Hirdetés

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről

Castel

Robert C. Castel újra Kolozsváron tartott előadást

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások? A Sapientia EMTE kolozsvári karán tartott előadásában Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő olyan világba engedett betekintést, ahol a legnagyobb geopolitikai sokkok gyakran apró, szinte jelentéktelennek tűnő jelekből olvashatók ki – ha valaki észreveszi őket.

Tóth Gödri Iringó

2026. február 19., 14:012026. február 19., 14:01

A Fekete hattyúk és egyéb állatfajták: az alacsony valószínűséggel bekövetkező, de rendkívüli hatást kiváltó geopolitikai válságok anatómiája című előadáson Castel nem száraz elméletekkel, hanem történetekkel, sokkoló példákkal és hétköznapi hasonlatokkal magyarázta el, miért nem látjuk előre a világot megrázó eseményeket. Az igazi kérdés szerinte nem az, hogy lesznek-e válságok, hanem az, hogy felismerjük-e a jeleiket időben.

Castel egy egyszerű, de erős példával magyarázta el, miért nem látjuk a közelgő veszélyt. A pulyka minden nap kap enni a gazdájától, egyre többet, egyre jobb falatokat. A madár szemszögéből a világ egyre biztonságosabb és kiszámíthatóbb. Egészen addig, amíg egy nap levágják a fejét. A pulyka addigi tapasztalatai alapján semmi nem utalt erre a végkifejletre – mégis ez volt a történet logikus vége. A biztonság illúziója sokszor éppen abból fakad, hogy túl sokáig nem történik semmi.

Hirdetés

A „fekete hattyúk” világa: amikor a történelem derült égből csap le

Az előadó szerint a legveszélyesebb helyzetek azok, amelyek egyszerre jelentenek válságot és meglepetést. Ilyen volt a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború kitörése vagy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás.

„Ezek olyan események, amelyeknek óriási a hatása, de nehéz őket megjósolni”

– fogalmazott.

A klasszikus példa Hirosima: egyetlen repülőgép, egyetlen bomba, és egy város percek alatt megsemmisült. Több tízezer halott, százezres nagyságrendű sérült – mindez egyetlen pillanat alatt. Az atombomba nem a háború legpusztítóbb légitámadása volt, de a váratlansága és koncentrált hatása miatt sokkolta a világot, és hozzájárult Japán kapitulációjához.

Castel szerint a történelem tele van ilyen stratégiai meglepetésekkel: Pearl Harbor, a Barbarossa-hadművelet vagy a jom kippuri háború mind azt bizonyítják, hogy a legnagyobb törések gyakran váratlanul érkeznek.

A gond azonban nem az, hogy ezek kiszámíthatatlanok, hanem az, hogy a jelek sokszor ott vannak előttünk, csak nem vesszük őket komolyan.

Castel azt is külön hangsúlyozta, hogy nem minden válság fekete hattyú, és nem minden meglepetés jelent valódi krízist. A kettő csak bizonyos esetekben esik egybe.

Vannak válságok, amelyekről pontosan tudjuk, hogy előbb-utóbb bekövetkeznek – ilyen például egy gazdasági recesszió vagy egy demográfiai összeomlás. Ezek kellemetlenek, de nem feltétlenül érnek váratlanul.

És vannak meglepetések is, amelyeknek nincs komoly következményük: egy váratlan politikai döntés, egy választási eredmény vagy egy hirtelen diplomáciai fordulat.

Az igazán bénító helyzetek akkor alakulnak ki, amikor a kettő találkozik: amikor a válság egyszerre súlyos és váratlan. Ilyenkor nemcsak a fizikai vagy gazdasági károk nagyok, hanem a lélektani hatás is.

Az intézmények és a társadalom egyszerre sokkot kap, mert nem volt ideje felkészülni, és nincs kész forgatókönyve a helyzet kezelésére. Castel szerint a történelem legnagyobb töréspontjai – a terrortámadások, a villámháborúk vagy a globális járványok – mind ilyen, egyszerre válságot és meglepetést jelentő események voltak.

