Gagauzia kifejezné függetlenségi igényét Románia és Moldova egyesülése esetén. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (2. rész)

Később, amikor az ellenzéki Mihail Formuzal megnyerte a gagauziai kormányzó-választást, az autonómia és a központ közötti kapcsolatok rendkívül feszültté és problémássá váltak. A köztársasági központban bekövetkezett hatalomváltás reményt ébresztett arra, hogy az új, fiatal és ambiciózus moldovai politikusokkal kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet lehet kiépíteni. Sajnos az Európai Integrációért Szövetség meglehetősen gyorsan intrikákba, korrupciós botrányokba, a „milliárdos lopás” sötét történetébe és egymás elleni kompromittáló anyagok nyilvánosságra hozatalába süllyedt. Később a hatalom a Moldovai Köztársaságban gyakorlatilag egyetlen ember, Vlad Plahotniuc kezébe került, aki a gagauz kérdéshez kifejezetten „utilitarista” módon közelített. Például ahelyett, hogy részt vett volna a választásokon, inkább megvesztegette a Gagauzia Népi Gyűlésébe megválasztott képviselőket, majd saját pártja tagjainak nyilvánította őket. Ez hatékony, sőt látványos megoldás volt, de semmit sem oldott meg a gagauz–moldovai kapcsolatok problémáiból.

korábban írtuk

Chișinău figyelmen kívül hagyja a gagauz autonómia jogait. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (1. rész)

Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.

Büntetőeljárás a gagauz bașkan ellen

– Tavaly börtönbüntetésre ítélték Gagauzia bașkanját, Evghenia Guțult, helyét jelenleg Ilia Uzun tölti be ideiglenes vezetőként. A gagauzok részéről olyan vádak hangzottak el, hogy Chișinău eltávolított egy számára kellemetlen kormányzót. Mi az Ön véleménye erről?

– A Guțul-ügy sajátossága abban áll, hogy az ellene felhozott vádakat – amelyek alapján börtönbe került – Chișinău sokkal korábban is megfogalmazhatta volna, de ezt nem tette meg. Ugyanezekre a vádakra hivatkozva a moldovai hatóságok megakadályozhatták volna, hogy részt vegyen a 2023-as bașkanválasztáson. Érvényteleníthették volna a győzelmét is, ha a Központi Választási Bizottság és a bíróság elé bizonyítékokat terjesztenek a szabálytalanságokról. Úgy tűnik azonban, hogy abban az időben Chișinău számára előnyös és kényelmes volt egy olyan kormányzó, mint Evghenia Guțul. Vagy létezett valamiféle, a nyilvánosság előtt ismeretlen megállapodás. Mindezt később a moldovai hatóságok arra használták fel, hogy megakadályozzák Gagauzia bașkanjának részvételét a kormányüléseken, amelyeken a törvény szerint joga lenne jelen lenni. Általában véve a PAS-kormány az Evghenia Guțul körüli helyzetet felhasználva demonstratív „büntetést” rótt egy egész régióra – a Gagauz Autonómiára – és az egész gagauz nére. Ez megdöbbentő eljárás. Valószínű, hogy a bűnösségét alátámasztó bizonyítékok konkrétak, azonban csak a vak nem látja, hogy a Recean–Sandu-féle adminisztráció politikai célokra manipulálta a nyomozást és a bírósági eljárást.

Ugyanakkor a Népi Gyűlés – Gagauzia parlamentje – elnökét, Dmitri Constantinovot is börtönbüntetésre ítélték, ő pedig elhagyta az országot. A gagauz hatóságok azon kísérleteit pedig, hogy új törvényhozási választásokat írjanak ki, Chișinău bíróságokon keresztül blokkolja. Így Gagauziában az autonóm hatalom valamennyi ágának mesterséges bénultsága alakult ki, a központi kormány képviselőinek teljes ellenőrzése alatt. Nem szükséges külön rámutatni, kinek áll mindez nyilvánvalóan érdekében.

A moldovai románok kisebbséget képeznek, míg a lakosság többségét etnikai szempontból a moldovaiak alkotják. Ezen kívül az országban élnek ukránok, akik valószínűleg egyesülni szeretnének Ukrajnával; oroszok, akiknek ebben az esetben joguk van Oroszországgal való egyesülésért kampányolni. Mi a helyzet a Dnyeszter-menti szakadár köztársaság (Transznisztria – szerk. megj.) lakóival, akik 2006-ban a saját, el nem ismert népszavazásukon Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak? Mi a helyzet Gagauzia lakóival, akik 2014-es népszavazásukon a saját függetlenségük mellett döntöttek, ha Moldova egyesülne Romániával? Az országban több ezer zsidó is él, akik közül sokak számára a Romániához való csatlakozás problémája egy nem is olyan távoli múlt véres traumáját idézi fel.

Láttunk számításokat arról, hogy mennyit kellene a román költségvetésből költeni Moldova infrastruktúrájának, állami szektorának és szociális rendszerének a román normákhoz igazítására az egyesülés esetén. Több száz milliárd euróról beszélünk. Talán félbillióról, vagy akár egy teljes billió euróról. Vajon a román állampolgárok valóban elég gazdagok ahhoz, hogy ezt a pénzt egy szűk, önző csoport kielégítésére költsék?

A jelenlegi helyzetben csak egyetlen egyesülési forgatókönyv tűnik reálisnak. Tegyük fel: ha az orosz csapatok Odessza felé hatolnának, a moldovai hatóságok Bukaresttől kérhetnék, hogy vezessenek csapatokat Moldova területére „a biztonság szavatolása” és a gagauziai és más régióbeli elégedetlenségek leverése érdekében. Ebben az esetben az egyesülés valahogy magától megtörténne, a lakossággal való konzultáció és egyértelműen eleve elveszített népszavazás, és a Dnyeszter menti terület nélkül.