
Összejön? Marco Rubio amerikai külügyminiszter (jobbra) Genfben tárgyalt Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnökkel
Fotó: X/Andrij Jermak
Optimistán nyilatkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap a svájci Genfben, és eredményesnek minősítette az amerikai és ukrán tisztségviselők közötti tárgyalásokat, amelyek célja az ukrajnai háború leállítása volt.
2025. november 24., 08:302025. november 24., 08:30
A tárgyalások valószínűleg az eddigi „a legeredményesebbek és legjelentősebbek” voltak – mondta Rubio az első ülés után újságíróknak a CNN szerint.
– mondta Rubio.
„Ez egy élő, lélegző dokumentum. Minden nap, az új információk beépítésével változik” – mondta.
„A nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. Csak több időre van szükségünk, mint amennyink ma van” – tette hozzá.
Az amerikai javaslat kétpárti kritikát váltott ki az amerikai kongresszusban az Oroszországnak tett engedmények miatt.
A terv nyomást gyakorol Kijevre, hogy adja át területeit, korlátozza haderejének méretét, és ígérje meg, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz cserébe a háború befejezéséért – mindez a Kreml régóta fennálló követelése.
A Fehér Ház vasárnap közölte, hogy a javaslatot „felülvizsgálták és pontosították” az Egyesült Államok, Ukrajna és Európa vezető tisztségviselőinek genfi megjegyzései alapján, hozzátéve, hogy az ukránok úgy vélik, hogy a jelenlegi tervezet „tükrözi nemzetbiztonsági érdekeiket”.
„Az ukrán delegáció megerősítette, hogy minden főbb aggályukat – a biztonsági garanciákat, a hosszú távú gazdasági fejlődést, az infrastruktúra védelmét, a hajózás szabadságát és a politikai szuverenitást – alaposan megvitatták a találkozón” – közölte a Fehér Ház egy nyilatkozatban.
„Sok minden változik: nagyon óvatosan dolgozunk a háború befejezéséhez szükséges lépéseken” – mondta Zelenszkij egy Telegramon közzétett videóüzenetben.

Érthető módon a romániai közéletet is élénken foglalkoztatják az ukrajnai háború lezárását célzó béketervvel kapcsolatosan megkezdődött tárgyalások.
Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak „nagyon eredményesnek” nevezte az ukrán–amerikai találkozót, és köszönetet mondott Trumpnak „a béke megteremtése iránti elkötelezettségéért”.
A Fehér Ház és Zelenszkij közös nyilatkozata „rendkívül eredményesnek” minősítette a megbeszéléseket, amelyek „jelentős előrelépést jelentettek az álláspontok összehangolásában és a következő lépések egyértelmű meghatározásában”, és „frissített és finomított békerendszer” kialakításához vezettek.
Zelenszkij videóüzenetében megjegyezte, hogy „jelei vannak annak, hogy Trump elnök csapata hallgat” a véleményükre.
Az amerikai elnök csütörtökig adott időt Kijevnek, hogy elfogadja az Egyesült Államok által támogatott javaslatot. A találkozó előtt azonban Trump arra utalt, hogy ez nem végleges határidő és a Fehér Ház déli pázsitján újságíróknak azt mondta, hogy a terv nem a „végső ajánlata”.
Rubio vasárnap szintén jelezte, hogy
„Célunk, hogy minél hamarabb véget vessünk ennek a háborúnak, de ehhez még egy kis időre van szükségünk” – mondta.
Rubio Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal, a hadsereg ért felelős államtitkárral, Dan Driscoll-lal és több más tisztviselővel együtt találkozott az ukrán delegációval.
Trump veje, Jared Kushner, aki Trump első és második ciklusa alatt alkalmanként kulcsszerepet játszott a nemzetközi ügyekben, szintén tagja volt az amerikai delegációnak.
A szombaton a dél-afrikai G20-csúcstalálkozó alkalmával összeült
„Egyértelműen kiállunk amellett az elv mellett, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Aggodalmunkat fejezzük ki az ukrán fegyveres erőkkel kapcsolatos javasolt korlátozások miatt is, amelyek sebezhetővé tennék Ukrajnát a jövőbeli támadásokkal szemben” – áll a vezetők nyilatkozatában.
A CNN az ukrán–amerikai tárgyalások előtt megkérdezte Jermakot, hogy Kijev elutasítja-e Trump javaslatát, mire ő azt válaszolta, hogy „konstruktív beszélgetésre készülnek”.
Jermak szerint vasárnap reggel az ukrán delegáció találkozott az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország képviselőivel. Az ukrán elnök több ország vezetőivel is tárgyalt, többek között Franciaország, Németország, Kanada, Horvátország és Luxemburg képviselőivel.
