Nukleáris doktrína. Moszkva az atomcsapás lehetőségét sem zárja ki
Fotó: Wikipédia
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml, ismét jelezve Moszkva aggodalmát a legutóbbi amerikai döntés miatt, amely szerint Ukrajna rakétacsapásokat hajthat végre.
2024. november 19., 12:002024. november 19., 12:00
2024. november 20., 00:102024. november 20., 00:10
„Ezek (a változtatások) már gyakorlatilag megfogalmazódtak. Szükség szerint gyakorlatba ültetik őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek kedden a nukleáris doktrínáról a Reuters szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen kedden, az ukrajnai háború 1000. napján írta alá a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségeit kibővítő módosításról szóló rendeletet.
A Kreml hétfőn vakmerőnek bélyegezte Joe Biden amerikai elnök kormányának sajtóban ismertetett döntését, amely szerint engedélyezi, hogy Ukrajna amerikai nagy hatótávolságú rakétákat vessen be orosz célpontok ellen, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszlépéseket fog tenni.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ha a Nyugat engedélyezné, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat használjon, az azt jelentené, hogy „a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban”, mivel a rakéták célba juttatása és kilövése a NATO katonai infrastruktúráját és személyzetét is bevonná.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Biden döntése azt követően született meg, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hónapokig követelte, hogy az ukrán hadsereg használhassa az amerikai fegyvereket a határától távol eső orosz katonai célpontok elleni csapásmérésre.
– mondták források a Reutersnek.
Néhány héttel a novemberi amerikai elnökválasztás előtt Putyin elrendelte a nukleáris doktrína módosítását, amely kimondja, hogy minden Oroszország elleni, nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadás Oroszország elleni közös támadásnak tekinthető.
A TASZSZ szerint továbbá a stratégiai és taktikai rakéták, manőverező robotrepülőgépek, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülőgépek tömeges indítása az Oroszországi Föderáció felé, valamint ezek átlépése az orosz határon okot adna a nukleáris fegyverek alkalmazására. Az Oroszország szövetségesének számító Fehéroroszország elleni agresszió szintén nukleáris csapást vonhatna maga után.
Nyugati elemzők
Oroszország módosított doktrínájának teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legsúlyosabb válságot váltotta ki Moszkva és a Nyugat kapcsolatában. Peszkov kedden a TASZSZ-nek azt is elmondta, hogy Moszkva kész normalizálni a kapcsolatokat Washingtonnal. „De egyedül nem tudunk tangózni” – mondta Peszkov. „És nem is tervezzük” – tette hozzá.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Amúgy az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra – erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy
„Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk” – tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket – műveleti okokból – nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt „az olaj a tűzre”, amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel.
– fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
Iohannis: 1000 napja tart a háború; Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz háború – emlékeztet keddi bejegyzésében az államfő.
„Elérkeztünk az Ukrajna ellen indított törvénytelen háború ezredik napjához. Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és bátor népét, hogy kivívják a győzelmet, az igazságos és tartós békét, a gazdasági stabilitást és ellenállóképességet, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást” – írta az X platformra Klaus Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!