Sokan nem értik, hogy mi az AUR sikerének titka
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet friss, Xenofóbia, magyarellenesség, AUR-szavazók című felmérése szerint a valódi törésvonalak inkább a bevándorlás, az ukrán menekültek, a melegjogok vagy éppen az állam szerepének megítélése körül rajzolódnak ki.
2026. június 10., 19:052026. június 10., 19:05
2026. június 11., 00:162026. június 11., 00:16
A romániai politikai életben az utóbbi években gyakran magyarázták a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR előretörését a nacionalista és magyarellenes hangulat erősödésével. Egy friss országos kutatás azonban ennél jóval összetettebb képet mutat: a román társadalom politikai megosztottsága nem kizárólag, sőt nem is elsősorban etnikai kérdések mentén szerveződik. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közös kutatásának eredményeit szerdán mutatták be Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában.
A Xenofóbia, magyarellenesség, AUR-szavazók című kutatási beszámolót Kiss Tamás szociológus, Székely István Gergő politológus és Toró Tibor politológus ismertette, az eseményt Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke moderálta.
A bemutató egyik alapállítása az volt, hogy bár a román politikai mező valóban erősen polarizálódik, ezt a megosztottságot nem lehet egyszerűen egy Nyugat-barát és egy Nyugat-ellenes tábor küzdelmeként leírni, és még kevésbé lehet kizárólag a magyarellenesség erősödésével magyarázni.
A kutatás első blokkja az intézmények iránti bizalmat vizsgálta, a bemutatott adatok szerint a romániai társadalomban továbbra is alacsony a bizalom az állami intézményekkel szemben.
a helyi önkormányzatok megítélése jóval kedvezőbb, ráadásul az előző adatfelvételhez képest növekedés is megfigyelhető. A kutatók szerint a romániai intézmények közül éppen a helyi önkormányzatok jelentik az egyik legfontosabb bizalmi bázist.
(A magyar közösségre vonatkozó adatok nem a most bemutatott országos reprezentatív felmérésből, hanem a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Bálványos Intézet korábbi, erdélyi magyar mintán végzett kutatásaiból származnak).
A nemzetközi intézmények megítélése ennél kedvezőbb, de itt is érzékelhető elmozdulás. Az Európai Unióba és a NATO-ba vetett bizalom megosztja a társadalmat, a NATO esetében pedig az előző évhez képest csökkenést mértek. Székely István Gergő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU iránti bizalom Romániában ugyan még nem esett olyan alacsony szintre, mint az erdélyi magyarok körében, de az utóbbi két mérés alapján jelentős, mintegy húsz százalékpontos visszaesés látható a korábbi stabil, 60 százalék körüli szinthez képest.
Pártpreferenciák szerint az is látszik, hogy az euroatlanti intézményekhez való viszony fontos politikai különbségeket rajzol ki. A mainstream román pártok szavazói inkább pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz és a NATO-hoz, bár a PSD szavazótábora ebben a kérdésben közelebb áll a társadalmi középhez. Az AUR szavazói ezzel szemben inkább bizalmatlanok az euroatlanti struktúrákkal szemben. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben szintén a negatív tartományhoz közelebb helyezkednek el.
A második nagyobb blokk az ukrajnai háborúval kapcsolatos geopolitikai orientációkat vizsgálta. A kutatók arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók kit tartanak felelősnek az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. A bemutatón elhangzott:
Székely István Gergő szerint Romániában ez a tendencia még nem olyan erős, mint az erdélyi magyarok körében, akik között különösen alacsony azok aránya, akik Oroszországot tartják felelősnek. A kutató ezt részben azzal magyarázta, hogy a magyarországi nyilvánosságban évek óta nagyon erős, államilag támogatott diskurzus van jelen Ukrajnával és a Nyugattal kapcsolatban, amely az erdélyi magyar közösségre is hatással van.
