Meddig tart? Demkó Attila szerint kompromisszumok nélkül Ukrajnában csak folytatódni fog a pusztítás
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump erőfeszítései nélkül kevesebb esély lenne az ukrajnai békére, a kompromisszum pedig ugyan fájdalmas lehet, de a további pusztulás megelőzését jelentené Ukrajnában – jelentette ki a Krónikának Demkó Attila. A közismert biztonságpolitikai szakértővel, a John Lukács Intézet programvezetőjével az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulója alkalmából beszélgettünk.
2026. február 23., 19:202026. február 23., 19:20
2026. február 23., 19:222026. február 23., 19:22
Donald Trump amerikai elnök erőfeszítései szükségesek ahhoz, hogy megteremtődjön a fegyverszünet és a béke esélye Ukrajnában, az európai megközelítés ugyanis egyoldalú, Ukrajna részéről pedig a további pusztulás megelőzése érdekében szükséges a fájdalmas kompromisszum – jelentette ki a Krónikának a háború kitörésének negyedik évfordulója közeledtével Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A nyílt háború 2022. február 24-én robbant ki Ukrajna és Oroszország között, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette: „különleges katonai hadműveletet” indít Ukrajna ellen. Kérdésünkre, gondolta-e négy éve, hogy 2026 februárjában még mindig zajlik a háború, illetve hogy miért nem sikerült eddig lezárni, Demkó Attila leszögezte: nem gondolta volna, hogy négy év elteltével is tartani fog.
Ukrajna pedig nagyrészt a technológiai forradalom – a drónforradalom –, részben a népi ellenállás, tehát a nemzeti érzés, valamint a nyugati segítség miatt továbbra is tud védekezni. Tehát nem gondoltam, de objektív okai vannak, hogy miért tévedtem én is, meg maguk az ukránok is, hiszen Volodimir Zelenszkij elnök sem várta ezt a támadást anno” – mutatott rá a szakértő.
Felidéztük, hogy Donald Trump megválasztása nyomán az Egyesült Államok csökkentette Ukrajna katonai támogatását, és tárgyalóasztalhoz ültette a feleket; igaz, eddig mérsékelt eredménnyel. Eközben úgy tűnik, hogy az Európai Unió vezetői és vezető államai egymással versenyt futva próbálják Trump erőfeszítéseit akadályozni, és folytatni Ukrajna felfegyverzését. Rákérdeztünk: mi áll a kétféle attitűd hátterében? Melyik lehet a nyerő stratégia?
Demkó Attila rámutatott:
Konkrét eredmények nélkül, de némi előrelépéssel értek véget szerdán Genfben az amerikai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között tető alá hozott fegyverszüneti tárgyalások.
„Donald Trump rengeteget tett eddig a békéért. Azt nem mondanám, hogy csökkentette Ukrajna támogatását. Nem csökkentette, mert Ukrajna ugyanúgy megkapja a fegyvereket, csak Európával fizetteti ki. Az amerikai fegyverek, lőszer továbbra is megy, sőt a hírszerzési támogatást nem fizeti ki Európa, és ez az egyik legfontosabb. Ott van a Starlink, vagyis a kommunikációs támogatás. Tehát nagyon sok amerikai segítség megy Ukrajna felé, csak Trump Kijevre is nyomást gyakorol, nem csak Oroszországra.
Vannak Európában olyanok, akik őszintén félnek Oroszországtól, a baltiak és a lengyelek, számukra alapvető nemzeti érdek, hogy Oroszország minél gyengébben kerüljön ki ebből a háborúból, akár annak árán is, hogy elhúzódik, és még több ukrán hal meg. Vannak, akik számára ez egy ideológiai érdek, hogy az orosz autokráciát háborúban meg kell verni, meg esetleg meg is kell buktatni. És megint vannak olyanok, akik csak az árral mennek előre, mert nem mernek szembe menni a többség véleményével, tehát a csordával együtt haladnak. Magyarország, Szlovákia és Csehország jelen pillanatban másféle utat követne, a megegyezés útját, és ugye erre mondják, hogy a megegyezés és a kompromisszum jutalmazza Oroszországot, de szerintem nem erről van szó” – mutatott rá lapunknak az elemző.
„Csak rossz választás van, amikor területi kérdésekről van szó, és át kell érezni az ukránság tragédiáját. Csak ebből még nagyobb tragédia lesz, ha most Donald Trumpnak nem sikerül a közvetítési kísérlet, mert akkor Amerika kiszállhat a közvetítésből, ennek következtében Oroszország vélhetően a következő egy éven belül még több területet szerez meg. Nem biztos, hogy a Donbaszt sikerül bevenni, de akkor nem a Donbaszból vesznek el többet. A Donbasz maradéka nehezen bevehető, mert jól megerődített városok vannak ott” – hangsúlyozta Demkó.
