Az eltűnések megelőzéséhez fontos, hogy a szülő ismerje gyereke programját, mikor ér haza, kik a barátai
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt időszakban rendszeresen jelennek meg a sajtóban eltűnt gyerekekről szóló hírek, a háttérben azonban sokszor nem bűncselekmény, hanem kamaszkori konfliktusok, családi válságok vagy online kapcsolatok állnak. Arról, mi áll a gyerekeltűnések hátterében, és hogyan előzhetők meg ezek az esetek, Szász Katalinnal, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatójával beszélgettünk.
2026. május 31., 08:452026. május 31., 08:45
Szinte hetente látnak napvilágot olyan hírek országszerte, amelyekben a hatóságok eltűnt gyermekek felkutatásához kérik a lakosság segítségét. Az elmúlt időszakban nagy visszhangot váltott ki annak a Szeben megyei kisfiúnak az esete, aki három napot töltött egyedül az erdőben, de sokakat megrázott a két dicsőszentmártoni kislány története is: a négy- és ötéves gyereket több mint 24 órával az eltűnésük után találták meg egy erdős területen, a településtől több kilométerre. Tavaly ugyanakkor európai szintű rendőrségi körözést adtak ki két Szilágy megyei kamaszlány ügyében, akik egy zsibói iskolából indultak haza, ám nem érkeztek meg otthonukba.
Bár az eltűnt gyerekekről szóló esetek rendszerint erős társadalmi aggodalmat keltenek, a legtöbben emberrablásra, tragédiára vagy szervezett bűnözői hálózatokra gondolnak, amikor egy kiskorú eltűnéséről érkezik hír. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek szerint azonban a bejelentések jelentős része mögött nem klasszikus értelemben vett eltűnések állnak.
Arról, hogy mi áll az eltűnt gyerekek esetei mögött, mikor beszélhetünk valódi veszélyhelyzetről, és hogyan előzhetőek meg ezek az esetek, Szász Katalinnal, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatójával beszélgettünk.
A háromszéki gyermekvédelmi intézmény aligazgatója a Krónikának elmondta: Kovászna megyében az elmúlt években rendkívül ritkán fordult elő olyan eset, amikor valóban eltűnt, nagy erőkkel keresett kiskorúról volt szó. A bejelentések jelentős része olyan helyzetekhez kapcsolódott, amikor a szülő egy ideig nem tudta, hol tartózkodik a gyereke, ugyanakkor sejtette, hogy kinél vagy milyen környezetben lehet.
„A legtöbb ilyen eset kamaszkorú lányokat érint. Sokszor romantikus megfontolásból mennek el otthonról a fiúhoz vagy a baráti társasághoz. Ezek többnyire gyorsan megoldódó helyzetek, amelyek mögött nem klasszikus értelemben vett eltűnések, hanem kamaszkori konfliktusok, impulzív döntések vagy érzelmi kötődések húzódnak meg. A hozzátartozók ilyenkor gyakran tehetetlennek érzik magukat, ezért kérik a rendőrség segítségét” – magyarázta Szász Katalin.
Mint mondta,
Szász Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években megváltozott a hatóságok hozzáállása az eltűnt kiskorúak ügyeihez. Míg korábban széles körben elterjedt volt az a nézet, hogy egy eltűnés bejelentésével 24 órát kell várni, ma már azt javasolja a rendőrség, hogy amint gyanúsnak tűnik a helyzet, azonnal segítséget kell kérni. A szakember szerint a gyors reagálás kulcsfontosságú, hiszen minden elvesztegetett óra csökkentheti annak esélyét, hogy rövid idő alatt megtalálják a gyereket. Hozzátette, ennek megfelelően a rendőrség reakcióideje is lerövidült, a keresések során pedig egyre gyakrabban alkalmazzák a Ro-Alert rendszert, amelyen keresztül rövid idő alatt nagy számú emberhez tudják eljuttatni az eltűnt gyerek személyleírását.
