Békét akarnak. A Fehér Ház az ukránokkal és az oroszokkal is egyeztetett az ukrajnai békéről
Fotó: Fehér Ház
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
2025. november 21., 08:282025. november 21., 08:28
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkáar az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Marco Rubio külügyminiszter és
A szóvivő elmondta, hogy a csütörtökön amerikai és ukrán tisztségviselők által Kijevben megvitatott béketervezet a két szembenálló féllel történt azonos súlyú egyeztetések eredménye.
A javaslatot „jó tervnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az élvezi Donald Trump elnök támogatását.
Hozzátette, hogy a külügyminiszter és az elnöki megbízott az elmúlt hetekben „találkozott az ukránokkal is”, és ezek az egyeztetések folytatódnak mindkét féllel.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
A sajtóban 28 pontból álló elképzelésnek nevezett béketervezet tartalmával kapcsolatban Karoline Leavitt nem árult el részleteket, de hozzátette, hogy
a Fehér Ház meggyőződése szerint lehetséges a megállapodás Oroszország és Ukrajna között a Közel-Keleten elért békeegyezmény mintájára.
Rubio külügyminiszter washingtoni idő szerint szerda este az X-en azt írta, hogy az amerikai tisztségviselők folytatják olyan lehetséges elképzelések kidolgozását, amelyek elvezetnek egy tartós békeegyezményhez, amivel kapcsolatban hozzátette, hogy ez „megkívánja mindkét fél részéről, hogy beleegyezzenek nehéz, de szükséges engedményekbe”.
– közölte csütörtökön az ukrán elnöki iroda sajtószolgálata a Telegramon.
A közlemény szerint az államfő körvonalazta az alapvető elveket, amelyek fontosak az ukrán nép számára, és közölte: a tervet oly módon véleményezik, hogy „az a háború méltó befejezéshez vezessen”.
„Ukrajna az orosz invázió első másodperceitől a békére törekszik, és támogatunk minden érdemi javaslatot, amely képes közelebb hozni a valódi békét. Ukrajna (Donald) Trump (amerikai) elnök év eleji hivatalba lépése óta mindvégig támogatta az ő javaslatait a vérontás megállítására. Készek vagyunk most is konstruktívan együttműködni az amerikai féllel, valamint európai és más partnereinkkel, hogy elérjük a békét” – áll a közleményben.
Az ukránok nem osztottak meg részleteket a javaslat tartalmáról, bár az Axios, a Financial Times és a Reuters által idézett források szerint
Kijevnek fel kellene adnia a kelet-ukrajnai Donbasz területeit, jelentősen csökkentenie kellene a hadseregének létszámát, és le kellene mondania számos fegyveréről.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Zelenszkij hivatalának közleménye azután hangzott el, hogy csütörtökön Kijevben találkozott az ukrán elnök magas rangú amerikai katonai személyiségekkel, köztük Dan Driscoll amerikai hadügyi államtitkárral, Randy George vezérkari főnökkel és Chris Donahue tábornokkal, az Egyesült Államok európai főparancsnokával.
Sem Ukrajna, sem európai partnerei nem vettek részt az új terv kidolgozásában, és csütörtökön az európai külügyminiszterek óva intettek attól, hogy Kijevvel vagy Brüsszellel való konzultáció nélkül szülessenek békejavaslatok.
„Ahhoz, hogy bármilyen terv működjön, ukránok és európaiak támogatására van szükség” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő a BBC-nek elmondta, hogy Steve Witkoff különmegbízott mind az ukránoktól, mind az oroszoktól kapott információkat arról, hogy milyen feltételek elfogadhatók számukra a háború befejezéséhez.
„Mindkét félnek engedményeket kell tennie, nem csak Ukrajnának” – mondta a tisztségviselő.
Trump már számos kezdeményezést indított az ukrajnai háború befejezése érdekében, beleértve egy kétoldalú csúcstalálkozót Putyinnal Alaszkában, Witkoff több moszkvai látogatását, valamint tárgyalásokat folytat Zelenszkijjel és más nyugati vezetőkkel.
