Segélycsomag. Az Egyesült Államok új küldeménye HIMARS rakétákat is tartalmaz majd
Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
2024. november 20., 10:302024. november 20., 10:30
Az Egyesült Államok legújabb segélycsomagja a Kyiv Independent szerint akkor érkezik, amikor a Biden-kormányzat siet, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump beiktatása előtt eljuttassa a fennmaradó mintegy 7 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának, mivel félelmek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Két kormányzati tisztségviselő november 6-án a Politico című lapnak elmondta, hogy a Fehér Ház a 2025. januári beiktatás előtt fel kívánja gyorsítani a fegyverszállítást, mivel Trump korábban azt mondta, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ha az ország nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
Az új segélycsomagot, amelyet várhatóan ezen a héten jelentenek be, az elnöki felhatalmazás alapján nyújtják majd, és a fegyvereket a meglévő amerikai készletekből vonják ki. Az Egyesült Államok legutóbb november 1-jén jelentette be egy 425 millió dolláros katonai segélycsomag átadását Kijevnek.
Fenyegetés miatt bezárt az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége
Ideiglenesen bezárták az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét, miután „konkrét információkat kaptak egy lehetséges november 20-i légitámadásról”.
„Óvatosságból a nagykövetség zárva lesz, és az alkalmazottakat arra utasították, hogy húzódjanak biztonságos helyre” – áll a közleményben.
A nagykövetség azt javasolja az amerikai állampolgároknak, hogy legyenek felkészülve arra, hogy azonnal biztonságos helyre kell vonulniuk, ha légiriadót jelentenek be.
Annak ellenére, hogy az elnök képes a meglévő fegyverkészleteket az elnöki lehívási felhatalmazáson keresztül szállítani,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 30-án közölte, hogy az Egyesült Államok a kongresszus által 2024 áprilisában jóváhagyott 61 milliárd dolláros támogatásnak csak mintegy 10 százalékát adta át Ukrajnának.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
A 61 milliárd dolláros segélycsomagból mindössze 4,3 milliárd dollár maradt a meglévő fegyverkészletek lehívására, míg további 2,1 milliárd dollárnyi finanszírozás maradt arra, hogy fegyvereket adjanak amerikai védelmi vállalatokkal kötendő szerződések alapján.
Ukrajna a jelentések szerint kedden használta először az ATACMS rakétákat orosz területre irányuló csapásmérésre, és a Brjanszki területen lévő Karacsevben lévő orosz katonai létesítményt találta el.
Ennek kapcsán Szergej Lavrov kedden Rio de Janeiróban, a G20-csúcs alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte: nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok hozta meg a döntést az ATACMS rakétákkal Oroszország belsejébe mért csapások ügyében.
„Az, hogy az ATACMS-ot ma éjjel nem egyszer bevetették Brjanszk megyében, természetesen annak a jele, hogy eszkalálni akarják a helyzetet. És lehetetlen ezeket a csúcstechnológiai rakétákat az amerikaiak nélkül használni, ezt (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már sokszor elmondta” – állapította meg.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Nyugat teljes egészében „el fogja olvasni” Oroszország aktualizált nukleáris doktrínáját. Mint mondta,
„Meggyőződésünk, hogy a nukleáris fegyverek elsősorban az elrettentés, a megelőzés, a nukleáris háború megakadályozásának eszközei. Mi így közelítjük meg ezt a helyzetet” – mondta. Hangsúlyozta: Oroszország amellett száll síkra, „hogy ne következzen be nukleáris háború”.
Felidézte, hogy annak idején
A frissített orosz doktrína értelmében egyébként egy atomfegyverrel nem rendelkező államnak egy atomfegyvert birtokló állam támogatásával Oroszország ellen intézett támadása olyan oknak minősül, amely miatt Oroszország atomfegyvert vethet be.
„Ha egy ország hagyományos fegyverekkel, de egy nukleáris állam segítségével támadja meg hazánkat, azt közös támadásnak fogjuk tekinteni” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ANI indiai hírügynökségnek, arra figyelmeztetve, hogy a következmények „megfelelőek” lesznek. „Ez nagyon fontos üzenet” – hangsúlyozta az elnöki szóvivő.
Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban pedig kijelentette: „Itt nem tudok találgatni. Azt mondta, hogy ő a béke, nem a háború elnöke, és azok az emberek, politikusok, akik azt hirdetik, hogy békét akarnak, nem háborút, általában, úgy tűnik nekem, támogatásra méltóak.”