A PSD szavazótábora ebben a kérdésben is köztes helyzetben van. A kutatók szerint ez a geopolitikai törésvonal valóban létezik, de önmagában nem magyarázza meg a romániai politikai polarizáció egészét.
A kutatás harmadik blokkja a magyarokkal szembeni attitűdöket vizsgálta. Toró Tibor szerint az egyik legfontosabb eredmény, hogy
A konfliktusosnak tartott viszony aránya hosszabb távon nagyjából 20 és 30 százalék között mozog, miközben a román társadalom többsége továbbra is együttműködőnek látja a két közösség kapcsolatát.
Továbbá a felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók biztonsági problémának tekintik-e a magyar közösséget Románia számára, vagy inkább úgy látják, hogy a magyarok hozzájárulnak a román politikai rendszer jobb működéséhez. A bemutatott adatok szerint a társadalom 46 százaléka inkább az utóbbi állítással ért egyet, míg
A fennmaradó válaszadók köztes álláspontot foglaltak el.
Háttérváltozók szerint az AUR szavazói bizonyultak a leginkább kritikusnak a magyarokkal kapcsolatban, de a kutatók hangsúlyozták:
A magyarokkal kapcsolatos attitűdök fontosak, de nem ezek rajzolják ki a román társadalom legerősebb törésvonalait.
A kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekben árnyalt kép rajzolódik ki.
Ez azért figyelemre méltó, mert a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized után jutott el ez a kérdés oda, hogy stabil többségi támogatottságot élvezzen. Ugyanakkor azok a jogok, amelyek a magyar közösség elkülönültebb intézményi vagy politikai státusához kapcsolódnak, továbbra sem rendelkeznek többségi támogatással:
A nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdökben ugyanakkor enyhülés látszik. A kutatók azt vizsgálták, hogyan reagálnak a válaszadók arra, ha egy magyar nemzetiségű személy a televízióban vagy rádióban helytelenül beszél románul.
A szakemberek szerint ez a fajta nyelvi hierarchia, amely hosszú ideig meghatározta a romániai közgondolkodást, különösen a fiatalabb és városi csoportok körében töredezni látszik.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet friss felmérése szerint a valódi törésvonalak inkább a bevándorlás, az ukrán menekültek, a melegjogok vagy éppen az állam szerepének megítélése körül rajzolódnak ki
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A magyar nyelv nyilvános használatával kapcsolatban már kisebb az elmozdulás, mivel továbbra is jelentős azok aránya, akiket zavar:
A kutatók azt is vizsgálták, milyen szélesebb társadalmi és politikai törésvonalak rajzolódnak ki Romániában. Kiss Tamás szerint a romániai közbeszédben gyakran jelenik meg az a magyarázat, hogy az ország politikai megosztottsága alapvetően egy Nyugat-barát és egy Nyugat-ellenes blokk szembenállásaként írható le. A kutatás szerint ez a megközelítés nem teljesen téves, de önmagában kevés.
Az elismerés dimenziójába azok az attitűdök tartoznak, amelyek a különböző alávetett vagy kisebbségi csoportokhoz való viszonyulást mérik: a bevándorlókkal, romákkal, homoszexuálisokkal, nőkkel vagy éppen a magyarokkal kapcsolatos véleményeket. Az elosztási dimenzió pedig azt mutatja meg, hogy a válaszadók mit gondolnak:
Ebből a két tengelyből négy nagyobb értékpozíció rajzolódik ki: vannak konzervatív-neoliberális, konzervatív-egalitárius, progresszív-egalitárius és progresszív-neoliberális választói attitűdök. A kutatók szerint a romániai politikai tér egyre inkább ezen kombinációk mentén érthető meg.
A bevándorlással kapcsolatos attitűdöknél a kutatók külön vizsgálták, hogyan értékelik a válaszadók a bevándorlók Románia fejlődésére gyakorolt hatását, elveszik-e szerintük a munkahelyeket az itteniektől, illetve megterhelik-e az ország jóléti ellátórendszerét. A román társadalomban ezekben a kérdésekben polarizáció látható: csökken azok aránya, akiknek nincs véleményük, és nőnek a határozott pozitív, illetve negatív álláspontok.
