Esély a fegyverszünetre. J. D. Vance amerikai alelnök szerint a háromoldalú találkozóról is egyeztetés zajlik
Fotó: Videófelvétel
J. D. Vance amerikai alelnök szerint „döntő pillanathoz” érkezett az ukrajnai konfliktus rendezése egy amerikai–orosz csúcstalálkozó lehetséges létrejöttével.
2025. augusztus 11., 09:002025. augusztus 11., 09:00
J. D. Vance a Fox News hírtelevíziónak adott, Nagy-Britanniában felvett és vasárnap közzétett interjújában azt hangoztatta, azért sikerült elérni idáig, mert az amerikai elnök hajlandó volt alkalmazni a rendelkezésére álló nyomásgyakorlási eszközöket. Mint mondta, az Egyesült Államoknak rengeteg gazdasági kényszerítőeszköze van, amelynek segítségével elérheti a békét. Az alelnök jelentős
Elmondta, hogy hónapok óta dolgoznak az ukrajnai háborút illető több patthelyzet feloldásán, amelyek közül az egyik leglényegesebb az volt, hogy az orosz elnök elutasított egy közvetlen találkozót az ukrán államfővel. Ma ugyanakkor már egyeztetések zajlanak arról, hogy mikor jöhet létre egy háromoldalú – amerikai–orosz–ukrán – tárgyalás a konfliktus lezárásáról – tette hozzá.
Az amerikai alelnök kifejtette, hogy a konfliktus rendezésében kiindulásként kell venni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy most hol vannak orosz és ukrán ellenőrzés alatt álló területek, és megtalálni egy olyan tárgyalásos rendezést, „amellyel az ukránok és az oroszok is együtt tudnak élni, és amelynek révén relatív békében élhetnek”.
Az alelnök beszámolt arról, hogy Európában tartózkodva tárgyalt az ukrán féllel, ahogy Marco Rubio külügyminiszter is, viszont
Az amerikai alelnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elítéli az Oroszország által elkövetett agressziót, és nem tartja jónak a dolgok jelenlegi állását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „itt most békét kell teremteni, a béketeremtés egyetlen módja pedig leülni és beszélni egymással”.
Az Európába megindult, és Ukrajnának szánt amerikai fegyverzetszállítással kapcsolatban az alelnök rámutatott, hogy az európai partnerek számára világossá tette a washingtoni vezetés, hogy „amennyiben tényleg olyan fontos számukra ez a konfliktus, akkor készen kell állniuk közvetlenebb szerepet játszani, és jelentékenyebb módon finanszírozni ezt a háborút”.
– fogalmazott J. D. Vance.
„Az amerikaiak, úgy gondolom, betegek attól, hogy adódollárjaik erre a kifejezett konfliktusra mennek” – fejtette ki az alelnök és hozzáfűzte, „ha az európaiak fel akarnak lépni és meg akarják vásárolni a fegyvereket az amerikai gyártóktól ez számunkra rendben van, de mi magunk tovább nem fogjuk ezt finanszírozni”.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megköszönte európai szövetségeseinek támogatásukat az augusztus 15-ére kitűzött amerikai–orosz csúcstalálkozó előtt.
Zelenszkij hangoztatta, hogy a háborúnak igazságos módon kell véget vetni, s ezért hálás mindazoknak, akik Ukrajna oldalán állnak. Az ukrán vezető szerint hazája európai biztonsági érdekeket is véd.
Zelenszkij: nem engedjük, hogy Oroszország „átverje” Amerikát
Oroszország célja, hogy a közelgő béketárgyalásokon „megtévessze” az Egyesült Államokat, de Ukrajna nem fogja hagyni, hogy ez a stratégia sikerrel járjon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti beszédében.
Ukrajna „folyamatos kapcsolatban áll” amerikai partnereivel a béke biztosításának módjáról, mondta Zelenszkij.
