
Az erdélyi varrottasoknak is jó marketing lenne a földrajzi árujelzés
Fotó: Bede Laura
Jóval nagyobb nemzetközi ismertséget hozhat többek között a széki, korondi, csíki, kalotaszegi hagyományos termékeknek, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrég bejelentette, technikailag felkészültek a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzései jogi oltalmának biztosítására. A december elsején életbe lépő intézkedésre évek óta várnak az erdélyi kézművesek. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő szerint jó, ha résen vannak, mert Európa-szerte sokan fogják kérvényezni, aki meg lemarad, le is morzsolódhat a gazdasági versenyben. A csíkszeredai jogászt arról faggattuk, pontosan mit is hozhat ez a jogi védelem az erdélyi magyar kézművesek, ipari termelők számára.
2025. április 10., 08:042025. április 10., 08:04
A földrajzi jelzések jogi védelme jelentős üzleti lehetőséget rejt nemzetközi szinten, mivel ezek a jelzések a termékeken fontos vonzerővel bírnak a turisták számára, akárcsak az exportban, de korábban az európai uniós szabályozás is hiányosságokkal küzdött ezen a téren. Ezt igyekeznek most korrigálni azzal, hogy 2025. december 1-jétől már nemcsak az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek és a borok, hanem a kézműves és ipari termékek is rendelkezhetnek földrajzi árujelzéssel. A vásárló számára ez a jelzés azt közvetíti, hogy a termék minőségi, a helyi kultúra autentikus része és értéke – magyarázta megkeresésünkre Vigh Beáta.
A levédés feltétele, hogy az adott termék egy adott földrajzi helyen készüljön, helyi alapanyagok segítségével és helyi, autentikus értéket képviseljen – magyarázta a szakember. Aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jogi oltalom a földrajzi árujelzők esetében kollektív jogi oltalom. Tehát nem arra törekszik, hogy exkluzív módon a kérelmezőnek biztosítson jogvédelmet, másokat pedig kizárjon a használatból, hanem lehetőséget biztosít bármely kézművesnek, termelőnek, aki teljesíti az előállításhoz megszabott feltételeket, hogy használja ezt a jelzést, éljen ezzel a lehetőséggel.
Éppen ezért a kérelmet elsősorban csoportok, szervezetek nyújthatják majd be a különféle termékek, terméktípusok földrajzi árujelzővel való ellátására, de ha egyéni a kérelmező, akkor sem utasíthatják el – fejtette ki a csíkszeredai jogász.
Véleménye szerint jelenleg a legfontosabb teendő, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az intézkedés, hogy az érintettek ne maradjanak le az előttük megnyíló lehetőségről.
Jó lenne, ha megmutathatnánk minél több hagyományos kézműves terméket, feleleveníthetnénk a céhes iparos hagyományokat” – fejtette ki Vigh Beáta.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő a földrajzi árujelzés fontosságára irányította rá a figyelmet
Fotó: Vigh Beáta személyes archívuma/Incze András
Aki úgy látja, hogy az Európai Unióban a tagállamok – főként Olaszország, Franciaország, Spanyolország – nagyon készülnek ennek a rendelkezésnek a bevezetésére, hiszen megtapasztalták már, hogy
„A tagállamok itt tulajdonképpen versenyezni fognak a bejelentések terén, ugyanis a földrajzi árujelző megszerzésének első szakasza tagállamokon belül zajlik, az illető ország fogja eldönteni a benyújtott kérések alapján, hogy melyek azok a földrajzi jelzések, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Ezt követően a tagállam nyújtja be a kérelmet, és képviseli a továbbiakban az európai uniós hivatal előtt. Annak érdekében áll rendelkezésre ez a felkészülési idő decemberig, hogy a szakmai szervezetek megismerjék a lehetőséget és tudják előkészíteni a kérelmek alátámasztásához szükséges dokumentációt” – ecsetelte a szakértő.

Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi. Azt remélik ettől, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.
Jelenleg Románia 82 földrajzi jelzéssel rendelkezik élelmiszerekre, borokra, mezőgazdasági termékekre, ehhez képest például Olaszországban már eddig is 899 helyi terméktípus rendelkezik ilyen minőségjelzővel. A védett borok között találunk erdélyit, de nem jellemző, hogy ez a jelzés szerepelne erdélyi magyar hagyományos gasztronómiai termékeken – irányította rá a figyelmünket az EUIPO engedélyével rendelkező ügyvivő.
a szakmai szervezetek, és előkészítsék a dokumentációt a levédésükre. Ez a jogvédelem azt is szolgálja, hogy utólag ne lehessen az adott termékre vonatkozó ugyanolyan, vagy hasonló védjegyet bejegyeztetni és ezzel korlátozni a jelzés használatát az adott földrajzi területen. És arra is jó, hogy ki lehessen védeni a hamisítást, illetve jogi eszközt ad az utólagos ütközések, jogi konfliktusok kivédésére” – mutatott rá a további előnyökre.
pedig idei kutatások szerint is a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok 23,8 százalékkal több bevételt termelnek egy alkalmazottra vetítve, mint azok, amelyeknél ez hiányzik. „Közben az EU teljes gazdaságának 40 százaléka szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik. Ám a romániai vállalkozók, termelők kevesen használják ezt ki, mert nincs elegendő információjuk arról, hogy miként nyerhetnek vele.
– szögezte le Vigh Beáta.
Egyébként a 2017-es védjegyreform óta az Európai Unióban nem volt olyan jogszabály, amely ilyen jelentős változást hozott volna, mint a decemberben várható, ugyanakkor előrevetíthető, hogy
„A kimondott európai uniós cél ebben az esetben az, hogy gazdaságilag lemaradott vidékek is megmutassák magukat és felemelkedjenek a gazdasági életben a helyi, hagyományos tárgyi értékeik által. Minden országnak, tehát Romániának is magának kell megteremteni a tagállami eljárást és feltételeit az európai unióshoz igazodva” – összegzett lapunknak a szellemi tulajdonjogi szakértő.

Újabb helyi termékcsaládot hoztak létre Erdélyben, a Nyárádmenti Termék védjegyet és márkát csütörtökön mutatták be Nyárádszentmártonban – közölték a kezdeményezők.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!