Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya – közölte a Club Feroviar.
2023. január 07., 18:102023. január 07., 18:10
A román állami vasúttársaság (CFR) a szakportál megkeresésére közölte, milyen eredmények, előrelépések várhatók idén infrastruktúra-fejlesztés terén.
Itt a várakozások szerint átadják a 614-es kilométerkő és az Arad megyei Berzova között 41 kilométeren keresztül húzódó új sínpárt. A felújítási munkálatok még 2017-ben kezdődtek, és a tervek szerint márciusban készülnek el vele; a beruházás pontosan 1 998 579 896,56 lejbe kerül.
Szintén 2017-ben láttak neki a Berzova és Iltő közötti 18 kilométeres vonal korszerűsítésének, amely augusztusban fejeződhet be, összesen 2 085 565 017,01 lej elköltésével. Az Iltőt a Hunyad megyei Guraszádával összekötő 6 km-es vonal bő hat év elteltével, decemberre készülhet el, 1 783 898 405,02 lejes áron. A Guraszáda és Piski közötti 23 kilométert már szeptemberben átadhatják, 3 101 195 448,78 lejes költséggel. Emellett júliusra várható a vasúti közlekedés visszaállítása a Bukarest–Grădiștea–Giurgiu-vonalon, miután átadják a Vidra és Comana közötti 12 km-es szakaszt.
A Sebes-Körös völgyében haladó Kissebes és Élesd közöti hegyvidéki szakaszon kezdődhet meg leghamarabb a Kolozsvár-Biharpüspöki vasúti pálya villamosítása és felújítása.
A CFR a Club Feroviar kérdésére jelezte, miért késtek számos fejlesztéssel. Az okok között a pandémia, illetve az ukrajnai háború miatt nehézkessé váló nyersanyag- és eszközbeszerzést, illetve a drágulást említik, ugyanakkor néhol akadályt jelentett bizonyos területek kisajátítása is. Nem várt gondokat okozott a Maros folyó mentén található talaj szerkezetének változékonysága, amely miatt késtek egyes hidak megépítésével, illetve régészeti leletek előbukkanása is hátráltatta a munkát. De a korszerű jelzőrendszerek összehangolásával is meggyűlt a bajuk a szakembereknek.
Visszavezeti a korszerűbb és gyorsabb intercity vonatokat vasárnaptól, december 11-étől az új menetrend érvénybelépésével kezdődően a Román Vasúttársaság (CFR).
A vasúti szakportál emlékeztet: tavaly nem adtak át új vasúti pályaszakaszt Romániában, csupán bizonyos csomópontok, pályaudvarok korszerűsítését fejezték be, illetve javítási munkálatokat végeztek. Ehhez képest óriási előrelépés lehet 100 kilométer új sínpár átadása, amivel a vasúti fejlesztések „megelőzhetik” az idei sztráda-megvalósításokat. Ugyanis év elején a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület azt közölte, hogy
Az 1000 kilométeres határ átlépését (a meglévő autópályák és gyorsforgalmi utak összhossza) várhatóan a török Nurol cég munkásai valósítják meg május-júniusban az észak-erdélyi sztráda Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti 13,5 kilométeres szakaszának átadásával.
Idén sem éri el az 1000 kilométert a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza – derül ki a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások haladását árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület friss mérlegéből.
Minden korábbinál nagyobb összeget fordítottak tavaly a közúti és vasúti infrastruktúra, illetve a légi közlekedés és hajózás fejlesztésére, bővítésére Romániában – tájékoztatott vasárnapi közleményében a szállításügyi minisztérium.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!