Európai hírszerzési vezetők szerint Oroszország nem akar idén tűzszünetet kötni

– mondta az egyik európai hírszerzési vezető.

A megjegyzések rámutatnak a gondolkodásmódban fennálló markáns különbségre az európai fővárosok és a Fehér Ház között, amely Ukrajna szerint júniusig szeretne békeszerződést kötni, még az amerikai kongresszusi félidős választások előtt, amelyek novemberben lesznek.

Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodást akar kötni.

„Oroszország nem békeszerződést akar. Stratégiai céljaikat akarják elérni, és azok nem változtak” – mondta az egyik európai hírszerzési vezető.

A második hírszerzési vezető szerint a fő probléma az, hogy Oroszország nem akar gyors bélét és nem is szorul rá, és gazdasága „nem áll az összeomlás szélén”.

Bár a hírszerzési vezetők nem árulták el, hogyan jutottak információikhoz, szolgálataik emberi forrásokat, lehallgatott kommunikációt és egyéb eszközöket használnak. Mindannyian azt mondták, hogy Oroszországot a hírszerzés elsődleges célpontjának tekintik.

Az ukrán és az orosz tárgyalók a héten találkoztak a 2026-os, harmadik, amerikai közvetítéssel zajló találkozójukon, de nem sikerült áttörést elérniük a legfontosabb vitás kérdésekben, többek között a területi kérdésekben.

A találkozók után Zelenszkij csalódottnak tűnt a jelentősebb előrelépés hiánya miatt, és azt sugallta, hogy az oroszok inkább a konfliktus történelmi gyökereinek megvitatásában érdekeltek, mint egy rövid távú megállapodás elérésében.

A rendelet folytatja a 2014-ben bevezetett, majd 2018-ban és 2022-ben kiterjesztett intézkedéseket, beleértve a vagyonbefagyasztást és a Krím annektálásához kapcsolódó személyek elleni korlátozásokat.

A dokumentum kimondja, hogy Oroszország cselekedetei „továbbra is szokatlan és rendkívüli fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára”, ami indokolja az 13660. számú elnöki rendeletben először kihirdetett nemzeti vészhelyzet meghosszabbítását.

Trump rendelete fenntartja az 13660. számú elnöki rendeletben létrehozott nemzeti vészhelyzeti keretrendszert, megjegyezve, hogy az intézkedéseknek „2026. március 6. után is hatályban kell maradniuk”.

A meghosszabbításra Washingtonban és Moszkvában az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezéséről szóló tárgyalásokhoz kapcsolódó szankciók jövőjéről folyó újbóli megbeszélések közepette került sor.

Szerdán Kirill Dmitrijev, a Kreml gazdasági tárgyalója azt állította, hogy a korlátozások feloldása több mint 14 billió dollár értékű közös amerikai–orosz projektet tehetne lehetővé, azzal érvelve, hogy a szankciók több mint 300 milliárd dollárba kerültek az amerikai vállalkozásoknak.

Moszkva állítólag nagyszabású gazdasági együttműködési javaslatokat terjesztett Washington elé a szankciók enyhítéséért cserébe, bár az amerikai tisztviselők nem erősítették meg ilyen megállapodás létezését.

Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak kijelentette:

„Nem, nem akarunk belemenni a részletekbe, nem fogjuk ezt tenni” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mi volt a fő probléma, amelyet a genfi háromoldalú tárgyalásokon megvitattak.

„Jelenleg, mondjuk úgy, a tárgyalások olyan szakaszban vannak, amely nem feltételez nyilvános megvitatást” – tette hozzá.

A háromoldalú tárgyalások harmadik fordulója kedden és szerdán zajlott le Genfben; az első napon mintegy hat, a másodikon pedig mintegy két órán át tartott. Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalásokat nehéznek, de gyakorlati jellegűnek minősítette. Mint mondta, a közeljövőben újabb lesz. Peszkov csütörtökön azt mondta, hogy ehhez jelenleg nincs hozzáfűznivalója.

