Az Országos Adóhatóság (ANAF) területi igazgatóságai kockázatelemzések alapján szűrnék ki az adócsalókat
Fotó: Borbély Fanni
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése. Adrian Nica, az ANAF elnöke parlamenti meghallgatásán ismertette az intézmény reformterveit, amelyek középpontjában a digitalizáció, a kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések és az adócsalási hálózatok felszámolása áll.
2026. június 10., 18:072026. június 10., 18:07
2026. június 10., 18:382026. június 10., 18:38
Adrian Nica szerint az ANAF már megkezdte a Romániában továbbra is rendkívül magas áfarés csökkentését, és az elmúlt hónapokban javultak a költségvetési bevételek. Az adóhatóság vezetője hangsúlyozta, hogy hónapról hónapra növekszik a beszedett adók összege, ugyanakkor még jelentős tartalékok vannak, különösen az online kereskedelem és a digitális platformok által generált jövedelmek ellenőrzésében.
Az ANAF elnöke részletesen beszélt a honatyáknak az intézmény átszervezéséről is. A tervek szerint az adminisztratív feladatokat ellátó alkalmazottak egy részét az adóbeszedéssel és ellenőrzéssel foglalkozó részlegekhez irányítják át, miközben megerősítik a nagyadózókat kezelő igazgatóságokat, valamint a bukaresti regionális struktúrákat.
Mint fogalmazott, nem bocsátanak el embereket, mert az Országos Adóhatóságnál így is mintegy 20 százalékkal kevesebb munkatárs dolgozik a szükségesnél, miközben az alkalmazottak átlagéletkora meghaladja az 54 évet. Az elnök szerint a részlegek átszervezésével sokkal hatékonyabbá válik a pénzügyigazgatóságok ellenőrzési mechanizmusa.
A reform egyik kulcseleme a döntéshozatal részleges központosítása lesz az adóellenőrzési területen. Az ANAF központi szinten végzett kockázatelemzések alapján jelölné ki azokat az eseteket, amelyeknél indokolt a helyszíni vizsgálat. Nica hangsúlyozta:
Az ANAF vezetése szerint reális a 2027-re kitűzött teljes digitalizációs cél.
A román helyreállítási terv (PNRR) keretében már idén lezárulhat az informatikai fejlesztések első szakasza, míg a rendszer finomhangolását 2027-ig fejeznék be.
A digitalizációtól az adóhatóság azt várja, hogy pontosabb képet kapjon a gazdasági folyamatokról, gyorsabban azonosítsa a csalási kockázatokat, és hatékonyabban ellenőrizze azokat a területeket, ahol jelentős adóbevétel-kiesés tapasztalható.
Adócsalás gyanújával indított büntetőeljárást a rendőrség egy 35 éves avasújfalusi férfi ellen, aki a gyanú szerint külföldről behozott használt autók értékesítéséből származó bevételeit eltitkolta az adóhatóságok elől.
Adrian Nica szerint az ANAF nem egyes szakmai csoportokat vesz célba, hanem minden olyan magánszemélyt vagy vállalkozást, amelynél a bevallott jövedelmek és a tényleges vagyon között jelentős eltérés mutatkozik.
Az adóhatóság külön egységet működtet a nagy vagyonnal rendelkező személyek vizsgálatára.
Ha valaki nem tudja igazolni a vagyonszerzés forrását, a meg nem magyarázott összeg után akár 70 százalékos adófizetési kötelezettség is keletkezhet.
Az utóbbi időben sok szó esett az influenszerek ellenőrzéséről is. Nica leszögezte: az internetes tartalomkészítők nem azért kerülnek az ANAF látókörébe, mert influenszerek, hanem akkor, ha jelentős vagyonnal rendelkeznek, miközben nem vallanak be megfelelő jövedelmet, illetve eltitkolják készpénzes bevételeiket.