A kutatók szerint a magyar közösség ebben a kérdésben mintha két diskurzus között helyezkedne el: egyrészt jelen van a romániai gazdasági érvelés, amely szerint a gazdaságnak szüksége van külföldi munkaerőre, másrészt hat a magyarországi, erősen migrációellenes politikai kommunikáció is.
Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Különösen fontos kérdésként jelent meg az ukrán menekültek befogadása: a háború kezdetén tapasztalt széles körű szolidaritás után egyértelmű csökkenés figyelhető meg az ukrán menekültek befogadásának támogatottságában.
Kiss Tamás szerint ez az egyik olyan téma, amelyre az AUR kifejezetten építeni tudott. Rasszizmussal kapcsolatos kérdések szintén fontos különbségeket mutatnak: országos szinten több tekintetben inkább csökkenő tendencia látható az előítéletességben, különösen a romákkal és bevándorlókkal szembeni attitűdökben.
Kiss Tamás ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarok körében ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg:
Érdekes módon a romákkal szembeni előítéletek nem jelentenek erős politikai törésvonalat a román társadalomban, talán mert a roma szavazók nagy része maga is az AUR-t támogatja, ezért ez a kérdés nem ugyanúgy szervezi a politikai táborokat, mint például az ukrán menekültek vagy a melegjogok megítélése.
Az erdélyi magyarok körében ezzel szemben az elmúlt években növekedett a homofób attitűdök aránya. Kiss Tamás szerint ez nem véletlen, és összefügghet azzal, hogy a magyarországi politikai kommunikációban a migrációellenes tematika után egyre inkább a homofób diskurzus vált meghatározóvá.
A nemi egyenjogúság kérdésében a kutatás a nők politikai szerepvállalásával és a hagyományos családi szerepekkel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta.
A kutatás utolsó nagyobb blokkja az elosztási preferenciákat vizsgálta. Kiss Tamás szerint ezekről a kérdésekről kevesebb szó esik a romániai közéletben, pedig fontos szerepük van a politikai törésvonalak megértésében.
A romániai társadalom ugyanakkor több kérdésben egyszerre mutat piacpárti és állampárti attitűdöket. A többség egyetért azzal, hogy csökkenteni kellene az állami alkalmazottak számát, ugyanakkor azzal is, hogy az államnak mindenkinek biztosítania kellene az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A lakhatási jogot, vagyis azt, hogy az állam megfelelő lakhatást biztosítson azoknak, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, szintén többség támogatja, bár az erdélyi magyarok ebben kevésbé egalitáriusak, mint a romániai átlag.
A kutatás pártpreferencia-adatokat is bemutatott az opcióval rendelkező választók körében. Ezek szerint az AUR támogatottsága 39 százalék, a PSD-é 19 százalék, míg az USR és a PNL 12–12 százalékon állt. Az egyéb pártok támogatottsága összesen 19 százalék volt.
Az AUR támogatottsága magasan áll
Fotó: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
A PSD és az AUR szavazóbázisa több társadalmi jellemzőben is hasonlít egymásra, azzal a különbséggel, hogy a PSD támogatói idősebbek és inkább vidékiek.
A kutatás egyik következtetése szerint a romániai politika fő törésvonala egyre kevésbé etnikai természetű. A magyarokkal kapcsolatos attitűdök továbbra is fontosak, de nem ezek szervezik a legerősebben a politikai táborokat. A román társadalom inkább két másik dimenzió mentén polarizálódik: egyrészt abban, hogy ki mennyire elfogadó a különböző kisebbségi, alávetett vagy sérülékeny csoportokkal szemben, másrészt abban, hogy ki milyen szerepet szán az államnak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésében.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!