
Hamar jött. Ukrajna két nappal Biden engedélye után már be is vetette az amerikai ATASMS rakétákat Oroszország ellen
Fotó: Lockheed Martin
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
2024. november 19., 15:252024. november 19., 15:25
A támadásra mindössze két nappal azután került sor, hogy a Biden-kormányzat zöld utat adott Kijevnek a nagyobb hatótávolságú amerikai fegyverek Oroszországon belüli célpontok elleni bevetésére.
Kijev nem reagált azonnal a jelentésre. Ez az első alkalom, hogy Ukrajna a nagyobb hatótávolságú amerikai fegyvereket mélyen Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra használja, és azt jelzi, hogy Kijev nem sok időt vesztegetett arra, hogy éljen az újonnan kapott hatalmával.
Helyi idő szerint kedden hajnali 3 óra 25 perckor Ukrajna hat ballisztikus rakétát lőtt ki egy brjanszki létesítményre – közölte a minisztérium. Megjegyezte, hogy amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat használtak a támadásban.
A sérült rakéta szilánkjai egy katonai létesítmény területére hullottak, és tüzet okoztak, amelyet azóta eloltottak. Áldozatok és károk nem voltak.

Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Ukrajna közölte, hogy
Azt nem részletezte, hogy milyen fegyvereket használt.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy hosszabb hatótávolságú amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó tilalomnak, amelynek célja, hogy segítse Ukrajnát a védekezésben, ugyanakkor ne eszkalálja drasztikusan a konfliktust.

Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
A döntés az ukrajnai orosz invázió döntő szakaszában született.
Eközben több ezer észak-koreai katonát telepítettek az oroszországi Kurszk régióba, ahol az ukrán csapatok nyáron ellentámadást indítottak, és elfoglaltak több mint ezer négyzetkilométernyi területet.

Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!