A Donbasz kapcsán felidéztük, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg a kelet-ukrajnai régió teljes kiürítését szabja a fegyverszünet feltételéül. Ennek kapcsán rákérdeztünk: ha megkapná, az orosz elnök vajon megelégedne ennyivel, vagy előbb-utóbb folytatná a háborút? Veszélyben vannak-e a korábban szovjet megszállás alatt levő jelenlegi NATO-tagállamok?
Ha a NATO egységes, ha az Egyesült Államok is ott van a NATO-ban – szerintem egyértelmű Marco Rubio beszéde után, hogy nem kell attól tartani, miszerint ne lenne az Egyesült Államok ott a NATO-ban –, akkor annak az esélye rendkívül csekély, hogy a balti államokat közvetlen orosz támadás érje. Az más kérdés, hogy hibrid típusú támadások érhetik a balti államokat. Tehát én nem tartom ezt valószínű forgatókönyvnek. Oroszország annyit veszített már el, hogy legalább egy évtized kell, hogy a drónerők kivételével – amelyek sokkal fejlettebbek, mint 2022-ben – a 2022-es szintre fejlessze vissza a többi haderőnemét, tehát a szárazföldit, a légierőt, meg a haditengerészetet.
– húzta alá a szakértő.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő
Fotó: Makkay József
Annak kapcsán, hogy Putyin a Donbasz esetleges megszerzése után hajlandó lenne-e újabb támadásba kezdeni, Demkó Attila megjegyezte: ez óriási kérdés, mert Oroszország bebizonyította, hogy nem lehet benne megbízni: 2022-ben az utolsó pillanatig azt mondta, hogy nem támadja meg Ukrajnát, és mégis elindult a teljes körű háború.
Tehát Ukrajna saját ereje lehetne a garancia, nyilván olyan országok segítségével, amelyek erre hajlandóak. 24 európai ország 90 milliárdot meghitelezett Ukrajnának. Akinek érdeke, szerintem teljesen rendben van, hogy segítse Ukrajnát a saját költségvetéséből, és a baltiak, lengyelek számára érdek lenne, hogy erős ukrán hadsereg és védelem legyen. És akkor Oroszország nem biztos, hogy belemenne egy ilyen kalandba, miután nagyon rosszul sikerült ez a háború is. Negyedmilliónál több orosz katona meghalt, tehát itt nagyon komoly orosz veszteségek vannak. Hasonlóak egyébként az ukrán veszteségek is, de Oroszország nagyon-nagyon drágán érte el azt, amit eddig elért. Szerintem sajnos nem lehet megbízni Oroszországban, de minél erősebb Ukrajna, annál kisebb az esély egy újabb támadásra. De ez alapvetően Oroszország és Ukrajna ügye, hogy a jövőben mire jutnak, nem a mi ügyünk. Az érintett európai országok segíthetnek Ukrajnának felépíteni a hadseregét, meg adhatnak garanciákat is. Nekünk, magyaroknak az a fontos, hogy mi ne keveredjünk ebbe bele. Ugyanis olyan magyar érdek nincsen, ami indokolná akár egy háború felvállalását is az oroszokkal” – szögezte le Demkó Attila.
Rákérdeztünk arra is, hogy mindezek után létrejöhet-e tűzszünet már idén, vagy akár egy éven belül, esetleg beigazolódnak a félelmek, hogy világháborúba csaphat át a konfliktus. A szakértő kifejtette: tartós tűzszünet lehetséges már ebben az évben.
Rossz esélyek. Demkó Attila szerint Ukrajna egy év múlva még rosszabb feltételekkel köthetne tűzszünetet, mint most
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
„Ez attól függ, sikerül-e Donald Trumpnak elérnie, hogy mind a két fél engedjen. Ez nyilván Ukrajna részéről a fájdalmasabb, hiszen a saját területéből kéne engednie, ezért nagyon nehéz, de Oroszország sem tűnik rugalmasnak. Kettőn áll a vásár.
Hozzátette: nem tartja valószínű forgatókönyvnek, hogy a konfliktus világháborúvá terebélyesedjen. „De az esélye nőtt az utóbbi időszakban, hiszen számos európai politikus és vezető egyrészt a félelmei miatt, másrészt ideológiai okból irracionálisan közelíti meg ezt a kérdést. És minél nagyobb a feszültség akár a Suwalki-folyosó környékén a lengyel–litván határon, akár a Balti-tengeren, annál nagyobb az esélye a baleseteknek. Tehát
– szögezte le Demkó Attila a Krónikának.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!