„Oroszország továbbra is nyitott a rendezésre, de ennek el kell vezetnie a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához” – mondta.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy folyik-e jelenleg orosz–amerikai konzultáció az ukrajnai rendezésről, azt mondta: „konzultáció mint olyan, jelenleg nem folyik. Természetesen vannak kontaktusok. De olyan folyamat, amelyet konzultációnak lehetne nevezni, nincs senkivel”.
Az orosz elnök sajtótitkára így reflektált arra a felvetésre, hogy vajon a mostani-e a legjbb időpont a megegyezésre, amikor az orosz védelmi minisztérium csatagyőzelmekről tesz bejelentéseket, az ukrán belpolitikában korrupciós botrány robbant ki, és közeleg a tél.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A szóvivő kommentálta René Obermannak, az Airbus vezérigazgatójának a berlini biztonságpolitikai konferencián szerdán tett nyilatkozatát, amelyben Európa Achilles-sarkának nevezte az orosz Iszkander-M rakétakomplexumok jelenlétét a kalinyingrádi régióban, valamint ezek lehetséges fehéroroszországi telepítését.
Peszkov hangsúlyozta, hogy „Kalinyingrád Oroszország elidegeníthetetlen része, amelynek biztonsága és stabilitása érdekében mindent megtesz, ma és holnap is.”
Obermann kijelentését annak jeleként értékelte, hogy az európaiak elveszítik a mértéktartást és megfontoltságot a hozzáállásukban.
Befagyasztott frontvonal, átengedett területek
A CNN szerint az ukrajnai béketerv még mindig csak vázlat, számos pontja még nem végleges.
A gázai tűzszünethez hasonlóan a tervezet szerint a terv végrehajtását „Donald J. Trump elnök vezette Béketanács felügyeli és garantálja”.
„A szabályszegéseket szankciók követik” – áll a tervezetben.
A tervezet szerint Krím, Luhanszk és Donyeck „de facto orosz területként kerülne elismerésre, többek között az Egyesült Államok által is”.
Herszon és Zaporizzsja területén a frontvonal a kontaktvonal mentén befagyasztásra kerül, „ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén”.
„Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, egyéb megállapodás szerinti területekről” – áll a tervezetben.
A terv szerint az ukrán erőknek vissza kell vonulniuk a jelenleg ellenőrzésük alatt álló donyecki területekről, „és ez a visszavonulási zóna semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközi szinten az Oroszországi Föderációhoz tartozó területként ismernek el”.
A terv kimondja, hogy az orosz erők nem léphetnek be a demilitarizált övezetbe. A két ország kötelezi magát, hogy nem változtatja meg erőszakkal a megállapodott területi rendezést, ellenkező esetben a biztonsági garanciák nem lesznek érvényesek.
A terv szerint Ukrajna megkapja a biztonsági garanciákat, amelyekről a tervezet nem tartalmaz részleteket. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kompenzációt kap a garanciáért.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „a határozott, összehangolt katonai válasz mellett minden globális szankciót visszaállítanak, az új terület elismerését és a megállapodás minden egyéb előnyét visszavonják” – áll a tervezetben.
„Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti” – jegyzi meg.
A tervezet tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, és az európai harci repülőgépeket Lengyelországban állomásoztatják.
A tervezet 600 000 főre korlátozza az ukrán fegyveres erők létszámát. Emellett 100 napon belül választások kiírását is előírja Ukrajnában.
A tervezet az Egyesült Államok és Oroszország közös „biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának létrehozását szorgalmazza, amelynek feladata a megállapodás valamennyi rendelkezésének előmozdítása és betartásának biztosítása”.
Felvázolja Oroszország visszatérését a globális közösségbe, beleértve a szankciók feloldását, a G8-ba való visszatérésre való felkérést és a globális gazdaságba való reintegrációját.
A terv szerint a háborúban részt vevő „minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést és nem fontolgat semmilyen panaszt”.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi az ukrán gyermekek erőszakos deportálásának bűntettéért.
A terv „minden civil fogvatartott és túsz” visszatérését követeli, beleértve a gyermekeket is, valamint az összes hadifogoly és holttest cseréjét.
