Az erdélyi varrottasoknak is jó marketing lenne a földrajzi árujelzés
Fotó: Bede Laura
Jóval nagyobb nemzetközi ismertséget hozhat többek között a széki, korondi, csíki, kalotaszegi hagyományos termékeknek, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrég bejelentette, technikailag felkészültek a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzései jogi oltalmának biztosítására. A december elsején életbe lépő intézkedésre évek óta várnak az erdélyi kézművesek. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő szerint jó, ha résen vannak, mert Európa-szerte sokan fogják kérvényezni, aki meg lemarad, le is morzsolódhat a gazdasági versenyben. A csíkszeredai jogászt arról faggattuk, pontosan mit is hozhat ez a jogi védelem az erdélyi magyar kézművesek, ipari termelők számára.
2025. április 10., 08:042025. április 10., 08:04
A földrajzi jelzések jogi védelme jelentős üzleti lehetőséget rejt nemzetközi szinten, mivel ezek a jelzések a termékeken fontos vonzerővel bírnak a turisták számára, akárcsak az exportban, de korábban az európai uniós szabályozás is hiányosságokkal küzdött ezen a téren. Ezt igyekeznek most korrigálni azzal, hogy 2025. december 1-jétől már nemcsak az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek és a borok, hanem a kézműves és ipari termékek is rendelkezhetnek földrajzi árujelzéssel. A vásárló számára ez a jelzés azt közvetíti, hogy a termék minőségi, a helyi kultúra autentikus része és értéke – magyarázta megkeresésünkre Vigh Beáta.
A levédés feltétele, hogy az adott termék egy adott földrajzi helyen készüljön, helyi alapanyagok segítségével és helyi, autentikus értéket képviseljen – magyarázta a szakember. Aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jogi oltalom a földrajzi árujelzők esetében kollektív jogi oltalom. Tehát nem arra törekszik, hogy exkluzív módon a kérelmezőnek biztosítson jogvédelmet, másokat pedig kizárjon a használatból, hanem lehetőséget biztosít bármely kézművesnek, termelőnek, aki teljesíti az előállításhoz megszabott feltételeket, hogy használja ezt a jelzést, éljen ezzel a lehetőséggel.
Éppen ezért a kérelmet elsősorban csoportok, szervezetek nyújthatják majd be a különféle termékek, terméktípusok földrajzi árujelzővel való ellátására, de ha egyéni a kérelmező, akkor sem utasíthatják el – fejtette ki a csíkszeredai jogász.
Véleménye szerint jelenleg a legfontosabb teendő, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az intézkedés, hogy az érintettek ne maradjanak le az előttük megnyíló lehetőségről.
Jó lenne, ha megmutathatnánk minél több hagyományos kézműves terméket, feleleveníthetnénk a céhes iparos hagyományokat” – fejtette ki Vigh Beáta.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő a földrajzi árujelzés fontosságára irányította rá a figyelmet
Fotó: Vigh Beáta személyes archívuma/Incze András
Aki úgy látja, hogy az Európai Unióban a tagállamok – főként Olaszország, Franciaország, Spanyolország – nagyon készülnek ennek a rendelkezésnek a bevezetésére, hiszen megtapasztalták már, hogy
„A tagállamok itt tulajdonképpen versenyezni fognak a bejelentések terén, ugyanis a földrajzi árujelző megszerzésének első szakasza tagállamokon belül zajlik, az illető ország fogja eldönteni a benyújtott kérések alapján, hogy melyek azok a földrajzi jelzések, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Ezt követően a tagállam nyújtja be a kérelmet, és képviseli a továbbiakban az európai uniós hivatal előtt. Annak érdekében áll rendelkezésre ez a felkészülési idő decemberig, hogy a szakmai szervezetek megismerjék a lehetőséget és tudják előkészíteni a kérelmek alátámasztásához szükséges dokumentációt” – ecsetelte a szakértő.
Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi. Azt remélik ettől, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.
Jelenleg Románia 82 földrajzi jelzéssel rendelkezik élelmiszerekre, borokra, mezőgazdasági termékekre, ehhez képest például Olaszországban már eddig is 899 helyi terméktípus rendelkezik ilyen minőségjelzővel. A védett borok között találunk erdélyit, de nem jellemző, hogy ez a jelzés szerepelne erdélyi magyar hagyományos gasztronómiai termékeken – irányította rá a figyelmünket az EUIPO engedélyével rendelkező ügyvivő.
a szakmai szervezetek, és előkészítsék a dokumentációt a levédésükre. Ez a jogvédelem azt is szolgálja, hogy utólag ne lehessen az adott termékre vonatkozó ugyanolyan, vagy hasonló védjegyet bejegyeztetni és ezzel korlátozni a jelzés használatát az adott földrajzi területen. És arra is jó, hogy ki lehessen védeni a hamisítást, illetve jogi eszközt ad az utólagos ütközések, jogi konfliktusok kivédésére” – mutatott rá a további előnyökre.
pedig idei kutatások szerint is a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok 23,8 százalékkal több bevételt termelnek egy alkalmazottra vetítve, mint azok, amelyeknél ez hiányzik. „Közben az EU teljes gazdaságának 40 százaléka szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik. Ám a romániai vállalkozók, termelők kevesen használják ezt ki, mert nincs elegendő információjuk arról, hogy miként nyerhetnek vele.
– szögezte le Vigh Beáta.
Egyébként a 2017-es védjegyreform óta az Európai Unióban nem volt olyan jogszabály, amely ilyen jelentős változást hozott volna, mint a decemberben várható, ugyanakkor előrevetíthető, hogy
„A kimondott európai uniós cél ebben az esetben az, hogy gazdaságilag lemaradott vidékek is megmutassák magukat és felemelkedjenek a gazdasági életben a helyi, hagyományos tárgyi értékeik által. Minden országnak, tehát Romániának is magának kell megteremteni a tagállami eljárást és feltételeit az európai unióshoz igazodva” – összegzett lapunknak a szellemi tulajdonjogi szakértő.
Újabb helyi termékcsaládot hoztak létre Erdélyben, a Nyárádmenti Termék védjegyet és márkát csütörtökön mutatták be Nyárádszentmártonban – közölték a kezdeményezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro portálra hivatkozva.
A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!