Nukleáris doktrína. Moszkva az atomcsapás lehetőségét sem zárja ki
Fotó: Wikipédia
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml, ismét jelezve Moszkva aggodalmát a legutóbbi amerikai döntés miatt, amely szerint Ukrajna rakétacsapásokat hajthat végre.
2024. november 19., 12:002024. november 19., 12:00
2024. november 20., 00:102024. november 20., 00:10
„Ezek (a változtatások) már gyakorlatilag megfogalmazódtak. Szükség szerint gyakorlatba ültetik őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek kedden a nukleáris doktrínáról a Reuters szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen kedden, az ukrajnai háború 1000. napján írta alá a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségeit kibővítő módosításról szóló rendeletet.
A Kreml hétfőn vakmerőnek bélyegezte Joe Biden amerikai elnök kormányának sajtóban ismertetett döntését, amely szerint engedélyezi, hogy Ukrajna amerikai nagy hatótávolságú rakétákat vessen be orosz célpontok ellen, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszlépéseket fog tenni.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ha a Nyugat engedélyezné, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat használjon, az azt jelentené, hogy „a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban”, mivel a rakéták célba juttatása és kilövése a NATO katonai infrastruktúráját és személyzetét is bevonná.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Biden döntése azt követően született meg, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hónapokig követelte, hogy az ukrán hadsereg használhassa az amerikai fegyvereket a határától távol eső orosz katonai célpontok elleni csapásmérésre.
– mondták források a Reutersnek.
Néhány héttel a novemberi amerikai elnökválasztás előtt Putyin elrendelte a nukleáris doktrína módosítását, amely kimondja, hogy minden Oroszország elleni, nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadás Oroszország elleni közös támadásnak tekinthető.
A TASZSZ szerint továbbá a stratégiai és taktikai rakéták, manőverező robotrepülőgépek, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülőgépek tömeges indítása az Oroszországi Föderáció felé, valamint ezek átlépése az orosz határon okot adna a nukleáris fegyverek alkalmazására. Az Oroszország szövetségesének számító Fehéroroszország elleni agresszió szintén nukleáris csapást vonhatna maga után.
Nyugati elemzők
Oroszország módosított doktrínájának teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legsúlyosabb válságot váltotta ki Moszkva és a Nyugat kapcsolatában. Peszkov kedden a TASZSZ-nek azt is elmondta, hogy Moszkva kész normalizálni a kapcsolatokat Washingtonnal. „De egyedül nem tudunk tangózni” – mondta Peszkov. „És nem is tervezzük” – tette hozzá.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Amúgy az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra – erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy
„Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk” – tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket – műveleti okokból – nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt „az olaj a tűzre”, amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel.
– fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
Iohannis: 1000 napja tart a háború; Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz háború – emlékeztet keddi bejegyzésében az államfő.
„Elérkeztünk az Ukrajna ellen indított törvénytelen háború ezredik napjához. Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és bátor népét, hogy kivívják a győzelmet, az igazságos és tartós békét, a gazdasági stabilitást és ellenállóképességet, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást” – írta az X platformra Klaus Iohannis.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
szóljon hozzá!