Gyenge jelek: pizzák, narancsok és mentőautók

Az előadás egyik legemlékezetesebb része az úgynevezett „gyenge jelek” világa volt. Castel szerint a hírszerzés nemcsak titkos jelentésekből dolgozik: sokszor hétköznapi adatok árulkodnak a közelgő válságokról.

Ilyen például a Pentagon pizzaindexe. A hidegháború idején megfigyelték, hogy amikor a washingtoni hadügyminisztériumban hirtelen megnő az éjszakai pizzarendelések száma, az gyakran katonai krízis előjele.

Castel Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

„Amikor este megnövekszik a pizzarendelések száma, akkor valami készül”

– mondta.

A második világháborúban hasonló logika működött: a szövetségesek a német gazdaság bombázásainak hatását akár a párizsi narancsárakból is kiolvashatták volna, hiszen az import megszakadása azonnal megjelent az árakban.

A mai háborúkban pedig még prózaibb adatok is árulkodhatnak. Az ukrajnai fronton például az egyik fontos mutató az, hogy mennyi idő alatt jutnak kórházba a sebesült katonák. Ha ez az idő az órákról napokra nő, az a hadsereg szervezettségének és moráljának romlását jelzi.

Ezek az apró adatok első látásra jelentéktelennek tűnnek, de egy gyakorlott elemző számára egy egész ország vagy hadsereg állapotáról mesélnek.

Miért nem vesszük észre a veszélyt?

Castel szerint a legnagyobb akadály nem az információhiány, hanem a gondolkodásunk korlátai. A hírszerzés klasszikus felosztását idézve arról beszélt, hogy vannak dolgok, amelyeket tudunk, vannak, amelyeket tudjuk, hogy nem tudunk, és vannak olyanok is, amelyekről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk őket.

Ez utóbbi kategória adja a fekete hattyúkat: azokat az eseményeket, amelyek a képzeletünk határain kívül esnek.

A 2001-es terrortámadások kapcsán így fogalmazott:

„Ki gondolta volna, hogy húsz sivatagi csavargó néhány késsel 3000 amerikait öl meg?” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy utólag minden logikusnak tűnik: a repülőiskolák, a figyelmeztetések, a jelek. Előre azonban senki nem tudta összeilleszteni a mozaikot.

Nem csak fekete hattyúk léteznek

Castel szerint a kockázatelemzés „állatkertje” sokkal gazdagabb.

Vannak például:

  • szürke hattyúk, vagyis ritka, de elképzelhető események – mint az orosz támadás Ukrajna ellen, amelynek lehetősége sok szakértő szerint fennállt, mégis sokakat váratlanul ért;
  • fehér hattyúk, amelyek rutinszerű, előre látható veszélyek, mégis bekövetkeznek – például a kamionos terrortámadások Európában, amelyeknek számos előzménye volt, mégis újra és újra sikerrel jártak;
  • szürke orrszarvúk, vagyis nagy, közeledő, mindenki által látott fenyegetések, amelyekről tudjuk, hogy egyszer elérnek minket, mégsem teszünk semmit – ilyen lehet egy energiafüggőség, egy gazdasági buborék vagy akár egy elöregedő társadalom problémája;
  • fekete elefántok, vagyis mindenki által ismert, de politikai vagy intézményi okokból figyelmen kívül hagyott problémák – mint a fukusimai atomerőmű kockázatai, amelyeket a szakemberek ismertek, mégis ugyanoda építették a létesítményt, ahol cunamik és földrengések fenyegettek.

Az előadó szerint sokszor nem az a baj, hogy nem tudjuk, mi jön, hanem az, hogy nem akarunk tudni róla.

Amikor a társadalom gyorsabb, mint az állam

Castel hangsúlyozta: a válsághelyzetekben nem mindig az állam reagál a leggyorsabban.

Példaként az Izrael elleni 2023. október 7-i támadást említette, amikor a társadalom spontán önszerveződése gyorsabb volt, mint az állami válasz.

