
Légtérsértés. A lengyel hadsereg szerint több orosz drón is behatolt az ország légterébe, a lengyel hadsereg azonban lelőtte őket (képünk illusztráció)
Fotó: Telegram/ukrán hadsereg
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
2025. szeptember 10., 08:212025. szeptember 10., 08:21
2025. szeptember 10., 17:492025. szeptember 10., 17:49
„Ez egy agressziós cselekmény, amely valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – közölte a lengyel műveleti parancsnokság szerda reggel egy bejegyzésében a CNN szerint.
Lengyelország tagja a NATO-nak, amelynek alapelve, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül, a mostani incidens pedig az első közvetlen konfliktus egy NATO-tagállam és Oroszország között az ukrajnai háború kitörése óta.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter elmondta, hogy Lengyelország „folyamatos kapcsolatban áll a NATO parancsnokságával”. „A területi védelmi erők bevetésre kerültek a lezuhant drónok földi keresésére” – mondta. Arra kérte az embereket, hogy „maradjanak nyugodtak”, és azt mondta, hogy aki katonai felszerelés darabjaira bukkan, az jelentse be a hatóságoknak. A műveleti parancsnokság közölte, hogy a katonai művelet folyamatban van, és egységei „teljesen felkészültek az azonnali reagálásra”. Arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak otthonukban, és közölte, hogy
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a CNN-nek elmondta, hogy tájékoztatták az orosz drónok lengyelországi jelenlétéről. „Igen” – válaszolta a CNN kérdésére, hogy kapott-e tájékoztatást, amikor kedd este távozott Donald Trump elnökkel való vacsoráról. Korábban a lengyel hatóságok lezárták a varsói nemzetközi repülőteret, és a hadsereg közölte, hogy lengyel és NATO-repülőgépeket küldtek a levegőbe, miután hírek érkeztek orosz drónok jelenlétéről az ország felett. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága közleményében kijelentette, hogy
„A lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka minden szükséges eljárást aktivált” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a lengyel hadsereg „teljesen felkészült az azonnali reagálásra”.
Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) honlapján közzétett repülési értesítés (NOTAM) szerint a varsói Chopin repülőtér és legalább két másik lengyel repülőtér „az állambiztonság biztosításával kapcsolatos nem tervezett katonai tevékenységek miatt” nem áll rendelkezésre. A NOTAM jelentése előtt az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy drónok tartanak nyugat felé és fenyegetik a lengyelországi Zamosc városát, de a közleményt azóta törölték – jelentette a Reuters.
Nem volt azonnal egyértelmű, hogy hány drón tartózkodott Lengyelország légterében.
A NOTAM szerint a lengyelországi délkeleti részén található Rzeszów–Jasionka repülőtér is bezárt. A repülőtér a NATO Ukrajnának nyújtott segítségének logisztikai központja volt, bár az Egyesült Államok idén korábban kivonta csapatait a bázisról. A Varsótól délkeletre fekvő lublini repülőtér is elérhetetlen volt a katonai tevékenységek miatt, egy másik NOTAM szerint.
A lengyelországi katonai incidens kevesebb mint egy héttel azután következett be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínában járt, ahol találkozott Hszi Csin-ping kínai és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy megmutassák az autoriter szövetségesek közötti egységet.
Az elmúlt napok támadásai elsősorban az ország lakóövezeteit és Kijevet érintették. Ukrajnai tisztségviselők szerint kedden 24 civil halt meg egy orosz támadásban a kelet-donyecki Jarova faluban. A múlt hét végén Oroszország több mint 800 drónt vetett be eddigi legnagyobb támadásában, amelyben először támadott meg egy kormányépületet Kijevben.
A vizsgált eszközök között szerepel a Sahíd típusú, Oroszországban Gerany-2 néven gyártott kamikaze drón, a többcélú Korszar drón, valamint a H-69 típusú manőverező robotrepülőgép. „Az ukrán lakosság elleni terror folytatására és fokozására Oroszország tovább modernizálja fő csapásmérő eszközeit, különösen a Gerany-2 („Az ukrán lakosság elleni terror folytatására és fokozására Oroszország tovább modernizálja fő csapásmérő eszközeit, különösen a Gerany-2 (Sahíd-136) típusú drónokat. Egyes esetekben a modernizáció Irán részvételével történik. Rögzítettük például, hogy ezekbe a drónokba iráni gyártmányú termobárikus fegyveralkatrészt építettek”) típusú drónokat. Egyes esetekben a modernizáció Irán részvételével történik. Rögzítettük például, hogy ezekbe a drónokba iráni gyártmányú termobárikus fegyveralkatrészt építettek” – áll a hírszerzés közleményében.
Ez a gép a mesterséges intelligenciát használja, és videófeldolgozásra specializált. A hírszerzés szerint Oroszország ugyanezeket a számítógépeket a V2U típusú csapásmérő drónban is alkalmazza. Emellett azt is megállapították, hogy az új Sahídokba az oroszok saját gyártmányú, kumulatív hatású robbanófejeket is szerelnek, amelyek alkalmasak megerősített fedezékek áttörésére. A hírszerzés magyarázata szerint mindkét esetben célérintkezéses gyújtószerkezetet használnak a robbanás kiváltásához.
