Fotó: Pixabay.com
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedők, a forgalmazók és a feldolgozók által felszámított haszonkulcsnak felső határt szabnak, mindegyiküknél más-más százalékos arányt állapítanak meg. A fogyasztók várhatóan három hónapig lehetnek majd az intézkedés haszonélvezői.
2023. június 28., 11:402023. június 28., 11:40
2023. június 28., 15:012023. június 28., 15:01
Az alapvető élelmiszerárak csökkenését nem az áfa csökkentésével tervezi elérni a bukaresti kormány, ahogyan azt Marcel Boloș pénzügyminiszter javasolta, hanem az egyes termékek esetében alkalmazott árrést szabályozzák – legalábbis a bukaresti sajtó szerint erre a megállapodásra jutottak keddi maratoni ülésükön a kormánykoalíció vezetői. Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu kormányfő egyből leseperte az asztalról a koalíciós partner felvetését, jelezve, valóban beavatkozásra készülnek, ám az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékra történő csökkentése nem lehetséges.
Közzétette szerdán honlapján az árréskorlátozásról szóló sürgősségirendelet-tervezetét a mezőgazdasági minisztérium. A tervezet értelmében a 14 élelmiszertermékre és termékcsoportra vonatkozó árréskorlátozás három hónapig lesz érvényben. Az intézkedés a termelési, behozatali, forgalmazási és kiskereskedelmi láncban részt vevő valamennyi jogi személyre érvényes, szervezeti formától függetlenül.
A sürgősségi rendelet tervezete szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
A rendelettervezet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Az előírások be nem tartása – amennyiben nem minősül bűncselekménynek – 100 000 és 2 000 000 lej közötti bírsággal büntethető.
Nem sokat váratott magára az első egymásnak feszülés Marcel Ciolacu nemrég beiktatott kormányában: a miniszterelnök (PSD) kategorikusan elutasította Marcel Bolos pénzügyminiszter (PNL) javaslatát, aki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését ígérte.
Az élelmiszerárak csökkentését célzó sürgősségirendelet-tervezet szerdán kerül fel a mezőgazdasági minisztérium honlapjára, és várhatóan már szerepel is a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülésének napirendjén – közölték kormányzati források a News.ro hírügynökséggel. Elmondásuk szerint
Jelenleg a haszonkulcs 10 százalékról indul és 45 százalékig terjed.
Annak érdekében, hogy a tevékenységet ne befolyásolja, a forgalmazást is bevezették a láncba. Így azok, akiknek működési költségeik vannak, legtöbb 5 százalékos haszonkulcsot alkalmazhatnak, de ez számít a láncon, a végső ár pedig legtöbb 5 százalékkal lehet magasabb, mint a feldolgozó által kért ár – legalábbis a kiszivárgott információk szerint.
Ami a szupermarketeket illeti, valamennyi költségük benne lesz a termék árában, az amortizációval és a javítási költségekkel együtt, az árrés pedig legfeljebb 20 százalék lehet.
Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási időszakban felfüggesztik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényben előírt adókat – magyarázták a News.ro-nak a kormányzati források is.
Néhány alapélelmiszer ára csökkenni fog, és ez a mérséklődés nem fog nyomást helyezni a hazai termelőkre – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
A kereskedelmi illetékek csökkentése várhatóan 14 mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkategóriára vonatkozik majd:
1. egyszerű, 300–500 grammos fehér kenyér;
2. friss, 1,5 százalékos tehéntej, 1 literes kiszerelésben;
3. tehéntejből készült sós sajt (telemea);
4. tehéntejből készült joghurt, 3,5 százalékos zsírtartalom, maximum 200 gramm;
5. 000-s fehér búzaliszt,1 kilogrammos kiszerelésben;
6. kukoricaliszt, 1 kg;
7. M-es méretű tojás, 10 darab;
8. napraforgóolaj, 1 liter;
9. friss csirkehús: egész csirke, levesnek való csirkehús, egész csirkecomb farhátrésszel és csirkeszárny.
10. friss sertéshús: darabolt, ipari sertéshús, sertéscomb;
11. kimérős, friss zöldségek: paradicsom, hagyma, uborka, szárazbab, sárgarépa, bianca paprika és kápiapaprika.
12. kimérős, friss gyümölcs: alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő.
13. kimérős, fehér burgonya;
14. kristálycukor, 1 kilogrammos kiszerelésben.
A kiszivárgott információk szerint az Országos Adóhatóság (ANAF) ellenőrizni fogja az árrések alkalmazását.
Az új kormány első, csütörtök este tartott ülésén Marcel Ciolacu a legsürgősebb intézkedésnek bizonyos alapélelmiszerek árrésének csökkentését nevezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!