Megyinszkij egyébként szerdán, a Moszkvába való visszatérés előtt egyedül ismét találkozott az ukrán delegációval. Peszkov erről annyit mondott, hogy ez a tárgyalások egyik formátuma volt.

Közölte, hogy még nincs dátuma az újabb fordulónak. Hivatalos forrásokra hivatkozó orosz hírügynökségek szerint

Mihail Galuzin korosz külügyminiszter-helyettes, aki szintén tagja volt az orosz küldöttségnek, csütörtökön Moszkvában az orosz sajtónak nyilatkozva szintén nem bocsátkozott konkrétumokba, csak annyit mondott, hogy Genfben „az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezésének keretében felmerülő aktuális kérdések egész komplexumát megvitatták”.

„Az Oroszországi Föderáció komolyan veszi ezeket a tárgyalásokat, mivel mi jobban érdekeltek vagyunk a tartós béke megteremtésében Ukrajnában és a különleges hadművelet keretében megfogalmazott célok elérésében, mint bárki más” – hangoztatta.

Hozzátette, hogy

„Azoknak a politikai és információs táncoknak, amelyeket az európaiak járnak ezen tárgyalások körül, jelen esetben semmilyen jelentőségük sincs” – nyilatkozott.

„Anchorage szelleme él” – mondta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozójára utalva.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyanakkor a tárca honlapján közzétett kommentárjában úgy vélekedett, hogy az amerikai álláspont ellentmondásos volta kétségbe vonja Washington szándékainak őszinteségét az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban.

„Ha valaki őszintén szándékozik közvetítőként fellépni a konfliktus rendezésében, akkor fel kell hagynia a konfliktusban részt vevő egyik fél katonai ellátásával” – fogalmazott.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke a szverdlovszki régióban lévő Verhnyaja Pismában azt hangoztatta, hogy

„Nem nyugodhatunk bele, hogy országunk mellett egy olyan állam helyezkedjen el, amely barátságtalanul viszonyul hozzánk, ráadásul még a NATO-nak is tagja” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén „a háborús veszély rendszerszintű lesz”.

„Az, amit (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) Münchenben (a biztonsági konferencián) művelt, az valószínűleg nem is igényel kommentárt. (...) ez az ember nem akar békét. Ezt nyilvánosan kijelentette” – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az al-Arabija televíziónak adott interjújában.

Megismételte álláspontját, miszerint az ukrajnai konfliktus megoldásának útjában az a „rezsim” áll, amely 2014-ben került hatalomra Kijevben.

Peszkov a sajtónak egyebek között azt is elmondta, hogy

Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója, aki az elmúlt két nap folyamán szintén megfordult Genfben, az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok végül fel fogja oldani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, mert ez az érdeke, miután a gazdasági büntetőintézkedések több mint 300 milliárd dollárjába kerültek az amerikai vállalatoknak.

Dmitrijev szerint a potenciális orosz–amerikai projektek portfóliója meghaladja az 1400 milliárd dollárt.

A szóvivő egyebek között azt is hangoztatta, hogy a sportnak mentesnek kell lennie a politikától, de az ukrán tisztviselők nyilatkozatai, melyek szerint nem vesznek részt az olaszországi paralimpián, mert az orosz és belorusz sportolók saját zászló alatt indulnak, éppen az ellenkezőjét bizonyítják.

Hangsúlyozta:

Hangot adott Moszkva kategorikus egyet nem értésével Kijev álláspontjával kapcsolatban, miszerint az orosz paralimpikonok a háború propagandistái.

Kitért az orosz-iráni közös flottagyakorlatra is, amelyről azt mondta, hogy még a közel-keleti fesztültség újabb kiéleződése előtt ütemezték be.

A szóvivő példátlannak nevezte az iszlám köztársaság körül történt eszkalációt, önmérsékletre hívta fel a régió országait és felszólított a problémák politikai és diplomáciai megoldására.