A tervezet szerint a zaporizzsjai atomerőművet „a NAÜ felügyelete alatt kell üzembe helyezni, és a termelt villamos energiát egyenlően kell elosztani Oroszország és Ukrajna között”.
Bejelentette Kupjanszk város elfoglalását az orosz vezérkari főnök
Bejelentette a Harkiv megyei Kupjanszk város elfoglalását csütörtökön Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke.
Geraszimov erről egy vezetési ponton, kamerák előtt tett jelentést a terepruhát viselő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Kupjanszk és Pokrovszk bekerítését október 26-án közölte nyilvánosan a hadseregtábornok az államfővel. A hónap végén Putyin közölte, hogy az orosz hadsereg kész több órára felfüggeszteni a harci tevékenységet annak érdekében, hogy ezekre a településekre nyugati és ukrán újságírók jussanak be az ukrán oldalról, hogy megismerkedjenek az ottani állapotokkal. Kijev ezt elutasította.
Kupjanszk keleti részének elfoglalásáról október 11-én tett bejelentést az orosz fél. Geraszimov csütörtökön azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folytatja az Oszkil folyó bal partján lévő ukrán alakulatok megsemmisítését. Putyin megjegyezte, hogy Kupjanszkban és a környező területeken mintegy 15 ukrán zászlóaljat kerítettek be.
A vezérkari főnök beszámolója értelmében a Kelet nevű csoportosítás Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében megszállt 13 települést, és november 1-jéig elfoglalt több mint 230 négyzetkilométernyi területet, ezzel növelve meg a ellenőrzése alatt álló zónát. Mint mondta, a Centrum nevű csoportosítás folytatja a Pokrovszknál bekerített alakulatok megsemmisítését, az Észak nevű pedig ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyei Vovcsanszk területének több mint 80 százalékát.
Az államfő azt kérte a hadvezetéstől, hogy összpontosítson a kosztyantinivkai helyzetre a donyecki régióban. Elmondta, hogy a harcok már a város területén folynak, amelynek lakosságszáma korábban mintegy 67 ezer fő volt.
Az orosz államfő a katonai parancsnokokkal megtartott tanácskozáson egyéb feladatként adta utasításba a „különleges hadművelet” céljainak elérését. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák számára biztosítani kell a lehetőséget a fegyverletételre és a megadásra. Hangot adott azon álláspontjának, hogy Ukrajna politikai vezetése 2024 eleje óta egy bűnözői csoport, amely a hatalmat a háború ürügyével a tulajdon meggazdagodása érdekében bitorolja. Mint fogalmazott, az ukrán vezetés „az aranybilin ülve” semmibe veszi a katonák sorsát.
A háborút megelőzően mintegy 27 ezres Kupjanszk az azonos nevű járás közigazgatási székhelye, fontos logisztikai központ több vasútvonal és közút kereszteződésében. A városon át haladnak az ukrán fegyveres erők ellátási útvonalait az Oszkil folyó keleti partján. A TASZSZ hírügynökség szerint a város elfoglalása megnyitotta az utat azelőtt, hogy mélyebbre törjenek előre a harkivi régióba, Izjum és Csuhujiv város, valamint dél felől közvetlenül Vovcsanszk felé.
Ukrajna ugyanakkor cáfolta Kupjanszk elfoglalását, az arról szóló orosz bejelentést pedig olcsó provokációnak nevezte.
Halálos csapás érte Zaporizzsját
Az orosz erők november péntekre virradóra éjszakai támadást indítottak Zaporizzsja városa ellen, amelynek során öt ember meghalt és nyolc megsebesült – közölték a helyi hatóságok.
Ivan Fedorov regionális kormányzó jelentette a támadást és erősítette meg a legfrissebb áldozatok számát helyi idő szerint reggel 4:30-kor.
Az első jelentések a támadásról csütörtökön késő este érkeztek, amikor robbanások hallatszottak az egész városban.
Fedorov szerint az orosz erők KAB irányított bombákat használtak, amelyek jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában, többek között legalább öt magas épületben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!