Hirdetés

A lengyel légteret megsértő orosz drónokat lőtt le a lengyel hadsereg

lengyel

Légtérsértés. A lengyel hadsereg szerint több orosz drón is behatolt az ország légterébe, a lengyel hadsereg azonban lelőtte őket (képünk illusztráció)

Fotó: Telegram/ukrán hadsereg

A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.

Krónika

2025. szeptember 10., 08:212025. szeptember 10., 08:21

2025. szeptember 10., 17:492025. szeptember 10., 17:49

„Ez egy agressziós cselekmény, amely valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – közölte a lengyel műveleti parancsnokság szerda reggel egy bejegyzésében a CNN szerint.

Donald Tusk miniszterelnök megerősítette, hogy „a lengyel légtér többszöri megsértésével kapcsolatos” katonai válaszművelet van folyamatban, és elmondta, hogy „a hadsereg fegyvereket vetett be az objektumok ellen”.

Hirdetés

Lengyelország tagja a NATO-nak, amelynek alapelve, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül, a mostani incidens pedig az első közvetlen konfliktus egy NATO-tagállam és Oroszország között az ukrajnai háború kitörése óta.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter elmondta, hogy Lengyelország „folyamatos kapcsolatban áll a NATO parancsnokságával”. „A területi védelmi erők bevetésre kerültek a lezuhant drónok földi keresésére” – mondta. Arra kérte az embereket, hogy „maradjanak nyugodtak”, és azt mondta, hogy aki katonai felszerelés darabjaira bukkan, az jelentse be a hatóságoknak. A műveleti parancsnokság közölte, hogy a katonai művelet folyamatban van, és egységei „teljesen felkészültek az azonnali reagálásra”. Arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak otthonukban, és közölte, hogy

Podlázia, Mazóvia és Lublin vajdaságok területei a leginkább „veszélyeztetettek”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a CNN-nek elmondta, hogy tájékoztatták az orosz drónok lengyelországi jelenlétéről. „Igen” – válaszolta a CNN kérdésére, hogy kapott-e tájékoztatást, amikor kedd este távozott Donald Trump elnökkel való vacsoráról. Korábban a lengyel hatóságok lezárták a varsói nemzetközi repülőteret, és a hadsereg közölte, hogy lengyel és NATO-repülőgépeket küldtek a levegőbe, miután hírek érkeztek orosz drónok jelenlétéről az ország felett. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága közleményében kijelentette, hogy

„a földi légvédelmi és radarfelderítő rendszerek a legmagasabb riadókészültségi szintet érték el”, miután Oroszország hatalmas légitámadásokat indított Ukrajna területén.

„A lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka minden szükséges eljárást aktivált” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a lengyel hadsereg „teljesen felkészült az azonnali reagálásra”.

Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) honlapján közzétett repülési értesítés (NOTAM) szerint a varsói Chopin repülőtér és legalább két másik lengyel repülőtér „az állambiztonság biztosításával kapcsolatos nem tervezett katonai tevékenységek miatt” nem áll rendelkezésre. A NOTAM jelentése előtt az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy drónok tartanak nyugat felé és fenyegetik a lengyelországi Zamosc városát, de a közleményt azóta törölték – jelentette a Reuters.

Nem volt azonnal egyértelmű, hogy hány drón tartózkodott Lengyelország légterében.

Az ukrán média arról számolt be, hogy legalább egy drón a nyugat-lengyelországi Rzeszow városa felé tartott.

A NOTAM szerint a lengyelországi délkeleti részén található Rzeszów–Jasionka repülőtér is bezárt. A repülőtér a NATO Ukrajnának nyújtott segítségének logisztikai központja volt, bár az Egyesült Államok idén korábban kivonta csapatait a bázisról. A Varsótól délkeletre fekvő lublini repülőtér is elérhetetlen volt a katonai tevékenységek miatt, egy másik NOTAM szerint.

A lengyelországi katonai incidens kevesebb mint egy héttel azután következett be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínában járt, ahol találkozott Hszi Csin-ping kínai és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy megmutassák az autoriter szövetségesek közötti egységet.

A találkozó óta Oroszország a legnagyobb légitámadásokat hajtotta végre Ukrajna ellen, mióta több mint három éve lerohanta szomszédját.

Az elmúlt napok támadásai elsősorban az ország lakóövezeteit és Kijevet érintették. Ukrajnai tisztségviselők szerint kedden 24 civil halt meg egy orosz támadásban a kelet-donyecki Jarova faluban. A múlt hét végén Oroszország több mint 800 drónt vetett be eddigi legnagyobb támadásában, amelyben először támadott meg egy kormányépületet Kijevben.

Eközben az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta kedden több mint száz olyan külföldi alkatrész adatait, amelyeket azonosítottak az Ukrajna ellen bevetett orosz drónokban és rakétákban.

