Demkó Attila az ukrajnai háborúról: ha Trump békeközvetítési kísérlete nem sikerül, még nagyobb tragédia lesz

Ukrajna pedig nagyrészt a technológiai forradalom – a drónforradalom –, részben a népi ellenállás, tehát a nemzeti érzés, valamint a nyugati segítség miatt továbbra is tud védekezni. Tehát nem gondoltam, de objektív okai vannak, hogy miért tévedtem én is, meg maguk az ukránok is, hiszen Volodimir Zelenszkij elnök sem várta ezt a támadást anno” – mutatott rá a szakértő.

Demkó: a kompromisszum a további pusztulástól menti meg Ukrajnát

Felidéztük, hogy Donald Trump megválasztása nyomán az Egyesült Államok csökkentette Ukrajna katonai támogatását, és tárgyalóasztalhoz ültette a feleket; igaz, eddig mérsékelt eredménnyel. Eközben úgy tűnik, hogy az Európai Unió vezetői és vezető államai egymással versenyt futva próbálják Trump erőfeszítéseit akadályozni, és folytatni Ukrajna felfegyverzését. Rákérdeztünk: mi áll a kétféle attitűd hátterében? Melyik lehet a nyerő stratégia?

Demkó Attila rámutatott:

korábban írtuk

Ukrajnai béke: konkrét eredmény nélkül, de előrelépéssel zárultak az újabb tárgyalások

Konkrét eredmények nélkül, de némi előrelépéssel értek véget szerdán Genfben az amerikai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között tető alá hozott fegyverszüneti tárgyalások.

„Donald Trump rengeteget tett eddig a békéért. Azt nem mondanám, hogy csökkentette Ukrajna támogatását. Nem csökkentette, mert Ukrajna ugyanúgy megkapja a fegyvereket, csak Európával fizetteti ki. Az amerikai fegyverek, lőszer továbbra is megy, sőt a hírszerzési támogatást nem fizeti ki Európa, és ez az egyik legfontosabb. Ott van a Starlink, vagyis a kommunikációs támogatás. Tehát nagyon sok amerikai segítség megy Ukrajna felé, csak Trump Kijevre is nyomást gyakorol, nem csak Oroszországra.

Vannak Európában olyanok, akik őszintén félnek Oroszországtól, a baltiak és a lengyelek, számukra alapvető nemzeti érdek, hogy Oroszország minél gyengébben kerüljön ki ebből a háborúból, akár annak árán is, hogy elhúzódik, és még több ukrán hal meg. Vannak, akik számára ez egy ideológiai érdek, hogy az orosz autokráciát háborúban meg kell verni, meg esetleg meg is kell buktatni. És megint vannak olyanok, akik csak az árral mennek előre, mert nem mernek szembe menni a többség véleményével, tehát a csordával együtt haladnak. Magyarország, Szlovákia és Csehország jelen pillanatban másféle utat követne, a megegyezés útját, és ugye erre mondják, hogy a megegyezés és a kompromisszum jutalmazza Oroszországot, de szerintem nem erről van szó” – mutatott rá lapunknak az elemző.

„Csak rossz választás van, amikor területi kérdésekről van szó, és át kell érezni az ukránság tragédiáját. Csak ebből még nagyobb tragédia lesz, ha most Donald Trumpnak nem sikerül a közvetítési kísérlet, mert akkor Amerika kiszállhat a közvetítésből, ennek következtében Oroszország vélhetően a következő egy éven belül még több területet szerez meg. Nem biztos, hogy a Donbaszt sikerül bevenni, de akkor nem a Donbaszból vesznek el többet. A Donbasz maradéka nehezen bevehető, mert jól megerődített városok vannak ott” – hangsúlyozta Demkó.

Az orosz hadseregnek nem lenne esélye a NATO-val szemben

A Donbasz kapcsán felidéztük, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg a kelet-ukrajnai régió teljes kiürítését szabja a fegyverszünet feltételéül. Ennek kapcsán rákérdeztünk: ha megkapná, az orosz elnök vajon megelégedne ennyivel, vagy előbb-utóbb folytatná a háborút? Veszélyben vannak-e a korábban szovjet megszállás alatt levő jelenlegi NATO-tagállamok?

Ha a NATO egységes, ha az Egyesült Államok is ott van a NATO-ban – szerintem egyértelmű Marco Rubio beszéde után, hogy nem kell attól tartani, miszerint ne lenne az Egyesült Államok ott a NATO-ban –, akkor annak az esélye rendkívül csekély, hogy a balti államokat közvetlen orosz támadás érje. Az más kérdés, hogy hibrid típusú támadások érhetik a balti államokat. Tehát én nem tartom ezt valószínű forgatókönyvnek. Oroszország annyit veszített már el, hogy legalább egy évtized kell, hogy a drónerők kivételével – amelyek sokkal fejlettebbek, mint 2022-ben – a 2022-es szintre fejlessze vissza a többi haderőnemét, tehát a szárazföldit, a légierőt, meg a haditengerészetet.

– húzta alá a szakértő.

Tehát Ukrajna saját ereje lehetne a garancia, nyilván olyan országok segítségével, amelyek erre hajlandóak. 24 európai ország 90 milliárdot meghitelezett Ukrajnának. Akinek érdeke, szerintem teljesen rendben van, hogy segítse Ukrajnát a saját költségvetéséből, és a baltiak, lengyelek számára érdek lenne, hogy erős ukrán hadsereg és védelem legyen. És akkor Oroszország nem biztos, hogy belemenne egy ilyen kalandba, miután nagyon rosszul sikerült ez a háború is. Negyedmilliónál több orosz katona meghalt, tehát itt nagyon komoly orosz veszteségek vannak. Hasonlóak egyébként az ukrán veszteségek is, de Oroszország nagyon-nagyon drágán érte el azt, amit eddig elért. Szerintem sajnos nem lehet megbízni Oroszországban, de minél erősebb Ukrajna, annál kisebb az esély egy újabb támadásra. De ez alapvetően Oroszország és Ukrajna ügye, hogy a jövőben mire jutnak, nem a mi ügyünk. Az érintett európai országok segíthetnek Ukrajnának felépíteni a hadseregét, meg adhatnak garanciákat is. Nekünk, magyaroknak az a fontos, hogy mi ne keveredjünk ebbe bele. Ugyanis olyan magyar érdek nincsen, ami indokolná akár egy háború felvállalását is az oroszokkal” – szögezte le Demkó Attila.

Akár már idén létrejöhet a tartós tűzszünet

Rákérdeztünk arra is, hogy mindezek után létrejöhet-e tűzszünet már idén, vagy akár egy éven belül, esetleg beigazolódnak a félelmek, hogy világháborúba csaphat át a konfliktus. A szakértő kifejtette: tartós tűzszünet lehetséges már ebben az évben.

Hozzátette: nem tartja valószínű forgatókönyvnek, hogy a konfliktus világháborúvá terebélyesedjen. „De az esélye nőtt az utóbbi időszakban, hiszen számos európai politikus és vezető egyrészt a félelmei miatt, másrészt ideológiai okból irracionálisan közelíti meg ezt a kérdést. És minél nagyobb a feszültség akár a Suwalki-folyosó környékén a lengyel–litván határon, akár a Balti-tengeren, annál nagyobb az esélye a baleseteknek. Tehát

– szögezte le Demkó Attila a Krónikának.

korábban írtuk

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről

Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?