Ellentétek. Néhány európai vezető ellenzi Trump béketervét
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna európai szövetségesei közleményben reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai fegyverszünet lehetőségéről tárgyaljon, és kifejtették: ragaszkodnak ahhoz, hogy az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokon Kijevnek is részt kell vennie. Eközben sajtóinformációk szerint Trump fontolgatja az ukrán elnök meghívását Alaszkába.
2025. augusztus 10., 11:212025. augusztus 10., 11:21
„Az ukrajnai béke útját nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni” – áll a brit, francia, olasz, német, lengyel, finn és az Európai Bizottság vezetői által Trump javaslatára reagálva kiadott közös nyilatkozatban, amit a BBC idézett. Mint megírtuk, annak nyomán, hogy Ukrajnát nem hívják meg a saját béketárgyalásaira, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: a Kijev nélkül kötött bármely megállapodás „halott döntésnek” minősül.
Szombaton késő este a Fehér Ház egyik tisztségviselője közölte, hogy
Az NBC News egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai tisztviselőre és három, a belső egyeztetésekre rálátó személyre hivatkozva közölte, a Fehér Ház fontolóra veszi, hogy meghívja az ukrán elnököt Alaszkába, ahol Donald Trump a jövő héten találkozni fog orosz hivatali kollégájával. Az azonban bizonytalan, hogy Zelenszkij is részt vesz-e az alaszkai találkozón.
Trump korábban azt javasolta, hogy először csak Putyinnal találkozzon, és újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszországgal kezdi”. Az amerikai elnök azonban azt is elmondta, hogy szerinte „van esélyünk” háromoldalú találkozót szervezni Putyinnal és Zelenszkijjel. Hogy Putyin beleegyezik-e ebbe, egyelőre nem világos – több alkalommal is elutasította a közvetlen tárgyalások lehetőségét, és a két vezető több mint három éve, a háború kezdete óta nem találkozott személyesen.
Pénteken
„Nem fogjuk megjutalmazni Oroszországot azért, amit elkövetett” – írta a Telegramon. „Bármely ellenünk hozott döntés, bármely Ukrajna nélkül hozott döntés a béke ellen is szól” – tette hozzá. „Az oroszok... továbbra is azt az elképzelést erőltetik, hogy ukrán területeket cseréljenek ukrán területekre, ami csak azt eredményezné, hogy az oroszok kedvezőbb helyzetbe kerülnének a háború folytatásához” – tette hozzá dacosan.
A CBS arról számolt be,
Ukrajna és az európai hatalmak viszont saját tervezetet mutattak be Trumpnak és legfőbb tisztségviselőinek a háború befejezésére, számolt be a Wall Street Journal. Ez magában foglalja azt a követelést, hogy bármely területet csak kölcsönös alapon lehet elcserélni – vagyis ha Ukrajna kivonul egyes régiókból, Oroszországnak is vissza kell vonulnia más régiókból.
Ez egyébként az értesülések szerint a Putyin által tett javaslatban is benne van:
Emellett a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban megelégedne azzal, ha a jelenlegi frontvonal válna a demarkációs vonallá.
Ukrajna – az ország alkotmánya által is garantált – területi egységét hangoztatta szombati Telegram-üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva: „az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak”.
Az európai vezetők szombat késő este kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni”. „Ukrajna szabadon dönthet saját sorsáról” – mondták, hangsúlyozva, hogy országuk továbbra is támogatni fogja Ukrajnát diplomáciailag, katonailag és pénzügyileg. A vezetők azt is közölték, hogy
Nem csak Ukrajna küzd azért, hogy részt vehessen az alaszkai találkozón. Az európai szövetségesek is aggódnak amiatt, hogy nincs befolyásuk a Trump és Putyin között létrejövő megállapodás kimenetelére. Emmanuel Macron francia elnök szombaton az X-en közzétett bejegyzésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kizárja Európa részvételét. „Az európaiaknak is szükségszerűen részt kell venniük a megoldásban, mivel saját biztonságuk forog kockán” – írta.
Európa kemény fellépést tanúsított Moszkva ellen – többek között szankciókat vezetett be orosz szervezetek ellen és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
„Mindannyiunknak szükségünk van a háború valódi befejezésére és megbízható biztonsági alapokra Ukrajna és más európai nemzetek számára” – mondta az ukrán vezető. Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak intézését Európával és Ukrajnával szombaton J. D. Vance alelnök vette át, amikor az Egyesült Királyságba látogatott, és tárgyalásokat folytatott David Lammy külügyminiszterrel, valamint Zelenszkij két legfőbb tanácsadójával.
Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője megköszönte Vance-nek a megbeszéléseket, és hangsúlyozta, hogy
„Megbízható, tartós béke csak akkor lehetséges, ha Ukrajna is részt vesz a tárgyalásokon” – mondta. „A tűzszünet szükséges, de a frontvonal nem határt jelent” – tette hozzá.
Az alaszkai csúcstalálkozó, amelynek helyszíne az 1867-ben Oroszország által az Egyesült Államoknak 7,2 millió dollárért eladott terület, az első lenne a hivatalban lévő amerikai és orosz elnökök között, mióta Joe Biden 2021 júniusában Genfben találkozott Putyinnal. Kilenc hónappal később Moszkva csapatokat küldött Ukrajnába.
2022-ben a Kreml bejelentette négy ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – annektálását, annak ellenére, hogy nem gyakorolt teljes ellenőrzést felettük. Moszkva nem tudott döntő áttörést elérni teljes körű inváziójával, de Ukrajna keleti területének nagy részét elfoglalta. Az ukrán offenzívák eközben nem tudták visszaszorítani az orosz erőket.
Dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót Oroszországban
Helyi jelentések szerint vasárnap dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót, ami nagy tüzet és robbanásokat okozott. Az orosz közösségi médiában közzétett felvételeken látható volt, hogy drónok repültek a levegőben, és aktiválták a légvédelmi rendszereket. A lakosok arról számoltak be, hogy hangos robbanást hallottak, mielőtt a lángok elborították a létesítményt.
Roman Buszargin szaratovi kormányzó megerősítette, hogy a régió egyik ipari telephelyén károkat okozott a támadás. A támadásban egy ember meghalt, mások megsérültek. A jelentések szerint légvédelmi tevékenység és robbanások voltak Lipeck és Voronyezs városokban is. Az információk helyi Telegram-csatornákról származnak, és független források nem tudták megerősíteni őket. Az ukrán hatóságok nem kommentálták az esetet. Korábban több tucat járat késett az oroszországi Szocsi repülőtéren drónok támadásának hírére. Ukrán drónok támadták meg az oroszországi Tatár Köztársaságban található raktárat is, ahol Sahid típusú drónokat tároltak.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
szóljon hozzá!