A Fehér Ház nyilatkozata előtt a Reuters arról számolt be, hogy
Az ellenjavaslat legfontosabb változásai között szerepelt a NATO európai korlátozására vonatkozó nyelvezet enyhítése.
Az európai változat eltávolította a területi engedményekről szóló utalásokat, valamint az amerikai megállapodásból a Krím, Donyeck és Luhanszk de facto orosz területként való elismerését.
Az ellenjavaslat előírja, hogy először tűzszünetet kell elérni, és a jelenlegi frontvonalat határozza meg a területcserékkel kapcsolatos jövőbeli tárgyalások alapjaként.
Nem világos, hogy Európa részt vesz-e az Egyesült Államok által vezetett tárgyalásokon Ukrajnával és Oroszországgal.
Egy nyugati diplomata a CNN-nek elmondta, hogy aggodalmak vannak azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok „nem enged be minket a sátorba”, és kizárja az európai hatalmakat a tárgyalásokból.
Egy európai diplomata a CNN-nek azt mondta, hogy a jövőbeli megállapodás „nem járhat a megszállás elismerésével. A kontaktvonalnak kiindulási pontnak kell lennie”.
– mondta a diplomata.
Friedrich Merz német kancellár közölte: „szkeptikus” azzal kapcsolatban, hogy Trump határidejéig megállapodás születik az Egyesült Államok által javasolt tervről, és a jelenlegi eltérő nézőpontokra hivatkozott.
Az orosz delegáció és az Egyesült Államok közötti külön találkozó tervezése is folyamatban van, amelyen a javaslatot fogják megvitatni, és „hamarosan meg is fog történni” – mondta egy amerikai tisztségviselő –, de nem Genfben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy szerinte az amerikai javaslat „alapját képezheti egy végleges békemegállapodásnak”.
A svájci tárgyalásokra az Európai Tanács elnöke, António Costa szombaton bejelentett, hétfőre tervezett EU-vezetői találkozó előtt kerül sor.
Egyébként a vasárnapi nap során korábban
Az elnök Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta, hogy „Ukrajna vezetése semmi hálát nem mutatott erőfeszítéseink nyomán, Európa pedig tovább vásárolja az orosz kőolajat”. Egyben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok változatlanul komoly értékben ad el fegyvereket a NATO-nak ukrajnai felhasználásra.
„Megörököltem egy háborút, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie, egy háborút, amely vereség mindenki számára, különösen azoknak a millióknak, akik szükségtelenül haltak meg” – fogalmazott az amerikai elnök vasárnapi bejegyzésében.
Donald Trump szombaton újságírók előtt a háború lezárására kidolgozott 28 pontból álló amerikai tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy ez nem egy végleges javaslat, ugyanakkor megjegyezte, hogy a konfliktust „így, vagy úgy”, de be kell fejezni.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a genfi tárgyalásokat követően ugyanakkor a CNN-nek elmondta, hogy azóta beszélt Trumppal, és az elnök „elégedett” az elért haladással.
Olha Stefanisina, Ukrajna Egyesült Államokban dolgozó új nagykövete vasárnap egy interjúban azt mondta, hogy
valamint hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garancia egy külön keretjavaslat formájában létezik majd, ami egyelőre nem része a megállapodás-tervezetnek.
A diplomata a CBS televízióban sugárzott interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Ukrajna amerikai katonai garanciát akar-e kapni, ami arról szól, amennyiben a jövőben támadás érné orosz részről, akkor számíthat az amerikai védelemre.

Az Egyesült Államok, Ukrajna, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország magas rangú tisztségviselői vasárnap Genfben találkoznak, hogy megvitassák a Washington által nemrég kidolgozott, az ukrajnai háború lezárását célzó tervet.
Úgy fogalmazott, hogy
Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai különleges megbízottja szombaton a Fox News hírtelevízió adásában arról beszélt, hogy a genfi amerikai–ukrán egyeztetés napirendjén is szereplő amerikai békejavaslat esélyt ad a háború lezárására.
A nyugalmazott tábornok úgy fogalmazott, hogy Donald Trump amerikai elnök békeerőfeszítései révén a békefolyamat odáig jutott, hogy az „utolsó 10 métert” kell megtenni, majd a jelenlegi 28 pontos tervezettel „2 méter' távolságban van a háború lezárásáról szóló megállapodás.
Hozzátette, hogy a munka a következő héten is folytatódik annak érdekében, valóban egy zárószakasz legyen a béke elérésében. Közölte azt is, hogy az ukrajnai biztonsági garanciákról a lehetséges békemegállapodáson belül egy záradék szólhat.
Keith Kellogg utalt arra, hogy
Felhívta a figyelmet arra, hogy a három és fél éve zajló háború Európában a második világháború óta a legsúlyosabb katonai konfliktus és megjegyezte, hogy az eddig elszenvedett veszteségek mind ukrán, mind orosz oldalon katasztrofálisak, és hozzáfűzte, hogy a halottak, vagy sebesültek száma mindkét oldalon meghaladja az 1 milliót.