Erdő közeli településeken gyakrabban fordul elő, hogy három-öt éves gyerekek tűnnek el rövid időre a család látóteréből
Fotó: Deák Szidónia
A háromszéki szakember ugyanakkor hangsúlyozta: attól, hogy egy gyerek rövid időn belül előkerül, még minden esetet kivizsgálnak, ugyanis olykor családi konfliktusok vagy más lelki problémák is meghúzódhatnak a háttérben. Mint mondta, előfordul, hogy a kiskorú maga sem beszél arról, miért ment el otthonról, később azonban családi konfliktusok vagy bántalmazás nyomai rajzolódnak ki. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a háromszéki tapasztalatok szerint ezek ritkább esetek, a legtöbb eltűnési bejelentés mögött nem súlyos traumák állnak. A gyermekvédelmi szakember hozzátette, a kiskorúak eltűnése gyakrabban fordul elő olyan társadalmi közegben, ahol a családok
Az eltűnt kiskorúakról szóló esetek kapcsán gyakran jelenik meg a közbeszédben az a vélekedés, hogy az intézményben nevelkedő gyerekek „problémásabbak”, ezért gyakrabban szöknek el vagy sodródnak veszélyes helyzetekbe. Szász Katalin szerint azonban a Kovászna megyei tapasztalatok nem támasztják alá ezt az általánosítást.
A háromszéki gyermekvédelmi intézmény aligazgatója rámutatott, az intézményben nevelkedő gyermekek eltávozásai mögött sokszor nem fegyelmezetlenség vagy lázadás áll, hanem az, hogy a kiskorúakat egyik napról a másikra szakítják ki abból a közegből, amelyet addig otthonként ismertek – még akkor is, ha az kívülről nézve súlyosan problémás környezet volt.
„Volt olyan esetünk, hogy a gyereket azért emeltük ki a családból, mert elhanyagolt körülmények között élt, rossz hatások érték, nem voltak megfelelő életkörülményei. De ő ebben nőtt fel, számára az volt a normális, ezért amint lehetősége adódott, visszament a családjához.
A megszokott környezet elvesztése önmagában is komoly lelki törést okozhat, különösen akkor, ha a gyerek addigi életében a nélkülözés vagy az elhanyagolás számított hétköznapinak” – magyarázta Szász Katalin.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
A gyermekvédelmi szakemberek szerint az elmúlt években az online tér is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az eltűnt kiskorúak eseteiben. Szász Katalin elmondta, bár Kovászna megyében nem ez számít a leggyakoribb háttértényezőnek, a közösségi média és az internetes kapcsolatok új típusú veszélyhelyzeteket teremtenek a kamaszok számára.
Rámutatott, találkoztak már olyan esetekkel, amikor felnőtt férfiak interneten keresztül vették fel a kapcsolatot fiatalkorú lányokkal, majd intim fényképeket kértek tőlük vagy érzelmileg próbálták manipulálni őket. „Volt példa arra, hogy az ügy végül rendőrségi eljárásig jutott, sőt gyermekpornográfiával kapcsolatos nyomozás is indult” – fogalmazott az aligazgató.
Szász Katalin hangsúlyozta, a kamaszok online kapcsolataira is ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint a való életbeli kapcsolataikra, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, az internetes kommunikáció sok esetben olyan helyzetekhez vezethet, amelyeket a fiatalok maguk sem érzékelnek veszélyesnek.
„Nagyon fontos, hogy a szülő tudja, kikkel beszél a gyereke, milyen platformokat használ, milyen emberekkel kerül kapcsolatba az online térben” – fogalmazott az aligazgató.
Mint mondta, a kamaszok az online térben sokszor könnyebben megnyílnak idegeneknek, különösen akkor, ha figyelmet, megértést vagy támogatást kapnak. Szász Katalin szerint éppen ezért a szülők részéről nem a folyamatos tiltás vagy ellenőrzés a járható út, hanem a bizalmi kapcsolat kialakítása, hogy a gyerek merjen beszélni az internetes élményeiről és kapcsolatairól.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok szerepe szintén felértékelődött, mivel sok esetben ők veszik észre elsőként, ha egy gyerek viselkedése hirtelen megváltozik, bezárkózóbbá válik, vagy láthatóan valamilyen külső hatás alá kerül.
