Nincs alku. Lavrov szerint a békéhez el kell ismerni, hogy az öt, Moszkva által követelt ukrajnai régió Oroszországhoz tartozik
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry
Kijevnek és a Nyugatnak el kell fogadniuk az új területi realitásokat – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, keddre virradóra közzétett interjújában.
2025. december 30., 10:592025. december 30., 10:59
„Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporozsje és Herszon régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása után alakultak ki” – hangoztatta a tárcavezető.
Lavrov emellett hangsúlyozta:
Hozzátette, hogy szavatolni kell az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait és szabadságait, és véget kell vetni a Moszkva által kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözésének.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma még 2024 májusában lejárt, és a kijevi vezetésnek a törvény előírásainak megfelelően választásokon kell mandátumot kapnia a békeszerződések megkötésére.
„Látjuk, hogy az Egyesült Államok hasonló álláspontot képvisel” – mondta.
Hangsúlyozta: meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget, hogy saját sorsáról döntsön, beleértve azt a nagyszámú ukrán állampolgárt, aki Oroszországban él. Megjegyezte, hogy
„Végül pedig ki kell alakítani a biztonsági garanciák rendszerét. Ezzel kapcsolatban szeptemberben átadtuk az amerikaiaknak a párbeszédre való felkérést. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások kiindulópontjául azok a szerződéstervezetek szolgálhatnak, amelyeket hazánk még 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé” – hangoztatta Lavrov.
„Nyilvánvaló, hogy minden garanciának a biztonság oszthatatlanságának elvén kell alapulnia, amelyet az 1999-es isztambuli és a 2010-es asztanai EBESZ-csúcstalálkozó konszenzusos dokumentumaiban rögzítettek” – tette hozzá
A miniszter szerint
Méltatta Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai rendezés érdekében tett erőfeszítéseit.
Az orosz–amerikai viszonyra kitérve elmondta: Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnök már február 12-i első telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy
A munka azonnal meg is kezdődött, a kapcsolatok stabil jelleget öltöttek, ugyanakkor az irritáló tényezők száma továbbra is nagy.
Lavrov beszámolt arról, hogy számos megállapodás született a diplomáciai képviseletek és személyzetük munkájának javításáról a fogadóországokban.
Fontosnak nevezte, hogy a felek áttérjenek az olyan jelentősebb kérdésekre, mint amilyen a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása és az Egyesült Államokban lefoglalt orosz diplomáciai tulajdon visszaszolgáltatása.
Kifogásolta, hogy az amerikai külügyminisztérium egyelőre ezeket a kérdéseket elvont politikai témákkal köti össze.
Azzal kapcsolatban, hogy 2026. február 5-én lejár a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Új START szerződés hatálya, Lavrov úgy vélekedett:
Emlékeztetett rá, hogy a javaslat az egyezmény mennyiségi korlátainak fenntartására vonatkozik, önkéntes önkorlátozás formájában.
Lavrov az orosz nemzeti érdekeken alapuló választ helyezett kilátásba az EU újabb „barátságtalan lépésére”, amely gyakorlatilag megtiltotta a többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok kiadását orosz állampolgárok számára.
Közölte, hogy az uniós állampolgárok továbbra is élvezhetik a 2006-ban Oroszországgal a vízumkiadást leegyszerűsítéséről megkötött kétoldalú megállapodás előnyeit.
Ez egyebek között lehetővé teszi többszöri vízumok kiadását legfeljebb ötévi időszakra. Az orosz miniszter elmondta, hogy Oroszország továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, annak ellenére, hogy az EU hatóságai 2022-ben hatályon kívül helyezték azt.
Rámutatott, hogy az EU-tagországok állampolgárai ezenkívül továbbra is egyszerűsített eljárással látogathatnak Oroszországba, elektronikus vízummal, amelyet korlátlan számú alkalommal lehet igényelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jézus útja mutat irányt a világért harcoló hatalmak között, amelyek el is pusztítják azt – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelési misén csütörtökön, amelyen a papi szolgálat mai kihívásairól beszélt egyháza tagjainak.
A Moldovai Köztársaság kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), miután az ország parlamentje megszavazta a szervezet alapító egyezménye és alapokmányának felmondását.
Előkerült a cotofenești-i aranysisak és a három arany karkötő is – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jövő hétfőtől ellenőrizheti a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait.
A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén szerdán.
Az ukrán hadsereg szerdán este cáfolta Oroszország állítását, miszerint csapatai teljes mértékben átvették az irányítást Kelet-Ukrajnában található Luhanszk megyében.
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!