Egyébként az Európai Bizottság elnöke vasárnap kijelentette: bármely béketervnek maradéktalanul tükröznie kell az Európai Unió központi szerepét Ukrajna békéjének biztosításában.
Az interneten is elérhető közleményében
Leszögezte: az Ukrajna szuverenitásához szükséges igazságos és tartós béke érdekében a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Szuverén nemzetként Ukrajna fegyveres erőire nem vonatkozhatnak olyan korlátozások, amelyek sebezhetővé tennék az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, aláásva ezáltal az európai biztonságot is.
Hangsúlyozta továbbá: Ukrajnának rendelkeznie kell azzal a szabadsággal és szuverén joggal, hogy saját maga válassza meg jövőjét. Szavai szerint Ukrajna az európai jövőt választotta. Ez – mint mondta – az ország újjáépítésével, az uniós egységes piacba és az európai védelmiipari bázisba való integrációjával kezdődik, majd az Európai Unióhoz való csatlakozással fejeződik be.
– fogalmazott.
Von der Leyen fontosnak nevezte, hogy a felek partnerként haladjanak előre, egyetlen úton.
Leszögezte továbbá, hogy bármely megállapodásban szerepelnie kell azon kulcsfontosságú pontnak, mely szerint Oroszország által elrabolt minden egyes ukrán gyermeket vissza kell juttatni a családjához.
„Több tízezer rémült fiú- és lánygyermek rekedt Oroszországban, akik szeretteik után vágyakoznak. Ezen gyerekek hazajutását a napirendünk élére kell helyeznünk” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd arról tájékoztatott, hogy ennek érdekében az EU Ukrajnával és Kanadával közösen csúcstalálkozót szervez.
„Nem nyugszunk addig, amíg nem tér haza minden ukrán gyermek családjához, ahová tartozik” – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.
Manfred Weber szerint NATO-vá kell alakítani az Európai Uniót
Az Európai Unió európai NATO-vá alakítását követelte Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője vasárnap az Egyesült Államok által javasolt, az ukrajnai háború befejezését célzó béketervvel kapcsolatos vitában.
„Nem hagyatkozhatunk többé teljes mértékben az Egyesült Államokra” – hangoztatta Weber a Bild am Sonntag című német vasárnapi lapnak nyilatkozva. Úgy fogalmazott, hogy „történelmi pillanatokat élünk” jelenleg. Szerinte nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem „mindannyiunk biztonságáról”.
A néhány napja ismertetett amerikai béketervet is bírálta különös tekintettel arra, hogy Ukrajnának a dokumentum rendelkezései szerint egyebek között területeket kellene feladnia és korlátoznia a hadserege méretét. A német politikus szerint nem lehet a kijevi vezetést területi engedményekre kényszeríteni.
Emellett katonai értelemben meg kell erősíteni, nem pedig meggyengíteni – fűzte hozzá.
Halálos orosz légicsapás Harkiv ellen
Az orosz erők vasárnap este hatalmas dróncsapást mértek Harkivra, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és legalább 17 megsebesült – közölték a regionális hatóságok.
A megsebesült civilek között 11 és 12 éves gyermekek is voltak – jelentette Oleh Szinyehubov regionális kormányzó. Három lakóépület és egy infrastrukturális létesítmény kigyulladt, a mentőszolgálatok pedig két kerületben jelentettek épületkárosodásokat.
Az orosz erők idén fokozták offenzívájukat Harkiv megyében, ami a frontvonaltól távolabb fekvő városok és falvak elleni támadások számának növekedéséhez vezetett.
Alig néhány nappal ezelőtt, november 18-án egy tizenhét éves lány meghalt és kilencen megsérültek egy éjszakai orosz rakétatámadásban Harkivi megye Beresztin városában.
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre szombatra virradóan Odessza megye déli része ellen, csapás érte a romániai határnál lévő orlivkai határátkelőt is – közölte az odesszai vámőrség.
Az Egyesült Államok, Ukrajna, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország magas rangú tisztségviselői vasárnap Genfben találkoznak, hogy megvitassák a Washington által nemrég kidolgozott, az ukrajnai háború lezárását célzó tervet.
Donald Trump szerint létezik a békéhez vezető út Ukrajnában, amelyet az ukrán elnöknek kell elfogadnia – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt újságírók előtt pénteken.
Üdvözöljük az Egyesült Államok Ukrajna békéjének megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, a 28 pontos béketerv vázlata fontos, de további munkálatokat igényel – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között.
Oroszországot nem értesítették arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne tárgyalni az amerikai konfliktusmegoldási tervről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Life hírportálnak nyilatkozva.
Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
szóljon hozzá!