Fotó: Rostás Szabolcs
Árcsökkenést ígért a Marcel Ciolacu által vezetett bukaresti kormányt azt követően, hogy augusztus elsejétől életbe lét a három hónapig tartó árréskorlátozás 14 alapélelmiszer esetében. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, már keddtől megtudhatják a fogyasztók.
2023. augusztus 01., 08:582023. augusztus 01., 08:58
2023. augusztus 01., 10:212023. augusztus 01., 10:21
Az alapélelmiszerek árrését korlátozó sürgősségi kormányrendelet tiszteletben tartását ellenőrzi a Versenytanács. Az ellenőrzés során a jelenlegi és a rendelet hatályba lépése előtti árakat vetik össze – közölte az Agerpres hírügynökséggel Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke. Azt mondta, e hét végére várhatóan elkészül az első kimutatásuk arról, milyen mértékben alkalmazzák a cégek az alapélelmiszerek drágulását fékező, ideiglenes intézkedést.
Mint ismeretes, a június 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik:
• 300–500 grammos fehér kenyér,
• 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l),
• tehéntejből készült telemea sajt,
• tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben,
• 000-s fehér búzaliszt (1 kg),
• kukoricadara (1 kg),
• M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés),
• napraforgóolaj (1 l),
• friss csirkehús,
• friss sertéshús,
• friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika),
• friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő),
• fehér burgonya,
• cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kiskereskedelmi üzletláncok – a hivatalos bejelentések szerint – belementek az árrés korlátozásába, sőt, olyan is akadt, amely előrehozta a rajtot.
A Profi már a július 15–16-ai hétvégétől bevezette a korlátozást, a Mega Image pedig egy nappal a rendelet hatályba lépése előtt, július 31-én csökkentette néhány termék árát a listán szereplők közül.
A gazdák viszont nem örültek feltétlenül az intézkedésnek, attól tartanak ugyanis, hogy ők fogják megfizetni az árcsökkentés árát. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelők számára és semmiféleképpen nem avatkozik be esetükben a piaci árképzésbe.
Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – idézte Barbu nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat.
A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
Az agrártárca vezetője szerint az intézkedés rá fogja vezetni a lakosságot, hogy ismét hazai termékeket vásároljon, és védeni fogja fog az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.
Jóváhagyta a kormány az élelmiszeripar állami támogatásáról szóló sürgősségi rendeletet – közölte pénteken Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!