
Fotó: Haáz Vince
Idén sem éri el az 1000 kilométert a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza – derül ki a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások haladását árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület friss mérlegéből.
2022. december 01., 08:342022. december 01., 08:34
2022. december 01., 09:102022. december 01., 09:10
Az egyesület szerda esti Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy 994,6 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út lesz használatban a 2022-es esztendő végén.
„Egy normális (ha nem is teljes) hálózathoz még nagyjából 2000 kilométerre lenne szükség. Az elkövetkező 10 évben még LEGALÁBB 900 kilométert TUDUNK és KELL építeni, még akkor is, ha figyelembe vesszük a hatóságok legendás makogásait és botladozásait, a Kárpátok átszelésének műszaki kihívásait és kockázatait, valamint egyes kivitelezők csigalassúságát és lustaságát” – fogalmaznak az egyesület szakemberei. Rámutatnak:
Konkrétan 444 kilométernyi autópálya megépítésére várják a jelentkezőket, amelyek kivitelezési költségeit 6,54 milliárd euróra becsülik. Emellett 451 kilométernyi autópályára és gyorsforgalmi útra már meg is kötötték a szerződést a versenytárgyalásból győztesként kikerült kivitelezővel.

Aláírták szerdán az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti hiányzó szakaszának folytatásáról szóló szerződést.
„Ez együtt 895 kilométer, amelyeket át lehet adni az elkövetkező 10 évben egy realista-optimista forgatókönyv szerint, beleértve az A1-es borzasztó, Nagyszeben és Pitești közötti szakaszát (69 kilométer a hegyeken át), illetve az A3-asnak a Szilágy megyei Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti szakaszát (itt lesz a Meszes alatt áthaladó, csaknem 3 kilométeres alagút)” – vetíti előre a Pro Infrastruktúra Egyesület.
és a mindenkori közlekedésügyi minisztereknek, valamint a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) illetékeseinek fel kell vállalniuk, hogy évente átlagosan 90 kilométernyi autópályát és/vagy gyorsforgalmi utat átadnak a forgalomnak.

A szállításügyi miniszter, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezetője és a kivitelező pénteken aláírták Temesváron a szerződést a Lugos–Déva-autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!