Román vasúti tragikomikum: 8 év kínlódás 10 perces időnyereségért

Az új útvonalváltozat 5885 méter hosszú, és egy kilométerrel rövidíti le a távolságot Marosillye és Marosnémeti állomásai között, miközben a sebességet 70 km/h-ról 160 km/h-ra emeli (a Németi–Déva szakaszon 120 km/h-ra lassulással). Így az Illye és Németi közötti menetidő a 2017-es 17–20 percről néhány hónapon belül 7–10 percre csökken (a közlekedési sebességet fokozatosan növelik).

A nagyjából 10 percnyi megtakarítás érdekében három „hatalmas” hidat építettek a Maros fölé, mindegyik körülbelül 500 méter hosszú. Az Arad–Déva közötti teljes menetidő így esélyes, hogy 100 perc alá csökken, szemben az 1995-ös viszonyítási évben mért két órával ezen a vasúti folyosón.

„Természetesen kívánatos, hogy minél nagyobb arányban legyen a vasútvonal 160 km/h-ra alkalmas: Marosillyétől a vonat a tervek szerint 160-nal haladhat Radnáig, ahol sebességkorlátozás van, majd ismét 160-nal Aradig és Kürtösig. Tragikus viszont, hogy 8 évig küzdöttünk 10 perc megmentéséért” – írták a civilek.

A Pro Infrastruktúra emlékeztetett: az egész projekt éppen a régi vasútvonal mentén azonosított probléma miatt akadt el: a marosnémeti hőerőmű mellett található római castrum feltárása kapcsán az illetékes múzeumok nem fogadták el, hogy a vasútépítő „privát” régészt fogadott fel.

„Nem tudni, kinek van igaza, de az eredmény az lett, hogy a kulturális minisztérium nem hagyta jóvá a régészeti feltárás lezárását. A CFR beletörődött, és újratervezte a szakaszt úgy, hogy az a meglévő nyomvonalra korlátozódjon, tehát feltárás nélkül” – idézték fel. Egy alacsonyan húzódó nagyfeszültségű vezeték is hónapokra lelassította a munkálatokat, no meg egy kisajátítási hercehurca is hozzátette a maga részét a nyolc évhez.

A siralmas tervezés, amit a kivitelezőknek újra kell csinálniuk, kiegészül más minisztériumok papírmunkáival, amelyek folyamatosan blokkolják az építkezéseket, és közben mindez senkit sem érdekel. Az évek telnek, az utasok és az áruszállítás pedig átterelődik a közutakra” vonta le a szomorú következtetést a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Amely a dél-erdélyi vasútfejlesztések kapcsán hozzátette: „a Piski és Arad közötti véget nem érő munkálatok rémálma még nem ért véget”. A civilek szerint az Aktor kivitelezőnek – „siralmas hírnevének megfelelve” – valószínűleg 10 évébe fog telni, mire befejezi az Arad megyei Iltő és a Hunyad megyei Guraszáda közötti szakaszt, ahol nagyon sokáig elhúzódott a bürokratikus vita a CFR-rel egy alagút ügyében, egy másik alagútnál pedig egy nagyfeszültségű vezeték problémáján „ülnek”.

Mint ismeretes, Romániában hosszú ideje nagyszabású vasútfejlesztések zajlanak, azonban óriási, sokéves késésekkel készül el egy-egy szakasz, annak ellenére, hogy az Európai Unió is szorgalmazza, masszívan támogatja a vasúti korszerűsítéseket. Erdélyben kiemelt fontosságú a IV. páneurópai közlekedési folyosó részeként a Brassó–Segesvár–Piski–Arad–Kürtös (magyar határ) vonal fejlesztése, ahol a legnagyobb ívű munkálatok zajlanak.

A Clubferoviar.ro szakportál októberi összesítése szerint szeptemberben például

• a Brassó és Segesvár között húzódó szakaszokon 51-58 százalék között volt a fizikai előrehaladás,
• Piski és Guraszáda között 87,50%
• Guraszáda és Iltő között 80,01%
• Iltő és Berzova között 95,84%
• Berzova és a 614-es kilométerkő között (Gyorok közelében) 97,17%.

„Lusta vállalkozó? Nem: gyenge állam, amely nem érdekelt a vasútban” – szögezték le a civilek. Emlékeztettek, a CFR-nél a tervet jóváhagyók „nem tudták vagy nem érdekelte őket”, hogy a régi vonal és a DN7 közötti 25 méteren található egy erőd, egy régészeti lelőhely, amely három történelmi korszak maradványait őrzi: egy dák erődítményt, egy 13. századi templomot és egy középkori erődöt.

„Még egy új autópálya esetében is több évbe telt volna egy ilyen régészeti ásatás, de sokkal kevesebb, mint a Tótváradon jegyzett hét év. Hatévnyi tárgyalás és halogatás után 2023-ban a leleteket négy vasúti kocsiba helyezték át, ahol most egy kis „múzeumban” vannak kiállítva, közvetlenül a lelőhely mellett. Az építők csak 2025 elején tudták megkezdeni a munkát, és csak mostantól közlekednek a vonatok az új vonalon” – foglalták össze a civilek. Jelezve, hogy a második vágány lefektetése még hátravan, de néhány hónap múlva véget ér a „bürokratikus rémálom”.

„Ez nem az első eset, és nem is az utolsó. Legyen szó kisajátításokról, régészeti feltárásokról, a közművek áthelyezéséről, az erdőalapból történő kivonásról vagy hibás projektek helyreállításáról: az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a román társadalom részéről gyakorolt nyomás hiánya évek óta blokkolja a vasúti hálózat modernizálását. Ez káros hatással van a gazdaságra, elriasztja az utasokat, sőt veszélyezteti a nemzetbiztonságot is” – fogalmazott érzékletesen a Pro Infrastruktúra Egyesület.

korábban írtuk

Fizet a CFR „sáros” részlege, újraindulhatnak a vonatok

A Román Vasúttársaság (CFR) kedden bejelentette, hogy a személyszállítással foglalkozó cége, a CFR Călători kötelezettséget vállalt az adósságai kifizetésére, így újraindulhatnak a korábban felfüggesztett vonatjáratok.

korábban írtuk

Nagy sebességű vasút: Bukarestből Budapestre 6 óra alatt a jelenlegi 15 helyett

Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.