Évről évre egyre több gyerek tűnik el Romániában
A Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének adatai szerint az elmúlt egy évben több mint 10.500 eltűnt kiskorúról érkezett bejelentés Romániában, a szám pedig immár harmadik éve folyamatosan növekszik.
A szervezet május 25., az eltűnt gyermekek világnapja apropóján kiadott közleményére hivatkozva az Agerpres arról számolt be, hogy 2025. május 20-a és 2026. május 20-a között a Román Rendőrség 10.566 gyermek eltűnését regisztrálta. Ez több mint hatszázzal haladja meg az egy évvel korábbi, és közel kétezerrel a két évvel ezelőtti adatot.
A közlemény szerint az esetek mintegy 60 százalékában a kiskorúak önként távoztak szociális otthonokból, bentlakásokból vagy gyermekvédelmi központokból. Az eltűnések csaknem 97 százaléka rövid időn belül megoldódik: a gyerekeket megtalálják, vagy önként térnek vissza. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezek az esetek nem bagatellizálhatók, a szökések ugyanis sokszor mélyebb lelki problémák, negatív élmények vagy biztonságérzet-hiány jelei.
Az elmúlt évben eltűntként bejelentett gyerekek közül 82 ötévesnél fiatalabb volt, 158-an az öt és tíz év közötti, 2186-an a 10 és 14 év közötti korosztályhoz tartoztak, míg a legtöbb eset – 8140 – a 14 és 18 év közötti kamaszokat érintette.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában évente mintegy 250 ezer gyermek eltűnését jelentik. A Missing Children Europe adatai szerint az eltűnt gyerekek többsége megszökött vagy elmenekült otthonról, illetve gyermekvédelmi intézményekből, és sok esetben ki vannak téve a szexuális kizsákmányolás vagy az emberkereskedelem veszélyének.
Fotó: Pixabay
Szász Katalin arról is beszélt, míg városi környezetben inkább tinédzserek miatt kérnek segítséget a hatóságok, falvakon – főként erdő közeli településeken – gyakrabban fordul elő, hogy három-öt éves gyerekek tűnnek el rövid időre a család látóteréből.
A szakember szerint ebben maga a környezet is szerepet játszik. „Falun más az életforma. A gyerekek szabadabban mozognak, kimennek az udvarra, átszaladnak a szomszédba, vagy elindulnak az erdő irányába. Ilyen helyzetekben sokszor néhány perc is elég ahhoz, hogy a család elveszítse szem elől a gyereket. Elég, ha a szülő egy pillanatra elfordul, a gyerek pedig meglát egy ösvényt vagy egy állatot, és már el is indult” – magyarázta. Hozzátette, a keresést az is megnehezíti, hogy a megijedt kisgyerek gyakran elbújik, és nem reagál a felnőttek hangjára.
A gyermekvédelmi szakember rámutatott, a gyerekeltűnések megelőzésében továbbra is a család szerepe a legfontosabb. Mint fogalmazott,
Hangsúlyozta, eltűnés esetén a gyors reagálás mellett az is lényeges, hogy a család a lehető leggyorsabban együttműködjön a hatóságokkal, és minden információt osszon meg velük, ami segítheti a felkutatást. Érdemes ezért friss fényképet tartani a gyerekről, és megjegyezni azt is, milyen ruházatban indult el otthonról.
Szász Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy pánikhelyzetben a hozzátartozók gyakran folyamatosan hívják a gyerek telefonját, ez azonban nem feltétlenül segíti a keresést, ugyanis előfordulhat, hogy a telefon nagyon gyorsan lemerül, miközben a rendőrök próbálják bemérni vagy kapcsolatba lépni vele.
Csodával határos módon találták meg élve azt az ötéves kisfiút, aki hétfő este tűnt el Alsósebes közelében. A gyermeket több mint 450 ember kereste, végül egy erdős területen, apjától mintegy két kilométerre bukkantak rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!