A vizsgált eszközök között szerepel a Sahíd típusú, Oroszországban Gerany-2 néven gyártott kamikaze drón, a többcélú Korszar drón, valamint a H-69 típusú manőverező robotrepülőgép. „Az ukrán lakosság elleni terror folytatására és fokozására Oroszország tovább modernizálja fő csapásmérő eszközeit, különösen a Gerany-2 („Az ukrán lakosság elleni terror folytatására és fokozására Oroszország tovább modernizálja fő csapásmérő eszközeit, különösen a Gerany-2 (Sahíd-136) típusú drónokat. Egyes esetekben a modernizáció Irán részvételével történik. Rögzítettük például, hogy ezekbe a drónokba iráni gyártmányú termobárikus fegyveralkatrészt építettek”) típusú drónokat. Egyes esetekben a modernizáció Irán részvételével történik. Rögzítettük például, hogy ezekbe a drónokba iráni gyártmányú termobárikus fegyveralkatrészt építettek” – áll a hírszerzés közleményében.

A hírszerzés beszámolt egy új, feltehetően iráni gyártású, MS-sorozatú Sahíd drónról, amelyben NVIDIA Jetson Orin miniszámítógépet használnak, amely pedig amerikai gyártmány.

Ez a gép a mesterséges intelligenciát használja, és videófeldolgozásra specializált. A hírszerzés szerint Oroszország ugyanezeket a számítógépeket a V2U típusú csapásmérő drónban is alkalmazza. Emellett azt is megállapították, hogy az új Sahídokba az oroszok saját gyártmányú, kumulatív hatású robbanófejeket is szerelnek, amelyek alkalmasak megerősített fedezékek áttörésére. A hírszerzés magyarázata szerint mindkét esetben célérintkezéses gyújtószerkezetet használnak a robbanás kiváltásához.

„Egyes drónokban olyan harci alkatrészeket azonosítottunk, amelyek fémgolyókat tartalmaznak, és képesek érintkezés nélküli robbanásra, amelyet optikai érzékelők, például lézeres távolságmérő jelei váltanak ki a célponttól meghatározott távolságban. Ebben az esetben a dél-afrikai LightWare cég SF20 típusú lézeres távolságmérőjét használták” – áll a közleményben.

Trump felszólította az EU-t, hogy 100 százalékos vámokkal gyakoroljon nyomást Putyinra Kína és India ellen
Donald Trump amerikai elnök felszólította az Európai Uniót, hogy akár 100 százalékos vámokkal sújtsa Kínát és Indiát annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt rávegye az ukrajnai háború befejezésére – közölte a BBC-vel egy, a tárgyalásokkal tisztában lévő forrás. A Financial Times által először közölt követelést az amerikai és uniós tisztviselők keddi találkozóján fogalmazta meg, amelyen az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának lehetőségeit vitatták meg. Trump a Moszkva és Kijev közötti békeszerződés megkötéséért küzd, miközben Oroszország fokozta az Ukrajna elleni támadásait. Különben Trump kedden újságíróknak elmondta, hogy a héten vagy a jövő hét elején telefonon szeretne beszélni Putyinnal. A hétvégi bombázások után újságíróknak nyilatkozva Trump elmondta, hogy „nem elégedett a helyzet egészével”, és szigorúbb szankciókkal fenyegette a Kremlt.
Az amerikai elnök korábban már fenyegetett szigorúbb intézkedésekkel Oroszország ellen, de nem tett semmit, annak ellenére, hogy Putyin figyelmen kívül hagyta a határidőket és a szankciókkal való fenyegetőzését. Trump kérését az Európai Unióhoz az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent nyilatkozata előzte meg, aki szerint Washington készen áll a gazdasági nyomás fokozására, de ehhez erősebb európai támogatásra van szüksége.

Donald Tusk: a lengyel belbiztonsági szolgálat őrizetbe vett egy fehérorosz ügynököt
A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) európai partnereivel együttműködve őrizetbe vett egy feltételezett fehérorosz ügynököt – jelentette be kedden Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en. A hétfőn történt őrizetbe vétel „a többi között a román és a cseh titkosszolgálatokkal folytatott együttműködés eredménye” – írta Tusk. Emellett Lengyelországból kiutasítanak egy fehérorosz diplomatát, aki „támogatta a fehérorosz szolgálatoknak a lengyel állammal szembeni agresszív tevékenységét” – olvasható a kormányfő bejegyzésében. Hétfőn a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) beszámolt a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) egy kémhálózatának felszámolásáról. A BIS közlése szerint a cseh titkosszolgálatok több európai állam, köztük Románia és Magyarország hatóságaival együttműködve jártak el az ügyben. Tomasz Siemoniak, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kedden az X-en kifejtette: az őrizetbe vett fehérorosz neve Uladislau N., és a lengyel ügyészség lengyel és magyar területen folytatott kémkedéssel gyanúsította meg őt. Az ügyészség Uladislau N. háromhónapos előzetes letartóztatását kezdeményezte a bíróságnál. Uladislau N. elfogása a lengyel, a cseh, a magyar, a román és a moldovai titkosszolgálatok „egy hosszú műveletének eredménye” – írta Siemoniak. Hozzátette: a művelet „a fehérorosz titkosszolgálatok agresszív tevékenysége ellen irányult”, de ennek keretében a fehérorosz szolgálatok közép- és kelet-európai országokbeli tevékenységének és érdekeltségének körét is meg tudták határozni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
2026. július 13., hétfő

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása

A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul
2026. július 13., hétfő

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra

Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra
2026. július 13., hétfő

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták
2026. július 12., vasárnap

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt

Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt
2026. július 11., szombat

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein

Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein
Hirdetés
Hirdetés