Az adóhatóság csalásellenes főigazgatósága (DGAF) szinte napi rendszerességgel teszi közzé a sok millió lejes adócsalási ügyek leleplezéséről szóló közleményeit. A napokban egy jelentős építőipari adócsalási ügyet tártak fel. A vizsgálat szerint egy vállalkozás négy fantomcégtől vásárolt, papíron munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokat számolt el, miközben ezek a cégek valójában nem végeztek érdemi gazdasági tevékenységet. A társaság összesen 27 millió lej értékű beszerzést vallott be, a számlákat pedig az e-Factura rendszerrel való visszaélés útján állították ki. A céghálózatot strómanok nevére jegyezték be, akik sok esetben nem is tudtak a vállalkozások tényleges működéséről.
Az állami költségvetésnek okozott kárt mintegy 8,7 millió lejre becsülték. Az ügyben az adóhatóság feljelentést tesz a bűnüldöző szerveknél.
Egy másik jelentős ügyben egy bukaresti székhelyű vagyonvédelmi és biztonsági szolgáltató került az ANAF célkeresztjébe. A csalásellenes ellenőrök megállapították, hogy jelentős eltérések mutatkoztak a vállalkozás által ügyfeleinek kiszámlázott munkaórák és az adóhatóságnak bevallott munkaórák között.
A vizsgálat során több mint 1,5 millió olyan munkaórát azonosítottak, amelyet a társaság nem jelentett be megfelelően. Az ellenőrök szerint a cég mintegy 17 millió lej bevételt vett fel készpénzben, amelynek elszámolását később nem tudta igazolni. Emellett a pénztárból 4,4 millió lej hiányzott.
Az állami költségvetésnek okozott kárt 14,9 millió lejre becsülték. A társaság ellen büntetőfeljelentést tettek, emellett több mint 1,16 millió lej bírságot is kiszabtak.
A pénzügyi rendszer biztonságának növelése érdekében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter rendeletben jelentős korlátozásokat vezetett be a Pénzügyminisztérium, az ANAF és a Román Vámhatóság alkalmazottai számára.
A szolgálati számítógépekről többé nem érhetők el a közösségi oldalak, a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások – köztük a ChatGPT, a Google Gemini és a Microsoft Copilot –, valamint a személyes e-mail-fiókok. Ugyancsak
A rendelet részeként letiltották a számítógépek USB-portjait, így külső adattárolók sem csatlakoztathatók az intézmények hálózatához. A kormányzat szerint az intézkedések célja az állampolgárok adózási adatainak védelme, valamint az egyre növekvő kiberbiztonsági fenyegetések és adatlopási kockázatok csökkentése.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett, jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13–15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre jogosultak, jóval többre, mint a kommunista rendszer politikai üldözöttei.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette: egy korlátozott időre létrehozott, úgynevezett „fegyverszüneti kormány” felállítását javasolja.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn úgy nyilatkozott a Cotroceni-palotában tartott konzultációkról, hogy talán mérsékeltebb volt a hangnem, de „abszolút semmi nem körvonalazódott”.
Megdöbbenten vette tudomásul Radu Miruţă ügyvivő közlekedési miniszter, hogy a román vasúttársaság (CFR) utasainak 65 százaléka szerint nem működik a légkondicionálás a vonatokon, beleértve az InterRegio járatokat is.
Nagy erőket mozgósítottak szombaton annak a négy hegymászónak a megmentésére, akik a Bucsecs-hegységben zuhantak a mélybe – közölte a belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU).
Elsőfokú, vasárnapra érvényes viharriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 26 megyéjére és a fővárosra.
A védelmi minisztérium radarrendszere szombaton 4:39-kor több légi célpontot észlelt az ukrán–román határ közelében, az ukrajnai Kilia és Izmail települések közelében, de drónok ezúttal nem estek román területre.
Egy 54 éves horvát férfi vesztette életét a Costinești‑ben zajló Beach, Please! fesztivál közelében, ahol eszméletlen állapotban találták rá egy autóban – közölte a konstancai csendőrség.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter a hadihajó fedélzetén tette meg a 14 órás utat Törökországból Romániába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!