Fotó: Rostás Szabolcs
Árcsökkenést ígért a Marcel Ciolacu által vezetett bukaresti kormányt azt követően, hogy augusztus elsejétől életbe lét a három hónapig tartó árréskorlátozás 14 alapélelmiszer esetében. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, már keddtől megtudhatják a fogyasztók.
2023. augusztus 01., 08:582023. augusztus 01., 08:58
2023. augusztus 01., 10:212023. augusztus 01., 10:21
Az alapélelmiszerek árrését korlátozó sürgősségi kormányrendelet tiszteletben tartását ellenőrzi a Versenytanács. Az ellenőrzés során a jelenlegi és a rendelet hatályba lépése előtti árakat vetik össze – közölte az Agerpres hírügynökséggel Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke. Azt mondta, e hét végére várhatóan elkészül az első kimutatásuk arról, milyen mértékben alkalmazzák a cégek az alapélelmiszerek drágulását fékező, ideiglenes intézkedést.
Mint ismeretes, a június 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik:
• 300–500 grammos fehér kenyér,
• 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l),
• tehéntejből készült telemea sajt,
• tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben,
• 000-s fehér búzaliszt (1 kg),
• kukoricadara (1 kg),
• M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés),
• napraforgóolaj (1 l),
• friss csirkehús,
• friss sertéshús,
• friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika),
• friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő),
• fehér burgonya,
• cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kiskereskedelmi üzletláncok – a hivatalos bejelentések szerint – belementek az árrés korlátozásába, sőt, olyan is akadt, amely előrehozta a rajtot.
A Profi már a július 15–16-ai hétvégétől bevezette a korlátozást, a Mega Image pedig egy nappal a rendelet hatályba lépése előtt, július 31-én csökkentette néhány termék árát a listán szereplők közül.
A gazdák viszont nem örültek feltétlenül az intézkedésnek, attól tartanak ugyanis, hogy ők fogják megfizetni az árcsökkentés árát. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelők számára és semmiféleképpen nem avatkozik be esetükben a piaci árképzésbe.
Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – idézte Barbu nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat.
A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
Az agrártárca vezetője szerint az intézkedés rá fogja vezetni a lakosságot, hogy ismét hazai termékeket vásároljon, és védeni fogja fog az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.
Jóváhagyta a kormány az élelmiszeripar állami támogatásáról szóló sürgősségi rendeletet – közölte pénteken Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!