egyesült Államok, Trump elnök és csapatának erőfeszítéseit. Dolgozunk azon a dokumentumon, amelyet az amerikai fél készített. Ez egy olyan terv kell legyen, amely valódi és méltó békét biztosít” – írta Zelenszkij a Telegramon az Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése után. „Szorosan koordináljuk lépéseinket, hogy alapvető álláspontunkat figyelembe vegyék. Egyeztettük a következő lépéseket, és megállapodtunk abban, hogy a megfelelő szintű delegációink együttműködnek” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök szerint november 27-e, csütörtök megfelelő határidő arra, hogy Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére. Erről Trump a Fox rádió The Brian Kilmeade Show című műsorában beszélt, amelyből az UNIAN hírügynökség idézett pénteken. „Sok határidőt szabtam már, de ha a dolgok jól haladnak, általában meghosszabbítjuk őket. De úgy gondoljuk, hogy a csütörtök megfelelő időpont” – mondta Trump. Az Egyesült Államokban ezen a napon ünneplik a hálaadás napját. A műsorvezető megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem törekszik újabb háborúra. Úgy vélekedett, hogy az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra. „Ők nem akarnak újabb háborút. Ők most a büntetést viselik” – mondta Trump. Kijelentette azt is, hogy nem tervezi feloldani az orosz olajra kivetett szankciókat. Sőt, hozzátette, hogy a közeljövőben új, „nagyon erős” büntetőintézkedéseket tervez bevezetni Oroszország ellen. A 28 pontból álló amerikai béketervről Trump azt mondta, hogy „az Egyesült Államokat csak az az egyetlen dolog érdekli, hogy véget érjen az öldöklés”.
Ezen túlmenően Ukrajnának jelentősen csökkentenie kellene a hadseregének létszámát, és le kellene mondania számos fegyveréről. A kiszivárgott terv szerint az ukrán erőknek vissza kell vonulniuk a jelenleg ellenőrzésük alatt álló donyecki területekről, „és ez a visszavonulási zóna semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközi szinten az Oroszországi Föderációhoz tartozó területként ismernek el”. A terv kimondja, hogy az orosz erők nem léphetnek be a demilitarizált övezetbe. A két ország kötelezi magát, hogy nem változtatja meg erőszakkal a megállapodott területi rendezést, ellenkező esetben a biztonsági garanciák nem lesznek érvényesek.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „a határozott, összehangolt katonai válasz mellett minden globális szankciót visszaállítanak, az új terület elismerését és a megállapodás minden egyéb előnyét visszavonják” – áll a tervezetben. „Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti” – jegyzi meg a dokumentum.
A tervezet tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, és az európai harci repülőgépeket Lengyelországban állomásoztatják. A tervezet 600 000 főre korlátozza az ukrán fegyveres erők létszámát. Emellett 100 napon belül választások kiírását is előírja Ukrajnában. Emellett az Egyesült Államok és Oroszország közös „biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának létrehozását szorgalmazza, amelynek feladata a megállapodás valamennyi rendelkezésének előmozdítása és betartásának biztosítása”.
A terv szerint a háborúban részt vevő „minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést és nem fontolgat semmilyen panaszt”. Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi az ukrán gyermekek erőszakos deportálásának bűntettéért. A terv „minden civil fogvatartott és túsz” visszatérését követeli, beleértve a gyermekeket is, valamint az összes hadifogoly és holttest cseréjét. A tervezet szerint a zaporizzsjai atomerőművet „a NAÜ felügyelete alatt kell üzembe helyezni, és a termelt villamos energiát egyenlően kell elosztani Oroszország és Ukrajna között”.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!