Lavrov megjegyezte, hogy a nyugati országok megkísérelték az ukrán kérdést a G20-csúcs homlokterébe állítani, „de ezt a világtöbbség, a Globális Dél egyetlen országa sem támogatta”. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján – még a brjanszki rakétatámadásra vonatkozó moszkvai védelmi minisztériumi bejelentést megelőzően azt írta, hogy a NATO agressziójának minősíthető, ha az orosz nukleáris doktrína aktualizálása után a szövetség rakétáival mérnek mélységi csapást Oroszországra.
Hangsúlyozta:
„Lehet, hogy a vénember Biden tényleg úgy döntött, hogy szépen távozik az életből, úgy, hogy magával viszi az emberiség jelentős részét” – írta a volt elnök és kormányfő.
Ferenc pápa üzenetet küldött Ukrajna lakosságának a háború ezredik napján
Az ukrajnai háború ezredik napján Ferenc pápa üzenetet küldött az ukrán lakosságnak a Visvaldas Kulbokas kijevi apostoli nunciusnak intézett levelében, amelyet a L’Osservatore Romano szentszéki napilap közölt kedden.
A katolikus egyházfő a kétoldalas, olasz nyelven írt üzenetében kijelentette, azt akarja, hogy levele „ne puszta szavakból álljon”.
Ahogyan Ukrajna megszállása óta teszem, szívből jövő kérést intézek Istenhez annak érdekében, hogy megtérítse a szíveket, és képessé tegye őket a párbeszéd, megbékélés, egyetértés elindítására – írta Ferenc pápa.
Bejelentette: csatlakozni kíván ahhoz az egyperces csendhez, amelyet tudomása szerint az ukránok reggelente tartanak a háború áldozataira, gyermekekre és felnőttekre, civilekre és katonákra, valamint a „szánalmas körülmények között” levő foglyokra emlékezve.
Csatlakozom hozzájuk, hogy még erősebb legyen kiáltásuk az ég felé – hangoztatta a pápa.
Ferenc pápa a Kijevben szolgáló apostoli nunciuson keresztül a „szeretett és mártír Ukrajnának” üzent az „ukránok szenvedése és a nagy méretű katonai agresszió” ezredik napján azzal a céllal, hogy „magához ölelje az ország összes lakosát, akárhol is legyenek”.
„Tudom, hogy nincsen emberi szó, amely képes védelmet nyújtani a mindennapi bombázások ellen, nem tud vigaszt adni annak, aki a halottakat siratja, nem képes ápolni a sérülteket, hazaszállítani a gyermekeket, szabadon engedni a foglyokat, enyhíteni a rideg telet, helyreállítani az igazságosságot és a békét” – hangoztatta Ferenc pápa.
Üzenetében csupa nagybetűvel írta le a béke szót, hozzátéve, hogy a békéről a mai világ megfeledkezett: pedig „azt akarjuk, hogy ez a szó visszhangozzon a szeretett Ukrajna családjaiban, otthonaiban és terein. Sajnos, most nem így van!”
A katolikus egyházfő megjegyezte, Isten akkor is mellettünk van, amikor az emberi erőfeszítések haszontalannak és elégtelennek tűnnek.
Ferenc pápa áldását adta az ukrán népre és egyházra, „abban bízva, hogy Isten mondja ki a végső szót erről a hatalmas tragédiáról”– írta üzenetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.
Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros.
Tekintettel kell lenni a nemzetközi energetikai infrastruktúra részét alkotó országok érdekeire, és Szlovákia nem akar részese lenni az energetikai infrastruktúrát érintő játékoknak – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Megszorító intézkedések hatálya alá vett az Európai Unió külügyi tanácsa két orosz állampolgárt krími fogdákban elkövetett visszaélések miatt.
Mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
A holland ügyészség ejtette a vádat három gyanúsított ellen, akik a nagy értékű dák aranykincsek – köztük a híres coțofenești-i aranysisak és három aranykarperec – ellopásával kapcsolatban kerültek a hatóságok látókörébe.
Magyar és a román rendőrök másfél hónapon át közös ellenőrzéseket tartottak Pest vármegyében: a túlsúlyos járművekre, a gyorshajtásokra, az okmányok érvényességére, a „horrorkaravánokra”, a pihenőidő betartására és a rakományok rögzítésére figyeltek.
Egy európai uniós tagállam igazságügyi hatósága nem tagadhatja meg egy európai elfogatóparancs végrehajtását, és nem veheti át a büntetés végrehajtását a kibocsátó tagállam hozzájárulása nélkül – közölte csütörtökön ítéletében az uniós bírósá
Az olasz divattervező, Giorgio Armani csütörtökön, 91 éves korában elhunyt. Armani minden idők egyik legsikeresebb olasz divattervezőjeként volt ismert.
Súlyos autóbuszbaleset történt csütörtökön London belvárosában. A helyszínről 15 sérültet szállítottak kórházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!