
Derűlátó. Grezsa Csaba bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívan tud együttműködni Magyarország és Románia
Fotó: Serar Szabolcs
A 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik – mondta a Krónikának adott interjújában Grezsa Csaba új kolozsvári magyar főkonzul, aki az utóbbi években is szerepet vállalt az intézmény munkájában. Eddigi kolozsvári tapasztalatairól azt mondta, azok nagyon pozitívak, kiváló a kapcsolat a román hatóságokkal, a városi és a megyei vezetéssel.
2022. augusztus 08., 14:302022. augusztus 08., 14:30
2022. augusztus 08., 14:532022. augusztus 08., 14:53
– Négy szép év elején – ezt írta minapi Facebook-bejegyzésében. Ezek szerint optimista. Milyen tervekkel indul neki a főkonzuli feladatnak?
– Nem most érkeztem Kolozsvárra, konzulként, majd első beosztottként négy évet már itt töltöttem. Így azt mondanám, hogy újabb négy szép év elé nézek, mert az előző négy is szép volt Kolozsváron. Ez a munka sok örömöt ad, és abban bízom, hogy a következő négy esztendőben is meg tudjuk találni, el tudjuk végezni azokat a feladatokat, amelyek révén azt érezhetjük: valójában szolgálat az, amit itt, Kolozsváron végzünk.
Az ugyanakkor a 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik. Elsődleges feladat, hogy a konzuli ügyek tekintetében minden rendben legyen a főkonzulátuson, de emellett továbbra is hangsúlyosan kívánunk megjelenni Kolozsvár és a konzuli kerület életében, illetve a kulturális térben is aktívan, kezdeményezően szeretnénk részt venni.
– Említette, hogy az elmúlt négy évben is a kolozsvári főkonzulátuson dolgozott. Milyenek a tapasztalatok a magyar közösséggel, a román hatóságokkal vagy a város vezetésével való kapcsolattartásban?
– Összességében nagyon pozitív tapasztalataim vannak, ezt személyesen, de az intézmény nevében is megerősíthetem. Kiváló a kapcsolatunk a román hatóságokkal, a városi és a megyei vezetéssel. Támogatóan álltak a problémáinkhoz, az általunk felvetett kérdésekhez. A konzulátusi kerülethez tartozó partiumi és erdélyi magyar közösség részéről is pozitív, támogató hozzáállást tapasztaltunk, ezt igyekszünk meghálálni a lehetőségeink szerint, elsősorban azzal, hogy a legmagasabb szinten végezzük el feladatainkat, s igyekszünk mindenkivel kapcsolatba lépni, aki erre igényt tart. Fontos törekvésem, hogy az elkövetkező időszakban még inkább megjelenjünk a kisebb közösségek körében, a falusi, községi közösségekben is, nemcsak a városokban.
– Hogyan látja, milyen állapotban van Erdély gazdasági és egyéb szempontból?
– Már az előző megbízatásom előtt is sokat jártam Erdélyben. Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen komoly fejlődés történt, akár infrastrukturális szempontból, akár más területeken. Erdélyt egy nagyon érdekes, sokszínű, kulturális és turisztikai szempontból is vonzó régiónak tartom. Bízom benne, hogy minél több magyar állampolgár ellátogat majd ide.
– Az Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét kísérő médiahisztéria és politikusi reagálások kihatottak a magyar–román viszonyra is. Milyennek látja a Magyarország és Románia közötti kapcsolatokat?
– Nem feladatom főkonzulként politikai ügyekben véleményt nyilvánítani. Annyit biztosan ki tudok jelenteni, hogy Románia és Magyarország ugyanazoknak a szövetségi rendszereknek, a NATO-nak és az Európai Uniónak a tagja, egymásra vagyunk utalva gazdasági, de egyéb téren is. Szomszédokként kiválóak a kereskedelmi kapcsolataink.
Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívan tud együttműködni a két ország, s megtaláljuk azokat a témákat, amelyek összekötnek bennünket. Erre minden esélyünk megvan, hiszen sokkal több olyan dolog van, amely összeköti a két országot, mint ami elválasztja.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
szóljon hozzá!