Tényleg megérte? Új vasútvonal épült 8 év alatt 10 perc spórolásért Dél-Erdélyben
Fotó: PeUndeMerg.ro/Corvin
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben, amely egy kilométerrel lerövidíti az eredeti távolságot. Az időben mérve mindössze tízperces „nyereségért” három új óriáshidat építettek a Maros felett a páneurópai közlekedési folyosón. A román vasútfejlesztéseket civilek szerint továbbra is mérhetetlenül fékezi az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a társadalom érdektelensége.
2025. november 12., 14:012025. november 12., 14:01
A Hunyad megyei Vecel és Marosbrettye között megépített új vonal, egyúttal a román vasúttársaság (CFR) és az illetékes bukaresti hatóságok legújabb „sikertörténetére” a nagy infrastrukturális beruházásokat monitorozó Pro Infrastruktúra Egyesület hívta fel a figyelmet.
Az új útvonalváltozat 5885 méter hosszú, és egy kilométerrel rövidíti le a távolságot Marosillye és Marosnémeti állomásai között, miközben a sebességet 70 km/h-ról 160 km/h-ra emeli (a Németi–Déva szakaszon 120 km/h-ra lassulással). Így az Illye és Németi közötti menetidő a 2017-es 17–20 percről néhány hónapon belül 7–10 percre csökken (a közlekedési sebességet fokozatosan növelik).
A nagyjából 10 percnyi megtakarítás érdekében három „hatalmas” hidat építettek a Maros fölé, mindegyik körülbelül 500 méter hosszú. Az Arad–Déva közötti teljes menetidő így esélyes, hogy 100 perc alá csökken, szemben az 1995-ös viszonyítási évben mért két órával ezen a vasúti folyosón.
„Természetesen kívánatos, hogy minél nagyobb arányban legyen a vasútvonal 160 km/h-ra alkalmas: Marosillyétől a vonat a tervek szerint 160-nal haladhat Radnáig, ahol sebességkorlátozás van, majd ismét 160-nal Aradig és Kürtösig. Tragikus viszont, hogy 8 évig küzdöttünk 10 perc megmentéséért” – írták a civilek.
A Pro Infrastruktúra emlékeztetett: az egész projekt éppen a régi vasútvonal mentén azonosított probléma miatt akadt el: a marosnémeti hőerőmű mellett található római castrum feltárása kapcsán az illetékes múzeumok nem fogadták el, hogy a vasútépítő „privát” régészt fogadott fel.
„Nem tudni, kinek van igaza, de az eredmény az lett, hogy a kulturális minisztérium nem hagyta jóvá a régészeti feltárás lezárását. A CFR beletörődött, és újratervezte a szakaszt úgy, hogy az a meglévő nyomvonalra korlátozódjon, tehát feltárás nélkül” – idézték fel. Egy alacsonyan húzódó nagyfeszültségű vezeték is hónapokra lelassította a munkálatokat, no meg egy kisajátítási hercehurca is hozzátette a maga részét a nyolc évhez.
A siralmas tervezés, amit a kivitelezőknek újra kell csinálniuk, kiegészül más minisztériumok papírmunkáival, amelyek folyamatosan blokkolják az építkezéseket, és közben mindez senkit sem érdekel. Az évek telnek, az utasok és az áruszállítás pedig átterelődik a közutakra” vonta le a szomorú következtetést a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Amely a dél-erdélyi vasútfejlesztések kapcsán hozzátette: „a Piski és Arad közötti véget nem érő munkálatok rémálma még nem ért véget”. A civilek szerint az Aktor kivitelezőnek – „siralmas hírnevének megfelelve” – valószínűleg 10 évébe fog telni, mire befejezi az Arad megyei Iltő és a Hunyad megyei Guraszáda közötti szakaszt, ahol nagyon sokáig elhúzódott a bürokratikus vita a CFR-rel egy alagút ügyében, egy másik alagútnál pedig egy nagyfeszültségű vezeték problémáján „ülnek”.
Mint ismeretes, Romániában hosszú ideje nagyszabású vasútfejlesztések zajlanak, azonban óriási, sokéves késésekkel készül el egy-egy szakasz, annak ellenére, hogy az Európai Unió is szorgalmazza, masszívan támogatja a vasúti korszerűsítéseket. Erdélyben kiemelt fontosságú a IV. páneurópai közlekedési folyosó részeként a Brassó–Segesvár–Piski–Arad–Kürtös (magyar határ) vonal fejlesztése, ahol a legnagyobb ívű munkálatok zajlanak.
A Clubferoviar.ro szakportál októberi összesítése szerint szeptemberben például
Nem vagyunk egyenesben. Óriási késéseket halmoznak fel a román vasútfelújítások során (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Egyébként a Pro Infrastruktúra Egyesület nemrég egy másik fura „sikertörténetre” is felhívta a figyelmet: október 15-én átadtak egy egy kilométeres új vasútvonalat Arad megyében, amely „levág” egy kanyart Tótvárad közelében, és ezáltal 160 km/h-val közlekedhetnek a vonatok.
„Lusta vállalkozó? Nem: gyenge állam, amely nem érdekelt a vasútban” – szögezték le a civilek. Emlékeztettek, a CFR-nél a tervet jóváhagyók „nem tudták vagy nem érdekelte őket”, hogy a régi vonal és a DN7 közötti 25 méteren található egy erőd, egy régészeti lelőhely, amely három történelmi korszak maradványait őrzi: egy dák erődítményt, egy 13. századi templomot és egy középkori erődöt.
„Még egy új autópálya esetében is több évbe telt volna egy ilyen régészeti ásatás, de sokkal kevesebb, mint a Tótváradon jegyzett hét év. Hatévnyi tárgyalás és halogatás után 2023-ban a leleteket négy vasúti kocsiba helyezték át, ahol most egy kis „múzeumban” vannak kiállítva, közvetlenül a lelőhely mellett. Az építők csak 2025 elején tudták megkezdeni a munkát, és csak mostantól közlekednek a vonatok az új vonalon” – foglalták össze a civilek. Jelezve, hogy a második vágány lefektetése még hátravan, de néhány hónap múlva véget ér a „bürokratikus rémálom”.
„Ez nem az első eset, és nem is az utolsó. Legyen szó kisajátításokról, régészeti feltárásokról, a közművek áthelyezéséről, az erdőalapból történő kivonásról vagy hibás projektek helyreállításáról: az adminisztratív inkompetencia, a politikai közöny, a krónikus alulfinanszírozottság és a román társadalom részéről gyakorolt nyomás hiánya évek óta blokkolja a vasúti hálózat modernizálását. Ez káros hatással van a gazdaságra, elriasztja az utasokat, sőt veszélyezteti a nemzetbiztonságot is” – fogalmazott érzékletesen a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden bejelentette, hogy a személyszállítással foglalkozó cége, a CFR Călători kötelezettséget vállalt az adósságai kifizetésére, így újraindulhatnak a korábban felfüggesztett vonatjáratok.
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!