Hirdetés

„Szolgálatot végzünk Kolozsváron” – Grezsa Csaba új főkonzul tervekről, Erdélyről és a magyar–román viszonyról

Derűlátó. Grezsa Csaba bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívan tud együttműködni Magyarország és Románia •  Fotó: Serar Szabolcs

Derűlátó. Grezsa Csaba bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívan tud együttműködni Magyarország és Románia

Fotó: Serar Szabolcs

A 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik – mondta a Krónikának adott interjújában Grezsa Csaba új kolozsvári magyar főkonzul, aki az utóbbi években is szerepet vállalt az intézmény munkájában. Eddigi kolozsvári tapasztalatairól azt mondta, azok nagyon pozitívak, kiváló a kapcsolat a román hatóságokkal, a városi és a megyei vezetéssel.

Pataky István

2022. augusztus 08., 14:302022. augusztus 08., 14:30

2022. augusztus 08., 14:532022. augusztus 08., 14:53

– Négy szép év elején – ezt írta minapi Facebook-bejegyzésében. Ezek szerint optimista. Milyen tervekkel indul neki a főkonzuli feladatnak?

– Nem most érkeztem Kolozsvárra, konzulként, majd első beosztottként négy évet már itt töltöttem. Így azt mondanám, hogy újabb négy szép év elé nézek, mert az előző négy is szép volt Kolozsváron. Ez a munka sok örömöt ad, és abban bízom, hogy a következő négy esztendőben is meg tudjuk találni, el tudjuk végezni azokat a feladatokat, amelyek révén azt érezhetjük: valójában szolgálat az, amit itt, Kolozsváron végzünk.

Hirdetés
Idézet
Ugye, a főkonzul feladata a főkonzulátus vezetése, elsősorban a konzuli feladatok végzésének felügyelete.

Az ugyanakkor a 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik. Elsődleges feladat, hogy a konzuli ügyek tekintetében minden rendben legyen a főkonzulátuson, de emellett továbbra is hangsúlyosan kívánunk megjelenni Kolozsvár és a konzuli kerület életében, illetve a kulturális térben is aktívan, kezdeményezően szeretnénk részt venni.

– Említette, hogy az elmúlt négy évben is a kolozsvári főkonzulátuson dolgozott. Milyenek a tapasztalatok a magyar közösséggel, a román hatóságokkal vagy a város vezetésével való kapcsolattartásban?

– Összességében nagyon pozitív tapasztalataim vannak, ezt személyesen, de az intézmény nevében is megerősíthetem. Kiváló a kapcsolatunk a román hatóságokkal, a városi és a megyei vezetéssel. Támogatóan álltak a problémáinkhoz, az általunk felvetett kérdésekhez. A konzulátusi kerülethez tartozó partiumi és erdélyi magyar közösség részéről is pozitív, támogató hozzáállást tapasztaltunk, ezt igyekszünk meghálálni a lehetőségeink szerint, elsősorban azzal, hogy a legmagasabb szinten végezzük el feladatainkat, s igyekszünk mindenkivel kapcsolatba lépni, aki erre igényt tart. Fontos törekvésem, hogy az elkövetkező időszakban még inkább megjelenjünk a kisebb közösségek körében, a falusi, községi közösségekben is, nemcsak a városokban.

– Hogyan látja, milyen állapotban van Erdély gazdasági és egyéb szempontból?

– Már az előző megbízatásom előtt is sokat jártam Erdélyben. Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen komoly fejlődés történt, akár infrastrukturális szempontból, akár más területeken. Erdélyt egy nagyon érdekes, sokszínű, kulturális és turisztikai szempontból is vonzó régiónak tartom. Bízom benne, hogy minél több magyar állampolgár ellátogat majd ide.

– Az Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét kísérő médiahisztéria és politikusi reagálások kihatottak a magyar–román viszonyra is. Milyennek látja a Magyarország és Románia közötti kapcsolatokat?

– Nem feladatom főkonzulként politikai ügyekben véleményt nyilvánítani. Annyit biztosan ki tudok jelenteni, hogy Románia és Magyarország ugyanazoknak a szövetségi rendszereknek, a NATO-nak és az Európai Uniónak a tagja, egymásra vagyunk utalva gazdasági, de egyéb téren is. Szomszédokként kiválóak a kereskedelmi kapcsolataink.

Idézet
Egyre több közúti és egyéb összekapcsolódási fejlesztés történik a két ország határ menti régióiban.

Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívan tud együttműködni a két ország, s megtaláljuk azokat a témákat, amelyek összekötnek bennünket. Erre minden esélyünk megvan, hiszen sokkal több olyan dolog van, amely összeköti a két országot, mint ami elválasztja.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 13., szerda

Bölöni László a kormányváltásról: fontos, hogy Magyarország ne veszítsen el bennünket ismét

Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.

Bölöni László a kormányváltásról: fontos, hogy Magyarország ne veszítsen el bennünket ismét
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Szakértő a Krónikának: Nicușor Dan felelőssége újrateremteni a politikai egyensúlyt Romániában

Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.

Szakértő a Krónikának: Nicușor Dan felelőssége újrateremteni a politikai egyensúlyt Romániában
2026. április 21., kedd

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
2026. április 13., hétfő

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról

Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
Hirdetés
2026. április 07., kedd

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
2026. április 02., csütörtök

„A kormányzati gyakorlat során az Orbán-kabinet a Kárpát-medencei magyarok érdekeit is folyamatosan figyelembe veszi”

A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.

„A kormányzati gyakorlat során az Orbán-kabinet a Kárpát-medencei magyarok érdekeit is folyamatosan figyelembe veszi”
2026. február 21., szombat

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész
2026. február 19., csütörtök

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
2026. február 17., kedd

Gagauzia kifejezné függetlenségi igényét Románia és Moldova egyesülése esetén. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (2. rész)

Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.

Gagauzia kifejezné függetlenségi igényét Románia és Moldova egyesülése esetén. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés