Ukrajnai béketerv: magyar revizionizmustól tartanak a románok

A portál főszerkesztője, Cristian Pantazi által jegyzett, Amerika szégyene című publicisztika emlékeztet, hogy a nemzetközi sajtóban közzétett béketerv többek között azt tartalmazza, hogy Oroszország megkapná a teljes Donbász-régiót, amelyet az oroszoknak négy éva alatt sem sikerült elfoglalniuk.

„Sőt a nemzetközi közvéleménynek el kellene ismerni az új államhatárokat a tervezet szerint. Trump javaslata tehát egyéb revizionista törekvéseket is bátorítana – talán Kína agresszióját Tajvan fölött, esetleg merészebb mozgásokat Orbán Viktor részéről, aki egyaránt jó barátja Trumpnak és Putyinnak is” – fejtegette a G4Media publicistája, aki egyébként nem először állítja, hogy Magyarország jelenlegi kormánya revizionista szándékkal nyújt támogatást a külhoni magyar közösségeknek.

A cikkíró emlékeztet, hogy az Egyesült Államok hadserege által végrehajtott átcsoportosítás Romániát érintette a legérzékenyebben Európa keleti szárnyán. „Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az európai nagyhatalmak kancelláriáiban egyre gyakrabban hangzik el a »háború» szó, és számos szakértő hasonlította a jelenlegi helyzetet a két világháború közötti időszakhoz. Azonban bizonyos hasonlóságokon túl sok különbség is van ahhoz képest, ami több mint nyolc évtizeddel ezelőtt történt” – hívja fel a figyelmet a portál, amely a történelmi párhuzamok sorában felidézi, hogy 1940-ben Románia elveszítette Észak-Erdélyt és Bukovinát.

korábban írtuk

Genfben dőlhet el Ukrajna jövője: Washington új béketervét tárgyalják vasárnap

Az Egyesült Államok, Ukrajna, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország magas rangú tisztségviselői vasárnap Genfben találkoznak, hogy megvitassák a Washington által nemrég kidolgozott, az ukrajnai háború lezárását célzó tervet.

A szerző szerint mindez többek között azért volt lehetséges, mert Románia szövetségesei – Franciaország és Nagy-Britannia – a gyengeség jeleit mutatták, ugyanakkor Románia és az Egyesült Államok kapcsolata annak idején „szinte nem létezett”. Az Adevărul publicistája úgy véli, a geopolitikai helyzet több mint 80 év elteltével sok tekintetben hasonló:

• a Szovjetunió helyére lépő Oroszország agresszív politikája megfélemlíti a NATO keleti tagállamait,
• a nyugat-európai nagyhatalmak pedig sok tekintetben megosztottak. Ráadásul miközben hivatalba lépése óta Donald Trump a Fehér Házban fogadott számos kelet-közép-európai vezetőt – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt –, továbbra sem tudni, mikor utazhat Washingtonba Nicușor Dan román elnök.

„Bár az összehasonlítás érzelmi alapon indokoltnak tűnhet, a stratégiai valóság sok tekintetben eltér, és jóval kedvezőbb Románia számára, mint a két világháború közötti időszakban. Akkor az ország elszigetelt volt, működőképes szövetségek nélkül, ellenséges államok által körülvéve, és olyan hadsereggel rendelkezett, amely nem volt felkészülve a kor kihívásaira. Ma Románia a NATO és az Európai Unió tagja, a valaha létezett legerősebb kollektív védelmi rendszer része, ami olyan biztonsági garanciákat nyújt számára, amelyek 1940-ben nem léteztek” – állapította meg a korábban a román védelmi minisztériumban több fontos pozícióban is tevékenykedő Grumaz tábornok.

Aki ugyanakkor elismeri, hogy számos veszély leselkedik Romániára ma is, ezek közé sorolja Oroszország agresszív külpolitikáját folytat, a keleti szárnyat destabilizáló ukrajnai háborút, valamint egyes szomszédos államok „Moszkva iránt táplált szimpátiáit, politikai érdekeit”. „Magyarország ambivalens álláspontja, Szerbia és Oroszország hagyományos kapcsolata, illetve Bulgária politikai instabilitása erősítheti egy olyan Románia képét, amelyet bizonytalan irányultságú országok vesznek körül. Ugyanakkor a Moldovai Köztársaság törékeny helyzete és az Ukrajnára nehezedő folyamatos nyomás további kockázati szintet jelent” – tette hozzá a Harvard Egyetemen diplomázott nyugalmazott főtiszt.

Alexandru Grumaz szerint NATO-tagságát köszönhetően Románia biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély, és annak a kockázata sem áll fenn, hogy a nagyhatalmak a felosztásáról döntsenek, mint az első világháború után. A nyugalmazott tábornok úgy véli, az ország sokkal inkább belpolitikai kihívásokkal, a társadalom bizalmának erodálásával kénytelen szembesülni.

korábban írtuk

Zelenszkij az amerikai béketervről: választani kell a partnerünk és a méltóságunk között

Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között.