„Megértjük az oroszok szándékát, hogy megpróbálják megtéveszteni Amerikát – ezt nem fogjuk engedni” – jelentette ki.
Zelenszkij dicsérte Trump elkötelezettségét az életek megmentése iránt, és kijelentette, hogy a folyamatban lévő háború „egyetlen kiváltó oka” Putyin hódítási vágya – ezzel arra utalt, hogy a Kreml továbbra is elutasítja a tűzszüneti javaslatokat azzal az indokkal, hogy először a teljes körű invázió „kiváltó okait” kell megoldani.
„Mi Ukrajnában jól ismerjük Oroszországot, és az ukránok rendkívül nehéz körülmények között több mint három éve tűrik a teljes körű háborút. Határozottan meg fogjuk védeni államunkat és függetlenségünket” – mondta.
Az elnök szerint Oroszország nem mutatott valódi érdeklődést a béke iránt, és a zaporizzsjai buszpályaudvar és egyetemi klinika közelmúltbeli bombázását hozta fel példaként arra, hogy Moszkva elsődleges célja a pusztítás.
„Mindenki láthatja, hogy Oroszország nem tett egyetlen valódi lépést sem a béke felé, sem a földön, sem a levegőben, ami életeket menthetett volna” – mondta.
„Ezért van szükség szankciókra, nyomásra. Erőre van szükség – elsősorban az Egyesült Államok erejére, Európa erejére, a világ minden olyan nemzetének erejére, amely békét és nyugalmat akar a nemzetközi kapcsolatokban. Ha Oroszország nem akarja leállítani a háborút, akkor nekünk kell leállítanunk a gazdaságát.”
Kijev intenzíven együttműködik „mindenkivel, aki tiszteletben tartja a nemzetközi jogot”, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és igazságos békét érjen el, mondta. A szövetségesek egyértelműen kijelentették, hogy „minden, ami Ukrajnát érinti, Ukrajna részvételével kell eldönteni”.
Bár az augusztus 15-i találkozón jelenleg nem tervezik Zelenszkij részvételét, források a CNN-nek azt mondták, hogy Zelenszkij részvétele az alaszkai háromoldalú tárgyalásokon még mindig lehetséges. Egy fehér házi tisztségviselő szerint a Zelenszkij részvételével zajló találkozók valószínűleg Trump és Putyin személyes találkozója utánra kerülnek sor.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en óva intett az agresszornak nyújtott „ajándékoktól”. „Minden engedmény újabb agresszióhoz fog vezetni” – figyelmeztetett.
Merz az ARD német közszolgálati televízió Tagesthemen című műsorában arról beszélt, hogy még vasárnap egyeztetni fog a péntekre Alaszkában tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozóról Donald Trump amerikai elnökkel.
Ukrajna európai szövetségesei közleményben reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai fegyverszünet lehetőségéről tárgyaljon.
„Intenzíven készülünk európai szinten az amerikai kormánnyal erre a találkozóra” – mondta a német kancellár, hozzátéve, arra számítanak, hogy azon valamilyen formában Zelenszkij is részt fog venni. „Mindenesetre
Abból indulok ki, hogy az amerikai kormány ezt ugyanígy látja” – tette hozzá.
„Az európaiak nem akarnak és nem is lehetnek csak nézők, ha Európa jövőjének egy nagyon fontos stratégiai kérdéséről van szó”- hangoztatta a német kancellár.
Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester a Bild című német lapnak Kijevben adott interjújában kijelentette, hogy diplomáciai megoldást kell találni a konfliktus rendezésére.
„Államunkban, országunkban mindenki belefáradt már ebbe a háborúba. Sajnos hatalmas árat kellett fizetnünk ezért a háborúért: hazafiaink, katonáink és polgáraink életét. Városok százait rombolták le. Ukrajna nagy részét elfoglalta Oroszország” – mutatott rá.