Castel Galéria

Robert C. Castel

Fotó: Borbély Fanni

„Az állam teljesen kudarcot vallott, és a társadalom hozta meg a döntéseit” – mondta.

Hasonló példát hozott a második világháborúból is: a lebombázott német gyárak munkásai sokszor egyszerűen visszamentek dolgozni a romok közé, mert a termelést folytatni kellett. Ez szerinte azt mutatja, hogy a rugalmas, önszerveződő társadalmak jobban képesek túlélni a váratlan sokkokat.

A válságok nem kivételek, hanem a modern világ része

Az előadás egyik legerősebb gondolata az volt, hogy a fekete hattyúk nem ritka történelmi kivételek, Castel szerint életünk során többször is szembejöhetnek velünk.. A járvány, a háború és a gazdasági válság néhány éven belül egymást követte, és mindegyik után azt mondtuk: „erre senki sem számított”.

Az előadó megpróbálta érzékeltetni, mennyire gyakoriak valójában ezek a „fekete hattyú” típusú események.

A hagyományos gondolkodás szerint a nagy katasztrófák – világháborúk, gazdasági összeomlások, súlyos ipari balesetek – rendkívül ritkák, és egyfajta haranggörbe mentén oszlanak el: a legtöbb esemény közepes, a szélsőségek pedig nagyon ritkák.

Az utóbbi évtizedek kutatásai viszont mást mutatnak. Castel szerint ezek az események inkább úgynevezett „vastag farkú” eloszlást követnek: a szélsőséges, nagy hatású válságok jóval gyakrabban történnek, mint ahogy azt a klasszikus modellek feltételezték.

Más szóval: a történelem nem szelíd, kiszámítható hullámzás, hanem sokkal inkább olyan, ahol időről időre hatalmas kilengések rázzák meg a rendszert.

Castel ezt a mindennapi élet példájával érzékeltette: egyetlen emberöltő alatt láttunk világjárványt, gazdasági válságot és egy nagyszabású háborút Európában. Ha ezek valóban annyira ritkák lennének, mint ahogy korábban hittük, aligha sűrűsödtek volna össze ilyen rövid idő alatt.

A tanulság szerinte egyszerű: nem úgy kell tekintenünk ezekre a sokkokra, mint távoli, kivételes eseményekre, hanem mint olyanokra, amelyekkel életünk során többször is számolnunk kell.

Másfelől a fekete hattyúk logikája nemcsak államokra és hadseregekre érvényes, hanem a hétköznapi életre is. Ugyanúgy „fekete hattyú” lehet egy hirtelen betegség, egy gazdasági összeomlás vagy egy váratlan munkahelyi krízis. A kérdés nem az, hogy mindent előre látunk-e, hanem az, hogy mennyire vagyunk rugalmasak, mennyi tartalékunk van, és hogyan reagálunk, amikor a váratlan helyzet bekövetkezik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

Kilencvenévesen is úton – Kiss Margit tanítónő „második”, ma is tartó élete

Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.

Kilencvenévesen is úton – Kiss Margit tanítónő „második”, ma is tartó élete
2026. augusztus 29., szombat

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron

Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére

A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie
2026. augusztus 28., péntek

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC

Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Erdélyi autópálya-szakasz került közelebb a megvalósításhoz

Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.

Erdélyi autópálya-szakasz került közelebb a megvalósításhoz
2026. augusztus 28., péntek

Diófa, avarégetés, parlagfű: akár 45 ezer lejbe is kerülhet a szabályszegés

A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.

Diófa, avarégetés, parlagfű: akár 45 ezer lejbe is kerülhet a szabályszegés
2026. augusztus 28., péntek

Magyar támogatásból épült, mások döntenek róla: bölcsődevita és elmaradt párbeszéd Szászfenesen

A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.

Magyar támogatásból épült, mások döntenek róla: bölcsődevita és elmaradt párbeszéd Szászfenesen
Hirdetés
Hirdetés