Hirdetés

Ukrajna: Párizsban egyeztettek az amerikai és az orosz tárgyalók a fegyverszünetről

Ukrajna

Nehéz ügy. Miközben zajlanak a tárgyalásuk a békéről, ismét heves orosz támadás érte Ukrajna területét

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner szerdán Párizsban találkozott Kirill Dmitrijev orosz megbízottal, hogy megvitassák Washington ukrajnai béketervét – közölte csütörtökön este az Axios egy névtelen forrásra hivatkozva.

Krónika

2026. január 09., 10:022026. január 09., 10:02

Az Ukrajna jövőjéről tartott találkozóra a tettrekészek koalíciójának Párizsban tartott csúcstalálkozóját követően került sor, ahol Witkoff és Kushner két napos tárgyalásokon vett részt ukrán és európai magas rangú tisztviselőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetőivel.

Zelenszkij eközben újabb találkozót szeretne Trumppal, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciák és a Moszkva elleni fokozott nyomásgyakorlás érdekében, miután szerinte Oroszország nem mutatott nagy érdeklődést a legújabb békejavaslat iránt.

Hirdetés

Az Axios arról számolt be, hogy

Zelenszkij már a jövő héten az Egyesült Államokba utazhat, vagy találkozót kérhet Trumppal a davosi Világgazdasági Fórum apropóján.

Zelenszkij csütörtökön egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti biztonsági megállapodás tervezete „lényegében készen áll” a véglegesítésre, csak Trump jóváhagyására vár.

Elismerte Washington azon tervét is, hogy közvetlenül tárgyaljon Moszkvával: „Megértjük, hogy az amerikai fél tárgyalni fog Oroszországgal, és várjuk a visszajelzést arról, hogy az agresszor valóban hajlandó-e befejezni a háborút” – írta Zelenszkij.

Ukrajna hetek óta többoldalú tárgyalásokon vesz részt az Egyesült Államok által vezetett újbóli békefolyamat keretében.

Zelenszkij szerint a tárgyalások „új mérföldkőhöz” érkeztek, és az Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről szóló megállapodás „90 százalékban kész”.

A tárgyalások folytatódnak, Moszkva azonban továbbra is támadja Ukrajnát, és az ország egész területén rombolja az energetikai infrastruktúrát támad. Az elmúlt napokban az orosz erők kelet- és dél-ukrajnai regionális székhelyeket vettek célba, ami miatt egész régiók maradtak áram nélkül.

A támadások péntekre virradóra is folytatódtak: négy ember meghalt és 19-en megsérültek Kijevben, miután Oroszország tömeges rakétatámadást és dróncsapásokat indított Ukrajna egész területén.

A kettős csapás következtében egy mentős is meghalt, a 19 sérült közül 14-et kórházba szállítottak – jelentette Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

„Egy mentős meghalt, négy pedig megsérült, miközben az embereknek segítettek a Darnyickij kerületben” – mondta.

A főváros több kerületét is érintette a támadás, köztük a Dnyiprovszkij és a Darnyickij kerületeket.
A hatóságok szerint a Pecsersk és a Desznyanszkij kerületek lakóépületeiben károk kelegtkeztek a drónok és a lehulló törmelékek miatt, és a Sevcsenkivszkij kerületben tűz is kitört.

A helyi hatóságok szerint a robbanásokról először helyi idő szerint 23:45 körül érkezett jelentés Kijevből, a légvédelmi rendszerek légi célpontokat támadtak meg.

Korábban a légierő ballisztikus rakéták fenyegetésére figyelmeztetett, és drónok főváros felé tartó mozgását jelentette.

Helyi idő szerint 2:13 körül újabb országos rakétatámadás-riadó lépett életbe, miután az ukrán légierő orosz harci repülőgépek felszállását észlelte.

További cirkálórakéta-robbanások rázkódtatták meg Ukrajna fővárosát helyi idő szerint körülbelül 3:00-kor.

A helyi média szerint a támadás következtében tűz ütött ki egy kijevi lakóépületben, a jól ismert Comfort Town apartmankomplexumban.

Klicsko szerint az oroszok kritikus infrastruktúrára mért csapásai miatt az ukrán főváros egyes részeiben megszakadt a víz- és áramellátás.

Az éjszaka korábbi részében

Oroszország rakétatámadást indított Lemberg (ukránul Lviv), Ukrajna legnyugatibb nagyvárosa ellen is, amelynek célpontja a kritikus infrastruktúra volt

– jelentette Andrij Szadovij polgármester.

Az ukrán hadsereg szerint a rakétát – amelynek típusát még nem azonosították – az oroszországi Asztrahán régióban található Kapusztyin Jar rakétatémaszpontról indították.

Kapusztyin Jar ismert indítóhelye Oroszország Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának (IRBM).

