
Volodimir Zelenszkij: „Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet”
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között. Volodimir Zelenszkij leszögezte: nem fogja elárulni Ukrajna nemzeti érdekeit.
2025. november 21., 19:592025. november 21., 19:59
2025. november 21., 23:352025. november 21., 23:35
Az ukrán elnök a kijevi elnöki palota előtti téren rögzített videófelvételen értékelte a kialakult helyzetet. Pénteken közzétett, népéhez intézett beszédében Volodimir Zelenszkij úgy vélekedett, Ukrajna választás előtt áll: vagy elveszíti legfontosabb, kulcsfontosságú partnerét, az Egyesült Államokat, vagy a méltóságát.
Szerinte a következő napokban Ukrajnára „nagy nyomás nehezedik majd, hogy meggyengítsenek, megosszanak minket”. Zelenszkij előrebocsátotta: nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit, módosításokat, alternatívákat fog javasolni a tervhez. „Konstruktív módon fogunk megoldásokat keresni fő partnerünkkel” – hangsúlyozta az Egyesült Államokra utalva az ukrán elnök.
Kiemelte, hogy nagy próbatételek idején még inkább szükség van az ukránok egységére. „Most minden ukránhoz szólok. Embereinkhez, polgárainkhoz, politikusainkhoz, mindenkihez. Össze kell szednünk magukat. Magunkhoz kell térnünk. Fel kell hagyni a veszekedéssel. Le kell állítani a politikai játszmákat. Az államnak működnie kell. Egy háborúban álló ország parlamentjének egységesen kell működnie. Egy háborúban álló ország kormányának hatékonyan kell működnie, és nekünk, mindannyiunknak nem szabad elfelejtenünk és összekevernünk, hogy ki az, aki ma Ukrajna ellensége” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrán elnök pénteken telefonon beszélt több európai vezetővel. „Megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjét szolgáló tervet. Értékeljük az Egyesült Államok, Trump elnök és csapatának erőfeszítéseit. Dolgozunk azon a dokumentumon, amelyet az amerikai fél készített. Ez egy olyan terv kell legyen, amely valódi és méltó békét biztosít” – írta Zelenszkij a Telegramon az Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése után. „Szorosan koordináljuk lépéseinket, hogy alapvető álláspontunkat figyelembe vegyék. Egyeztettük a következő lépéseket, és megállapodtunk abban, hogy a megfelelő szintű delegációink együttműködnek” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök szerint november 27-e, csütörtök megfelelő határidő arra, hogy Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére. Erről Trump a Fox rádió The Brian Kilmeade Show című műsorában beszélt, amelyből az UNIAN hírügynökség idézett pénteken. „Sok határidőt szabtam már, de ha a dolgok jól haladnak, általában meghosszabbítjuk őket. De úgy gondoljuk, hogy a csütörtök megfelelő időpont” – mondta Trump. Az Egyesült Államokban ezen a napon ünneplik a hálaadás napját. A műsorvezető megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem törekszik újabb háborúra. Úgy vélekedett, hogy az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra. „Ők nem akarnak újabb háborút. Ők most a büntetést viselik” – mondta Trump. Kijelentette azt is, hogy nem tervezi feloldani az orosz olajra kivetett szankciókat. Sőt, hozzátette, hogy a közeljövőben új, „nagyon erős” büntetőintézkedéseket tervez bevezetni Oroszország ellen. A 28 pontból álló amerikai béketervről Trump azt mondta, hogy „az Egyesült Államokat csak az az egyetlen dolog érdekli, hogy véget érjen az öldöklés”.
Ezen túlmenően Ukrajnának jelentősen csökkentenie kellene a hadseregének létszámát, és le kellene mondania számos fegyveréről. A kiszivárgott terv szerint az ukrán erőknek vissza kell vonulniuk a jelenleg ellenőrzésük alatt álló donyecki területekről, „és ez a visszavonulási zóna semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközi szinten az Oroszországi Föderációhoz tartozó területként ismernek el”. A terv kimondja, hogy az orosz erők nem léphetnek be a demilitarizált övezetbe. A két ország kötelezi magát, hogy nem változtatja meg erőszakkal a megállapodott területi rendezést, ellenkező esetben a biztonsági garanciák nem lesznek érvényesek.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „a határozott, összehangolt katonai válasz mellett minden globális szankciót visszaállítanak, az új terület elismerését és a megállapodás minden egyéb előnyét visszavonják” – áll a tervezetben. „Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti” – jegyzi meg a dokumentum.
A tervezet tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, és az európai harci repülőgépeket Lengyelországban állomásoztatják. A tervezet 600 000 főre korlátozza az ukrán fegyveres erők létszámát. Emellett 100 napon belül választások kiírását is előírja Ukrajnában. Emellett az Egyesült Államok és Oroszország közös „biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának létrehozását szorgalmazza, amelynek feladata a megállapodás valamennyi rendelkezésének előmozdítása és betartásának biztosítása”.
A terv szerint a háborúban részt vevő „minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést és nem fontolgat semmilyen panaszt”. Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi az ukrán gyermekek erőszakos deportálásának bűntettéért. A terv „minden civil fogvatartott és túsz” visszatérését követeli, beleértve a gyermekeket is, valamint az összes hadifogoly és holttest cseréjét. A tervezet szerint a zaporizzsjai atomerőművet „a NAÜ felügyelete alatt kell üzembe helyezni, és a termelt villamos energiát egyenlően kell elosztani Oroszország és Ukrajna között”.

Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Oroszország elfogadná az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciákat Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
Donald Trump elnök egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztette Iránt: ha folytatja a megtorló csapásokat Ali Hamenei legfőbb vezető halála miatt, az Egyesült Államok még nagyobb erővel vág vissza.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
„Számos jel utal” arra Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint, hogy a szombaton indított Irán elleni izraeli-amerikai légicsapásokban végeztek Ali Hamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével.
Mintegy ezer román állampolgár vette fel a kapcsolatot a közel-keleti térségben működő román diplomáciai képviseletekkel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai után – közölte szombat este Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!