Nehéz ügy. Miközben zajlanak a tárgyalásuk a békéről, ismét heves orosz támadás érte Ukrajna területét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner szerdán Párizsban találkozott Kirill Dmitrijev orosz megbízottal, hogy megvitassák Washington ukrajnai béketervét – közölte csütörtökön este az Axios egy névtelen forrásra hivatkozva.
2026. január 09., 10:022026. január 09., 10:02
Az Ukrajna jövőjéről tartott találkozóra a tettrekészek koalíciójának Párizsban tartott csúcstalálkozóját követően került sor, ahol Witkoff és Kushner két napos tárgyalásokon vett részt ukrán és európai magas rangú tisztviselőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetőivel.
Zelenszkij eközben újabb találkozót szeretne Trumppal, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciák és a Moszkva elleni fokozott nyomásgyakorlás érdekében, miután szerinte Oroszország nem mutatott nagy érdeklődést a legújabb békejavaslat iránt.
Az Axios arról számolt be, hogy
Zelenszkij csütörtökön egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti biztonsági megállapodás tervezete „lényegében készen áll” a véglegesítésre, csak Trump jóváhagyására vár.
Elismerte Washington azon tervét is, hogy közvetlenül tárgyaljon Moszkvával: „Megértjük, hogy az amerikai fél tárgyalni fog Oroszországgal, és várjuk a visszajelzést arról, hogy az agresszor valóban hajlandó-e befejezni a háborút” – írta Zelenszkij.
Ukrajna hetek óta többoldalú tárgyalásokon vesz részt az Egyesült Államok által vezetett újbóli békefolyamat keretében.
A tárgyalások folytatódnak, Moszkva azonban továbbra is támadja Ukrajnát, és az ország egész területén rombolja az energetikai infrastruktúrát támad. Az elmúlt napokban az orosz erők kelet- és dél-ukrajnai regionális székhelyeket vettek célba, ami miatt egész régiók maradtak áram nélkül.
A kettős csapás következtében egy mentős is meghalt, a 19 sérült közül 14-et kórházba szállítottak – jelentette Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
„Egy mentős meghalt, négy pedig megsérült, miközben az embereknek segítettek a Darnyickij kerületben” – mondta.
A főváros több kerületét is érintette a támadás, köztük a Dnyiprovszkij és a Darnyickij kerületeket.
A hatóságok szerint a Pecsersk és a Desznyanszkij kerületek lakóépületeiben károk kelegtkeztek a drónok és a lehulló törmelékek miatt, és a Sevcsenkivszkij kerületben tűz is kitört.
A helyi hatóságok szerint a robbanásokról először helyi idő szerint 23:45 körül érkezett jelentés Kijevből, a légvédelmi rendszerek légi célpontokat támadtak meg.
Helyi idő szerint 2:13 körül újabb országos rakétatámadás-riadó lépett életbe, miután az ukrán légierő orosz harci repülőgépek felszállását észlelte.
További cirkálórakéta-robbanások rázkódtatták meg Ukrajna fővárosát helyi idő szerint körülbelül 3:00-kor.
A helyi média szerint a támadás következtében tűz ütött ki egy kijevi lakóépületben, a jól ismert Comfort Town apartmankomplexumban.
Klicsko szerint az oroszok kritikus infrastruktúrára mért csapásai miatt az ukrán főváros egyes részeiben megszakadt a víz- és áramellátás.
Az éjszaka korábbi részében
– jelentette Andrij Szadovij polgármester.
Az ukrán hadsereg szerint a rakétát – amelynek típusát még nem azonosították – az oroszországi Asztrahán régióban található Kapusztyin Jar rakétatémaszpontról indították.
Kapusztyin Jar ismert indítóhelye Oroszország Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának (IRBM).
Oroszország rendszeresen használ közepes és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat az Ukrajna elleni légitámadásokban, de az IRBM-ek és az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM-ek) sokkal nagyobbak, nukleáris robbanófejekkel felszerelhetők, és sokkal nagyobb hatótávolságú célok eltalálására vannak tervezve.
„Az orosz agresszorok által a város ellen bevetett rakéta típusát az összes elemének tanulmányozása
után fogjuk megállapítani” – közölte a nyugati parancsnokság egy Facebook-bejegyzésben.
Eddig csak egy esetben igazolták Oresnyik rakéták használatát, 2024 novemberében, amikor Oroszország a keleti város, Dnyipro ellen vetett be ilyen eszközt.
Az Oresnyik rakéta ismételt bevetéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Oresnyik típusú hiperszonikus rakétát vetett be az orosz hadsereg az ukrajnai kritikus célpontokra mért tömeges csapás során – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az éjszakai csapás válasz volt az orosz elnöknek a Novgorod régióban található rezidenciája ellen december 29-én végrehajtott ukrán dróntámadásra. Ez volt az Oresnyik rakétarendszer második ismertté vált bevetése.
„Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, precíziós szárazföldi és tengeri indítású fegyverekkel, egyebek között az Oresnyik közepes hatótávolságú mobil földi rakétakomplexummal, valamint támadó pilóta nélküli repülőgépekkel tömeges csapást mértek Ukrajna területén található kritikus fontosságú célpontokra” – áll a közleményben.
A minisztérium tájékoztatója értelmében a támadás elérte céljait, megsemmisültek a rezidencia elleni „terrortámadás” során bevetett drónokat gyártó üzemek, valamint az ukrán hadiipar működését biztosító energetikai objektumok. A tárca kilátásba helyezte, hogy az ukrán „terrorcselekmények” továbbra sem maradnak válasz nélkül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök első alkalommal 2024. november 21-én tett bejelentést az Oresnyik bevetéséről. A célpont akkor a kelet-ukrajnai Dnyipro Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzeme volt.
Putyin később azt hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük rá, hogy lelőjék az orosz Oresnyiket, és egy „high-tech párbaj” lehetőségét is felvetette ezzel kapcsolatban.
Mint fogalmazott, elegendő mennyiségű Oresnyik gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét. Azt is állította, hogy a rakétarendszer robbanófejének hőmérséklete a Nap felszínének hőfokához fogható, ami az új anyagok kifejlesztésének eredménye.
A rakétarendszert december végi bejelentés szerint Oroszország után Fehéroroszországban is hadrendbe állították.
Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában figyelmeztetett:
A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.
Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása.
Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.
– írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.
Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.
Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.
„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!