Ezt a kérdést Zelenszkijnek kell feltenni – mondta.
„Nehéz döntéseket kell hoznia” – tette hozzá, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek egy része soha nem lesz hajlandó az ország egy részét Oroszországnak átadni.
– Mark Rutte erről amerikai médiumoknak adott interjúkban beszélt vasárnap.
A katonai szövetség főtitkára a CBS televízió vasárnapi heti politikai magazinműsorában elismerését fejezte ki Donald Trump amerikai elnöknek, hogy pénteken Alaszkában létrejöhet a találkozó Vlagyimir Putyinnal. A tervezett csúcstalálkozót fontosnak nevezte abból a szempontból, hogy a békefolyamat a „következő fázisába” léphessen.
Mark Rutte a folyamat további lépéseivel kapcsolatban kifejtette, hogy a béketárgyalásokon és tűzszüneti egyeztetéseken, a területi kérdésekről és biztonsági garanciákról szóló megbeszéléseken Ukrajnának részt kell vennie, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ez így lesz majd.
A NATO főtitkára a másik interjúban, az ABC televízió politikai magazinjában
Utalva J.D. Vance alelnöknek és más amerikai vezetőknek a napokban Európában tartott megbeszéléseire fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok egyeztet az európai szövetségesekkel és Ukrajnával a pénteki találkozóra való felkészülés során.
A főtitkár az ukrajnai rendezés során fontos szempontnak említette a biztonsági garanciákat Ukrajna számára, valamint annak elismerését, hogy a jövőjéről szóló döntés Ukrajna joga kell legyen, és azt, hogy nem lehet korlátozni az ukrán hadsereg létszámát, ahogy a NATO-t sem terhelhetik korlátok a keleti szárnyához tartozó tagállamokban, így Lettországban, Észtországban és Finnországban való jelenlétét illetően.
Mark Rutte kiemelte azt is, hogy a területi kérdések kiemelten fontosak lesznek a rendezés során, és megjegyezte,
„Amikor az egész területi kérdésre kerül a sor, amikor annak elismeréséhez érkezünk például egy esetleges jövőbeli megállapodásban, hogy Oroszország tényszerűen ellenőrzése alatt tartja Ukrajna bizonyos területét, ennek egy tényleges elismerésnek kell lennie és nem politikai, „de jure” elismerésnek" – fogalmazott Mark Rutte.
Példaként a balti államokat hozta, amelyeknek 1940 és 1991 között is működött nagykövetségük Washingtonban, amikor elismerték, hogy a Szovjetunió ellenőrzése alatt tartja a területet, ugyanakkor jogi értelemben ez soha nem volt elfogadott tény.
Okszana Markarova, Ukrajna Egyesült Államokban dolgozó nagykövete a CBS televíziónak adott interjúban azt hangoztatta, hogy
ugyanakkor megállapította, hogy „a diplomácia néha különböző formátumokat és különböző találkozókat kíván meg”.
Az ukrán diplomata szerint országa államfője az orosz agresszió első napjától megmutatta, hogy „kész bárhol ott lenni, hogy a béke ügyét előremozdítsa”.
A nagykövet köszönetét fejezte ki azért, hogy Donald Trump amerikai elnök szorgalmazza a háború lezárását, és megállapította, hogy J.D. Vance alelnök konstruktív tárgyalásokat folytatott a napokban az ukrán delegációval és európai vezetőkkel.
Egyben reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök által kifejtett nyomásgyakorlás „meggyőzi majd Putyin elnököt arról, hogy itt az ideje megállítani agresszióját”.
Közben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap közleményben leszögezte:
Kaja Kallas fontosnak nevezte Kijev és az EU részvételét a megállapodás kialakításában, mert – mint kiemelte – „ez úgy Ukrajna, mint egész Európa biztonságának a kérdése”.
Kijelentette: semmifajta megállapodás nem szolgálhat további orosz agresszió kiindulópontjául.