„Egyes drónokban olyan harci alkatrészeket azonosítottunk, amelyek fémgolyókat tartalmaznak, és képesek érintkezés nélküli robbanásra, amelyet optikai érzékelők, például lézeres távolságmérő jelei váltanak ki a célponttól meghatározott távolságban. Ebben az esetben a dél-afrikai LightWare cég SF20 típusú lézeres távolságmérőjét használták” – áll a közleményben.
Trump felszólította az EU-t, hogy 100 százalékos vámokkal gyakoroljon nyomást Putyinra Kína és India ellen
Donald Trump amerikai elnök felszólította az Európai Uniót, hogy akár 100 százalékos vámokkal sújtsa Kínát és Indiát annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt rávegye az ukrajnai háború befejezésére – közölte a BBC-vel egy, a tárgyalásokkal tisztában lévő forrás. A Financial Times által először közölt követelést az amerikai és uniós tisztviselők keddi találkozóján fogalmazta meg, amelyen az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának lehetőségeit vitatták meg. Trump a Moszkva és Kijev közötti békeszerződés megkötéséért küzd, miközben Oroszország fokozta az Ukrajna elleni támadásait. Különben Trump kedden újságíróknak elmondta, hogy a héten vagy a jövő hét elején telefonon szeretne beszélni Putyinnal. A hétvégi bombázások után újságíróknak nyilatkozva Trump elmondta, hogy „nem elégedett a helyzet egészével”, és szigorúbb szankciókkal fenyegette a Kremlt.
Az amerikai elnök korábban már fenyegetett szigorúbb intézkedésekkel Oroszország ellen, de nem tett semmit, annak ellenére, hogy Putyin figyelmen kívül hagyta a határidőket és a szankciókkal való fenyegetőzését. Trump kérését az Európai Unióhoz az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent nyilatkozata előzte meg, aki szerint Washington készen áll a gazdasági nyomás fokozására, de ehhez erősebb európai támogatásra van szüksége.
Donald Tusk: a lengyel belbiztonsági szolgálat őrizetbe vett egy fehérorosz ügynököt
A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) európai partnereivel együttműködve őrizetbe vett egy feltételezett fehérorosz ügynököt – jelentette be kedden Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en. A hétfőn történt őrizetbe vétel „a többi között a román és a cseh titkosszolgálatokkal folytatott együttműködés eredménye” – írta Tusk. Emellett Lengyelországból kiutasítanak egy fehérorosz diplomatát, aki „támogatta a fehérorosz szolgálatoknak a lengyel állammal szembeni agresszív tevékenységét” – olvasható a kormányfő bejegyzésében. Hétfőn a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) beszámolt a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) egy kémhálózatának felszámolásáról. A BIS közlése szerint a cseh titkosszolgálatok több európai állam, köztük Románia és Magyarország hatóságaival együttműködve jártak el az ügyben. Tomasz Siemoniak, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kedden az X-en kifejtette: az őrizetbe vett fehérorosz neve Uladislau N., és a lengyel ügyészség lengyel és magyar területen folytatott kémkedéssel gyanúsította meg őt. Az ügyészség Uladislau N. háromhónapos előzetes letartóztatását kezdeményezte a bíróságnál. Uladislau N. elfogása a lengyel, a cseh, a magyar, a román és a moldovai titkosszolgálatok „egy hosszú műveletének eredménye” – írta Siemoniak. Hozzátette: a művelet „a fehérorosz titkosszolgálatok agresszív tevékenysége ellen irányult”, de ennek keretében a fehérorosz szolgálatok közép- és kelet-európai országokbeli tevékenységének és érdekeltségének körét is meg tudták határozni.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel – jelentette a kínai állami televízió.
Vizsgálatot rendelt el Orbán Viktor magyar kormányfő, miután kiderült: a Tisza Párt mintegy 200 ezer szimpatizánsának adatai nyilvánosságra kerültek.
          Oroszország hétfőn közölte, hogy csapatai előrenyomultak a kelet-ukrajnai Pokrovszkban, egy közlekedési és logisztikai csomópontban, amelyet több mint egy éve próbálnak elfoglalni, de Ukrajna szerint csapataik tartják a pozícióikat.
          Meghalt az a román munkás, aki hétfőn Romában egy felújítás alatt álló, összeomlott középkori torony romjai alatt rekedt.
          Egy munkást súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba hétfőn, miután részben összeomlott egy felújítás alatt álló középkori torony Róma belvárosában, a Colosseum közelében. A hírek szerint egy román vendégmunkás a romok alatt rekedt.
          A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett a nemzetiségi jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter.
          Tízrendbeli gyilkossági kísérlet címén vádat emeltek hétfőn annak a késeléses támadásnak a feltételezett elkövetője ellen, amely szombat este történt Angliában egy vonaton.
Az Egyesült Államok által bejelentett atomfegyver-tesztek nem járnak majd nukleáris robbanásokkal – jelentette be Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News-nak adott nyilatkozatában.
          Az Egyesült Államok nem fogja megengedni a keresztények elleni tömeges gyilkosságokat – jelentette ki Donald Trump elnök vasárnap.
          A NATO „Ukrajna mellett fog állni mindaddig, amíg nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy tartós béke érdekében” – nyilatkozta a BBC-nek a katonai szövetség egyik magas rangú tisztségviselője.
          
szóljon hozzá!