Oroszország rendszeresen használ közepes és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat az Ukrajna elleni légitámadásokban, de az IRBM-ek és az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM-ek) sokkal nagyobbak, nukleáris robbanófejekkel felszerelhetők, és sokkal nagyobb hatótávolságú célok eltalálására vannak tervezve.

Az ukrán légierő nyugati parancsnoksága később megerősítette, hogy az oroszok Lemberg ellen egy azonosítatlan ballisztikus rakétával támadtak, amely 13 ezer kilométer/órás sebességgel haladt.

„Az orosz agresszorok által a város ellen bevetett rakéta típusát az összes elemének tanulmányozása
után fogjuk megállapítani” – közölte a nyugati parancsnokság egy Facebook-bejegyzésben.

Eddig csak egy esetben igazolták Oresnyik rakéták használatát, 2024 novemberében, amikor Oroszország a keleti város, Dnyipro ellen vetett be ilyen eszközt.

Az Oresnyik rakéta ismételt bevetéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Oresnyik típusú hiperszonikus rakétát vetett be az orosz hadsereg az ukrajnai kritikus célpontokra mért tömeges csapás során – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az éjszakai csapás válasz volt az orosz elnöknek a Novgorod régióban található rezidenciája ellen december 29-én végrehajtott ukrán dróntámadásra. Ez volt az Oresnyik rakétarendszer második ismertté vált bevetése.
„Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, precíziós szárazföldi és tengeri indítású fegyverekkel, egyebek között az Oresnyik közepes hatótávolságú mobil földi rakétakomplexummal, valamint támadó pilóta nélküli repülőgépekkel tömeges csapást mértek Ukrajna területén található kritikus fontosságú célpontokra” – áll a közleményben.
A minisztérium tájékoztatója értelmében a támadás elérte céljait, megsemmisültek a rezidencia elleni „terrortámadás” során bevetett drónokat gyártó üzemek, valamint az ukrán hadiipar működését biztosító energetikai objektumok. A tárca kilátásba helyezte, hogy az ukrán „terrorcselekmények” továbbra sem maradnak válasz nélkül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök első alkalommal 2024. november 21-én tett bejelentést az Oresnyik bevetéséről. A célpont akkor a kelet-ukrajnai Dnyipro Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzeme volt.
Putyin később azt hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük rá, hogy lelőjék az orosz Oresnyiket, és egy „high-tech párbaj” lehetőségét is felvetette ezzel kapcsolatban.
Mint fogalmazott, elegendő mennyiségű Oresnyik gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét. Azt is állította, hogy a rakétarendszer robbanófejének hőmérséklete a Nap felszínének hőfokához fogható, ami az új anyagok kifejlesztésének eredménye.
A rakétarendszert december végi bejelentés szerint Oroszország után Fehéroroszországban is hadrendbe állították.

Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában figyelmeztetett:

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket.

A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.

„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és

Idézet
közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is”

– hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.

Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása.

Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.

Idézet
Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki”

– írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.

Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.

Idézet
Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti.

Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.

„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után

Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája

A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája
2026. április 16., csütörtök

Országgyűlési választás: megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása

A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.

Országgyűlési választás: megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása
2026. április 16., csütörtök

Több mint egy tucat halálos áldozatot követeltek az elmúlt nap orosz légicsapásai Ukrajnában

Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.

Több mint egy tucat halálos áldozatot követeltek az elmúlt nap orosz légicsapásai Ukrajnában
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Trump az iráni konfliktus közeli lezárásáról beszél, de a fegyverszünet meghosszabbítását még nem kezdeményezték

Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.

Trump az iráni konfliktus közeli lezárásáról beszél, de a fegyverszünet meghosszabbítását még nem kezdeményezték
2026. április 16., csütörtök

Országgyűlési választás: már szinte az összes levélszavazatot megszámolták

Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már szinte az összes levélszavazatot megszámolták
2026. április 15., szerda

Orosz felderítő repülőt fogtak el a balti nemzetközi légtérben járőröző román vadászgépek

Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.

Orosz felderítő repülőt fogtak el a balti nemzetközi légtérben járőröző román vadászgépek
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Magyar Péter a közmédiában intette meg a közmédiát

A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.

Magyar Péter a közmédiában intette meg a közmédiát
2026. április 15., szerda

Újabb iskolai lövöldözés Törökországban, ezúttal többen meghaltak

Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.

Újabb iskolai lövöldözés Törökországban, ezúttal többen meghaltak
2026. április 15., szerda

Káosz az uniós reptereken az új beléptető rendszer miatt: a légitársaságok az EES felfüggesztését kérik

Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.

Káosz az uniós reptereken az új beléptető rendszer miatt: a légitársaságok az EES felfüggesztését kérik
Hirdetés
Hirdetés