„Dübörgő” vasútfejlesztés. Alagútépítés a Brassó-Segesvár vasútvonalon a Maros megyei Szederjes mellett
Fotó: Gazda Árpád
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra, amelynek hétfői parlamenti vitáján a tárcavezető megragadta az alkalmat, hogy beszámoljon többek között Románia „dübörgő” vasútfejlesztéseiről is. Mivel a témában rendre csak az óriási késésekről, bürokráciáról, adósságokról, a hatóságok vagy az építők alkalmatlanságáról szólnak a hírek, néha érdemes figyelmet szentelni a „pozitív oldalnak” is.
2025. november 18., 14:422025. november 18., 14:42
Ciprian Şerban szállításügyi miniszter – az ellene a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája során – részletesen ismertette a vasúti ágazatban elért eredményeket, vasútfejlesztéseket. Elmondása szerint
Ezek közül kiemelte a Bukarest–Giurgiu vasútvonal 19 év után történt újranyitását, több mint 1000 kilométer vasútvonal korszerűsítésének elindítását, valamint több mint 200 új elektromos vonat és modern mozdony beszerzését, amelyek közül több már tesztelés alatt áll vagy forgalomba került.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások eredményeként a vasúti közlekedés sebessége a korszerűsített szakaszokon érdemben növekedni fog: az utasszállító vonatok akár 160 km/óra, a tehervonatok pedig 120 km/óra sebességgel közlekedhetnek majd.
Şerban beszámolt arról is, hogy 2026 végéig befejezik a Brassó–Segesvár és a Drobeta-Turnu Severin–Karánsebes szakasz modernizálását,
Romániában jelenleg 10 766 km vasúti pálya található, ebből 4030 km villamosított.
A minisztérium négy év alatt 160 kivitelezési és tervezési szerződést kötött, összesen 4,5 milliárd euró értékben, amit Şerban az elmúlt tíz év legnagyobb vasúti beruházási csomagjának nevezett. A járműmodernizáció terén a Vasúti Reform Hatóság 129 elektromos motorvonatra és 16 mozdonyra kötött szerződést, amelyek szállítása 2027-ig ütemezetten történik. A román állami vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) párhuzamosan 75 mozdony és 139 személyvagon felújítását végzi, míg a Metrorex 13 új szerelvényt rendelt a bukaresti 5-ös metróvonalra és további finanszírozást kapott a 4-es vonal járműparkjának megújítására.
Şerban hangsúlyozta: a 2026-ra tervezett újabb fejlesztésekhez elengedhetetlen, hogy az ágazati költségvetés legalább a 2025-ös szinten maradjon, mivel több nagy projekt már előkészítve áll a „rajtvonalon”.
Hétfőn a szenátus elutasított az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. A vasút lekéste a vonatot című indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. Az AUR szenátusi frakciója múlt szerdán nyújtotta be a szállításügyi miniszter elleni egyszerű indítványt.
Ha csak a közelmúlt meghökkentő híreit említjük, alig egy hete számoltunk be róla, hogy nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben, amely egy kilométerrel lerövidíti az eredeti távolságot.
Az időben mérve mindössze tízperces „nyereségért” három új óriáshidat építettek a Maros felett a páneurópai közlekedési folyosón. A román vasútfejlesztéseket civilek szerint továbbra is mérhetetlenül fékezi az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a társadalom érdektelensége.
De szintén a napokban történt, hogy lemondott a Vasúti Reform Hatóság (ARF) éléről Mihai Barbu, miután büntetőeljárás indult ellene korrupció gyanúja miatt és bűnügyi felügyelet alá került. Ugyanakkor emlékezetes az is, hogy októberben a CFR Rt. országos vasúttársaság több vonatjáratot felfüggesztett, mert személyszállító részlege, a CFR Călători több mint 100 millió lej pályahasználati díjjal tartozott az anyavállalat pályafenntartással és -kezeléssel foglalkozó másik leányvállalatának. Eközben egyre csökken a vonattal utazók száma Romániában.
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!