
„Dübörgő” vasútfejlesztés. Alagútépítés a Brassó-Segesvár vasútvonalon a Maros megyei Szederjes mellett
Fotó: Gazda Árpád
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra, amelynek hétfői parlamenti vitáján a tárcavezető megragadta az alkalmat, hogy beszámoljon többek között Románia „dübörgő” vasútfejlesztéseiről is. Mivel a témában rendre csak az óriási késésekről, bürokráciáról, adósságokról, a hatóságok vagy az építők alkalmatlanságáról szólnak a hírek, néha érdemes figyelmet szentelni a „pozitív oldalnak” is.
2025. november 18., 14:422025. november 18., 14:42
Ciprian Şerban szállításügyi miniszter – az ellene a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája során – részletesen ismertette a vasúti ágazatban elért eredményeket, vasútfejlesztéseket. Elmondása szerint
Ezek közül kiemelte a Bukarest–Giurgiu vasútvonal 19 év után történt újranyitását, több mint 1000 kilométer vasútvonal korszerűsítésének elindítását, valamint több mint 200 új elektromos vonat és modern mozdony beszerzését, amelyek közül több már tesztelés alatt áll vagy forgalomba került.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások eredményeként a vasúti közlekedés sebessége a korszerűsített szakaszokon érdemben növekedni fog: az utasszállító vonatok akár 160 km/óra, a tehervonatok pedig 120 km/óra sebességgel közlekedhetnek majd.
Şerban beszámolt arról is, hogy 2026 végéig befejezik a Brassó–Segesvár és a Drobeta-Turnu Severin–Karánsebes szakasz modernizálását,
Romániában jelenleg 10 766 km vasúti pálya található, ebből 4030 km villamosított.
A minisztérium négy év alatt 160 kivitelezési és tervezési szerződést kötött, összesen 4,5 milliárd euró értékben, amit Şerban az elmúlt tíz év legnagyobb vasúti beruházási csomagjának nevezett. A járműmodernizáció terén a Vasúti Reform Hatóság 129 elektromos motorvonatra és 16 mozdonyra kötött szerződést, amelyek szállítása 2027-ig ütemezetten történik. A román állami vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) párhuzamosan 75 mozdony és 139 személyvagon felújítását végzi, míg a Metrorex 13 új szerelvényt rendelt a bukaresti 5-ös metróvonalra és további finanszírozást kapott a 4-es vonal járműparkjának megújítására.
Şerban hangsúlyozta: a 2026-ra tervezett újabb fejlesztésekhez elengedhetetlen, hogy az ágazati költségvetés legalább a 2025-ös szinten maradjon, mivel több nagy projekt már előkészítve áll a „rajtvonalon”.
Hétfőn a szenátus elutasított az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. A vasút lekéste a vonatot című indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. Az AUR szenátusi frakciója múlt szerdán nyújtotta be a szállításügyi miniszter elleni egyszerű indítványt.
Ha csak a közelmúlt meghökkentő híreit említjük, alig egy hete számoltunk be róla, hogy nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben, amely egy kilométerrel lerövidíti az eredeti távolságot.
Az időben mérve mindössze tízperces „nyereségért” három új óriáshidat építettek a Maros felett a páneurópai közlekedési folyosón. A román vasútfejlesztéseket civilek szerint továbbra is mérhetetlenül fékezi az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a társadalom érdektelensége.
De szintén a napokban történt, hogy lemondott a Vasúti Reform Hatóság (ARF) éléről Mihai Barbu, miután büntetőeljárás indult ellene korrupció gyanúja miatt és bűnügyi felügyelet alá került. Ugyanakkor emlékezetes az is, hogy októberben a CFR Rt. országos vasúttársaság több vonatjáratot felfüggesztett, mert személyszállító részlege, a CFR Călători több mint 100 millió lej pályahasználati díjjal tartozott az anyavállalat pályafenntartással és -kezeléssel foglalkozó másik leányvállalatának. Eközben egyre csökken a vonattal utazók száma Romániában.

Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
szóljon hozzá!