
„Dübörgő” vasútfejlesztés. Alagútépítés a Brassó-Segesvár vasútvonalon a Maros megyei Szederjes mellett
Fotó: Gazda Árpád
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra, amelynek hétfői parlamenti vitáján a tárcavezető megragadta az alkalmat, hogy beszámoljon többek között Románia „dübörgő” vasútfejlesztéseiről is. Mivel a témában rendre csak az óriási késésekről, bürokráciáról, adósságokról, a hatóságok vagy az építők alkalmatlanságáról szólnak a hírek, néha érdemes figyelmet szentelni a „pozitív oldalnak” is.
2025. november 18., 14:422025. november 18., 14:42
Ciprian Şerban szállításügyi miniszter – az ellene a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája során – részletesen ismertette a vasúti ágazatban elért eredményeket, vasútfejlesztéseket. Elmondása szerint
Ezek közül kiemelte a Bukarest–Giurgiu vasútvonal 19 év után történt újranyitását, több mint 1000 kilométer vasútvonal korszerűsítésének elindítását, valamint több mint 200 új elektromos vonat és modern mozdony beszerzését, amelyek közül több már tesztelés alatt áll vagy forgalomba került.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások eredményeként a vasúti közlekedés sebessége a korszerűsített szakaszokon érdemben növekedni fog: az utasszállító vonatok akár 160 km/óra, a tehervonatok pedig 120 km/óra sebességgel közlekedhetnek majd.
Şerban beszámolt arról is, hogy 2026 végéig befejezik a Brassó–Segesvár és a Drobeta-Turnu Severin–Karánsebes szakasz modernizálását,
Romániában jelenleg 10 766 km vasúti pálya található, ebből 4030 km villamosított.
A minisztérium négy év alatt 160 kivitelezési és tervezési szerződést kötött, összesen 4,5 milliárd euró értékben, amit Şerban az elmúlt tíz év legnagyobb vasúti beruházási csomagjának nevezett. A járműmodernizáció terén a Vasúti Reform Hatóság 129 elektromos motorvonatra és 16 mozdonyra kötött szerződést, amelyek szállítása 2027-ig ütemezetten történik. A román állami vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) párhuzamosan 75 mozdony és 139 személyvagon felújítását végzi, míg a Metrorex 13 új szerelvényt rendelt a bukaresti 5-ös metróvonalra és további finanszírozást kapott a 4-es vonal járműparkjának megújítására.
Şerban hangsúlyozta: a 2026-ra tervezett újabb fejlesztésekhez elengedhetetlen, hogy az ágazati költségvetés legalább a 2025-ös szinten maradjon, mivel több nagy projekt már előkészítve áll a „rajtvonalon”.
Hétfőn a szenátus elutasított az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. A vasút lekéste a vonatot című indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. Az AUR szenátusi frakciója múlt szerdán nyújtotta be a szállításügyi miniszter elleni egyszerű indítványt.
Ha csak a közelmúlt meghökkentő híreit említjük, alig egy hete számoltunk be róla, hogy nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben, amely egy kilométerrel lerövidíti az eredeti távolságot.
Az időben mérve mindössze tízperces „nyereségért” három új óriáshidat építettek a Maros felett a páneurópai közlekedési folyosón. A román vasútfejlesztéseket civilek szerint továbbra is mérhetetlenül fékezi az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a társadalom érdektelensége.
De szintén a napokban történt, hogy lemondott a Vasúti Reform Hatóság (ARF) éléről Mihai Barbu, miután büntetőeljárás indult ellene korrupció gyanúja miatt és bűnügyi felügyelet alá került. Ugyanakkor emlékezetes az is, hogy októberben a CFR Rt. országos vasúttársaság több vonatjáratot felfüggesztett, mert személyszállító részlege, a CFR Călători több mint 100 millió lej pályahasználati díjjal tartozott az anyavállalat pályafenntartással és -kezeléssel foglalkozó másik leányvállalatának. Eközben egyre csökken a vonattal utazók száma Romániában.

Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!