Ellentétek. Néhány európai vezető ellenzi Trump béketervét
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna európai szövetségesei közleményben reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai fegyverszünet lehetőségéről tárgyaljon, és kifejtették: ragaszkodnak ahhoz, hogy az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokon Kijevnek is részt kell vennie. Eközben sajtóinformációk szerint Trump fontolgatja az ukrán elnök meghívását Alaszkába.
2025. augusztus 10., 11:212025. augusztus 10., 11:21
„Az ukrajnai béke útját nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni” – áll a brit, francia, olasz, német, lengyel, finn és az Európai Bizottság vezetői által Trump javaslatára reagálva kiadott közös nyilatkozatban, amit a BBC idézett. Mint megírtuk, annak nyomán, hogy Ukrajnát nem hívják meg a saját béketárgyalásaira, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: a Kijev nélkül kötött bármely megállapodás „halott döntésnek” minősül.
Szombaton késő este a Fehér Ház egyik tisztségviselője közölte, hogy
Az NBC News egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai tisztviselőre és három, a belső egyeztetésekre rálátó személyre hivatkozva közölte, a Fehér Ház fontolóra veszi, hogy meghívja az ukrán elnököt Alaszkába, ahol Donald Trump a jövő héten találkozni fog orosz hivatali kollégájával. Az azonban bizonytalan, hogy Zelenszkij is részt vesz-e az alaszkai találkozón.
Trump korábban azt javasolta, hogy először csak Putyinnal találkozzon, és újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszországgal kezdi”. Az amerikai elnök azonban azt is elmondta, hogy szerinte „van esélyünk” háromoldalú találkozót szervezni Putyinnal és Zelenszkijjel. Hogy Putyin beleegyezik-e ebbe, egyelőre nem világos – több alkalommal is elutasította a közvetlen tárgyalások lehetőségét, és a két vezető több mint három éve, a háború kezdete óta nem találkozott személyesen.
Pénteken
„Nem fogjuk megjutalmazni Oroszországot azért, amit elkövetett” – írta a Telegramon. „Bármely ellenünk hozott döntés, bármely Ukrajna nélkül hozott döntés a béke ellen is szól” – tette hozzá. „Az oroszok... továbbra is azt az elképzelést erőltetik, hogy ukrán területeket cseréljenek ukrán területekre, ami csak azt eredményezné, hogy az oroszok kedvezőbb helyzetbe kerülnének a háború folytatásához” – tette hozzá dacosan.
A CBS arról számolt be,
Ukrajna és az európai hatalmak viszont saját tervezetet mutattak be Trumpnak és legfőbb tisztségviselőinek a háború befejezésére, számolt be a Wall Street Journal. Ez magában foglalja azt a követelést, hogy bármely területet csak kölcsönös alapon lehet elcserélni – vagyis ha Ukrajna kivonul egyes régiókból, Oroszországnak is vissza kell vonulnia más régiókból.
Ez egyébként az értesülések szerint a Putyin által tett javaslatban is benne van:
Emellett a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban megelégedne azzal, ha a jelenlegi frontvonal válna a demarkációs vonallá.
Ukrajna – az ország alkotmánya által is garantált – területi egységét hangoztatta szombati Telegram-üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva: „az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak”.
Az európai vezetők szombat késő este kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni”. „Ukrajna szabadon dönthet saját sorsáról” – mondták, hangsúlyozva, hogy országuk továbbra is támogatni fogja Ukrajnát diplomáciailag, katonailag és pénzügyileg. A vezetők azt is közölték, hogy
Nem csak Ukrajna küzd azért, hogy részt vehessen az alaszkai találkozón. Az európai szövetségesek is aggódnak amiatt, hogy nincs befolyásuk a Trump és Putyin között létrejövő megállapodás kimenetelére. Emmanuel Macron francia elnök szombaton az X-en közzétett bejegyzésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kizárja Európa részvételét. „Az európaiaknak is szükségszerűen részt kell venniük a megoldásban, mivel saját biztonságuk forog kockán” – írta.
Európa kemény fellépést tanúsított Moszkva ellen – többek között szankciókat vezetett be orosz szervezetek ellen és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
„Mindannyiunknak szükségünk van a háború valódi befejezésére és megbízható biztonsági alapokra Ukrajna és más európai nemzetek számára” – mondta az ukrán vezető. Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak intézését Európával és Ukrajnával szombaton J. D. Vance alelnök vette át, amikor az Egyesült Királyságba látogatott, és tárgyalásokat folytatott David Lammy külügyminiszterrel, valamint Zelenszkij két legfőbb tanácsadójával.
Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője megköszönte Vance-nek a megbeszéléseket, és hangsúlyozta, hogy
„Megbízható, tartós béke csak akkor lehetséges, ha Ukrajna is részt vesz a tárgyalásokon” – mondta. „A tűzszünet szükséges, de a frontvonal nem határt jelent” – tette hozzá.
Az alaszkai csúcstalálkozó, amelynek helyszíne az 1867-ben Oroszország által az Egyesült Államoknak 7,2 millió dollárért eladott terület, az első lenne a hivatalban lévő amerikai és orosz elnökök között, mióta Joe Biden 2021 júniusában Genfben találkozott Putyinnal. Kilenc hónappal később Moszkva csapatokat küldött Ukrajnába.
2022-ben a Kreml bejelentette négy ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – annektálását, annak ellenére, hogy nem gyakorolt teljes ellenőrzést felettük. Moszkva nem tudott döntő áttörést elérni teljes körű inváziójával, de Ukrajna keleti területének nagy részét elfoglalta. Az ukrán offenzívák eközben nem tudták visszaszorítani az orosz erőket.
Dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót Oroszországban
Helyi jelentések szerint vasárnap dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót, ami nagy tüzet és robbanásokat okozott. Az orosz közösségi médiában közzétett felvételeken látható volt, hogy drónok repültek a levegőben, és aktiválták a légvédelmi rendszereket. A lakosok arról számoltak be, hogy hangos robbanást hallottak, mielőtt a lángok elborították a létesítményt.
Roman Buszargin szaratovi kormányzó megerősítette, hogy a régió egyik ipari telephelyén károkat okozott a támadás. A támadásban egy ember meghalt, mások megsérültek. A jelentések szerint légvédelmi tevékenység és robbanások voltak Lipeck és Voronyezs városokban is. Az információk helyi Telegram-csatornákról származnak, és független források nem tudták megerősíteni őket. Az ukrán hatóságok nem kommentálták az esetet. Korábban több tucat járat késett az oroszországi Szocsi repülőtéren drónok támadásának hírére. Ukrán drónok támadták meg az oroszországi Tatár Köztársaságban található raktárat is, ahol Sahid típusú drónokat tároltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!