Oroszország agresszióját nem szabad jutalmazni, minden elfoglalt terület Ukrajnához tartozik – szögezte le.
Az Egyesült Államoknak megvan a hatalma ahhoz, hogy komoly tárgyalásra kényszerítse Oroszországot – hangsúlyozta Kallas, majd hozzátette: Moszkva csak akkor hagyja abba az agressziót, ha úgy érzi, már nincs lehetősége folytatnia azt.
Az uniós diplomácia vezetője közölte: hétfőn videókonferencia keretében rendkívüli tanácsülésre hívta össze az uniós tagországok külügyminisztereit Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök péntekre meghirdetett találkozója előtt.
A tagországok külügyminiszterei megvitatják a szükséges lépéseket, mivel – mint hozzátette – „Európa alapvető érdekei forognak kockán”.
Azerbajdzsán is szállíthat fegyvert Ukrajnának
Baku fontolóra veheti az Ukrajnának történő fegyverszállítási tilalom feloldását, ha Oroszország továbbra is azerbajdzsáni érdekeltségeket támad Ukrajnában – jelentette vasárnap az azerbajdzsáni Caliber.Az hírportál, névtelen forrásokra hivatkozva.
A változás egy sor orosz támadást követ, amelyek az Azerbajdzsánhoz kapcsolódó ukrán energiainfrastruktúrát érintették. A legutóbbi, augusztus 8-án éjszaka végrehajtott támadás során az orosz erők öt Sahid drónnal támadták meg a SOCAR olajraktárát Odessza megyében, ami tüzet okozott és megrongálta a dízelvezetéket. A hírek szerint négy SOCAR-alkalmazott súlyosan megsérült.
Az akció az oroszok második közelmúltbeli támadása volt az Azerbajdzsánhoz kapcsolódó létesítmények ellen Ukrajnában. Június végén az orosz erők egy gázelosztó állomást támadtak meg Orlivka közelében, amely a Trans-Balkan gázvezeték kulcsfontosságú része, és amelyen keresztül az azerbajdzsáni gáz egy július 28-i megállapodás után kezdett áramlani Ukrajnába.
A Caliber.Az szerint az orosz erők az elmúlt hetekben „szisztematikusan” támadták az azerbajdzsáni energiaipari létesítményeket Ukrajnában, és figyelmeztettek, hogy ilyen cselekmények Baku politikájának megváltozását eredményezhetik a Kijevnek történő fegyverszállítás tekintetében. Azerbajdzsán eddig tartózkodott attól, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.
Oroszországi kőolajfinomítót támadtak az ukránok
Ukrán drónok támadták meg vasárnap a Lukoil-Uhta olajfinomítót Oroszország Komi Köztársaságában, mintegy 2000 kilométerre az ukrán határtól – közölte az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) egyik forrása a Kyiv Independenttel.
A HUR nyilatkozata megerősíti az orosz média és helyi tisztviselők korábbi jelentéseit, miszerint Uht-ban egy finomítót támadtak meg drónok.
A támadás Kijev első megerősített dróncsapása Oroszország északnyugati Komi Köztársaságában.
A finomító az orosz hadsereget látja el üzemanyaggal és kenőanyagokkal.
A drónok egy kőolajtartályt találtak el, ami miatt annak tartalma kiömlött, közölte a HUR. A támadás megrongált egy propán-butánt és benzint előállító gáz- és gázkondenzátum-feldolgozó üzemet is.
A helyi lakosok áramkimaradásról és mobilinternet-kimaradásról is beszámoltak.
Az esti órákban a helyi Telegram-csatornák dróncsapásról számoltak be Uhtában, amelynek célpontja a Lukoil finomító volt, amelyet a hatóságok evakuáltak. A független orosz médiaorgánum, a Novaja Gazeta szintén arról számolt be, hogy a repülőtéren ideiglenesen felfüggesztették a járatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!