Az erdélyi varrottasoknak is jó marketing lenne a földrajzi árujelzés
Fotó: Bede Laura
Jóval nagyobb nemzetközi ismertséget hozhat többek között a széki, korondi, csíki, kalotaszegi hagyományos termékeknek, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrég bejelentette, technikailag felkészültek a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzései jogi oltalmának biztosítására. A december elsején életbe lépő intézkedésre évek óta várnak az erdélyi kézművesek. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő szerint jó, ha résen vannak, mert Európa-szerte sokan fogják kérvényezni, aki meg lemarad, le is morzsolódhat a gazdasági versenyben. A csíkszeredai jogászt arról faggattuk, pontosan mit is hozhat ez a jogi védelem az erdélyi magyar kézművesek, ipari termelők számára.
2025. április 10., 08:042025. április 10., 08:04
A földrajzi jelzések jogi védelme jelentős üzleti lehetőséget rejt nemzetközi szinten, mivel ezek a jelzések a termékeken fontos vonzerővel bírnak a turisták számára, akárcsak az exportban, de korábban az európai uniós szabályozás is hiányosságokkal küzdött ezen a téren. Ezt igyekeznek most korrigálni azzal, hogy 2025. december 1-jétől már nemcsak az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek és a borok, hanem a kézműves és ipari termékek is rendelkezhetnek földrajzi árujelzéssel. A vásárló számára ez a jelzés azt közvetíti, hogy a termék minőségi, a helyi kultúra autentikus része és értéke – magyarázta megkeresésünkre Vigh Beáta.
A levédés feltétele, hogy az adott termék egy adott földrajzi helyen készüljön, helyi alapanyagok segítségével és helyi, autentikus értéket képviseljen – magyarázta a szakember. Aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jogi oltalom a földrajzi árujelzők esetében kollektív jogi oltalom. Tehát nem arra törekszik, hogy exkluzív módon a kérelmezőnek biztosítson jogvédelmet, másokat pedig kizárjon a használatból, hanem lehetőséget biztosít bármely kézművesnek, termelőnek, aki teljesíti az előállításhoz megszabott feltételeket, hogy használja ezt a jelzést, éljen ezzel a lehetőséggel.
Éppen ezért a kérelmet elsősorban csoportok, szervezetek nyújthatják majd be a különféle termékek, terméktípusok földrajzi árujelzővel való ellátására, de ha egyéni a kérelmező, akkor sem utasíthatják el – fejtette ki a csíkszeredai jogász.
Véleménye szerint jelenleg a legfontosabb teendő, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az intézkedés, hogy az érintettek ne maradjanak le az előttük megnyíló lehetőségről.
Jó lenne, ha megmutathatnánk minél több hagyományos kézműves terméket, feleleveníthetnénk a céhes iparos hagyományokat” – fejtette ki Vigh Beáta.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő a földrajzi árujelzés fontosságára irányította rá a figyelmet
Fotó: Vigh Beáta személyes archívuma/Incze András
Aki úgy látja, hogy az Európai Unióban a tagállamok – főként Olaszország, Franciaország, Spanyolország – nagyon készülnek ennek a rendelkezésnek a bevezetésére, hiszen megtapasztalták már, hogy
„A tagállamok itt tulajdonképpen versenyezni fognak a bejelentések terén, ugyanis a földrajzi árujelző megszerzésének első szakasza tagállamokon belül zajlik, az illető ország fogja eldönteni a benyújtott kérések alapján, hogy melyek azok a földrajzi jelzések, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Ezt követően a tagállam nyújtja be a kérelmet, és képviseli a továbbiakban az európai uniós hivatal előtt. Annak érdekében áll rendelkezésre ez a felkészülési idő decemberig, hogy a szakmai szervezetek megismerjék a lehetőséget és tudják előkészíteni a kérelmek alátámasztásához szükséges dokumentációt” – ecsetelte a szakértő.
Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi. Azt remélik ettől, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.
Jelenleg Románia 82 földrajzi jelzéssel rendelkezik élelmiszerekre, borokra, mezőgazdasági termékekre, ehhez képest például Olaszországban már eddig is 899 helyi terméktípus rendelkezik ilyen minőségjelzővel. A védett borok között találunk erdélyit, de nem jellemző, hogy ez a jelzés szerepelne erdélyi magyar hagyományos gasztronómiai termékeken – irányította rá a figyelmünket az EUIPO engedélyével rendelkező ügyvivő.
a szakmai szervezetek, és előkészítsék a dokumentációt a levédésükre. Ez a jogvédelem azt is szolgálja, hogy utólag ne lehessen az adott termékre vonatkozó ugyanolyan, vagy hasonló védjegyet bejegyeztetni és ezzel korlátozni a jelzés használatát az adott földrajzi területen. És arra is jó, hogy ki lehessen védeni a hamisítást, illetve jogi eszközt ad az utólagos ütközések, jogi konfliktusok kivédésére” – mutatott rá a további előnyökre.
pedig idei kutatások szerint is a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok 23,8 százalékkal több bevételt termelnek egy alkalmazottra vetítve, mint azok, amelyeknél ez hiányzik. „Közben az EU teljes gazdaságának 40 százaléka szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik. Ám a romániai vállalkozók, termelők kevesen használják ezt ki, mert nincs elegendő információjuk arról, hogy miként nyerhetnek vele.
– szögezte le Vigh Beáta.
Egyébként a 2017-es védjegyreform óta az Európai Unióban nem volt olyan jogszabály, amely ilyen jelentős változást hozott volna, mint a decemberben várható, ugyanakkor előrevetíthető, hogy
„A kimondott európai uniós cél ebben az esetben az, hogy gazdaságilag lemaradott vidékek is megmutassák magukat és felemelkedjenek a gazdasági életben a helyi, hagyományos tárgyi értékeik által. Minden országnak, tehát Romániának is magának kell megteremteni a tagállami eljárást és feltételeit az európai unióshoz igazodva” – összegzett lapunknak a szellemi tulajdonjogi szakértő.
Újabb helyi termékcsaládot hoztak létre Erdélyben, a Nyárádmenti Termék védjegyet és márkát csütörtökön mutatták be Nyárádszentmártonban – közölték a kezdeményezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!