Hirdetés

Uniós „védőháló” a népi kultúra értékeinek: a kézműves és ipari termékek is kaphatnak ezentúl földrajzi árujelzést

Az erdélyi varrottasoknak is jó marketing lenne a földrajzi árujelzés

Az erdélyi varrottasoknak is jó marketing lenne a földrajzi árujelzés

Fotó: Bede Laura

Jóval nagyobb nemzetközi ismertséget hozhat többek között a széki, korondi, csíki, kalotaszegi hagyományos termékeknek, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrég bejelentette, technikailag felkészültek a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzései jogi oltalmának biztosítására. A december elsején életbe lépő intézkedésre évek óta várnak az erdélyi kézművesek. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő szerint jó, ha résen vannak, mert Európa-szerte sokan fogják kérvényezni, aki meg lemarad, le is morzsolódhat a gazdasági versenyben. A csíkszeredai jogászt arról faggattuk, pontosan mit is hozhat ez a jogi védelem az erdélyi magyar kézművesek, ipari termelők számára.

Bálint Eszter

2025. április 10., 08:042025. április 10., 08:04

A földrajzi jelzések jogi védelme jelentős üzleti lehetőséget rejt nemzetközi szinten, mivel ezek a jelzések a termékeken fontos vonzerővel bírnak a turisták számára, akárcsak az exportban, de korábban az európai uniós szabályozás is hiányosságokkal küzdött ezen a téren. Ezt igyekeznek most korrigálni azzal, hogy 2025. december 1-jétől már nemcsak az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek és a borok, hanem a kézműves és ipari termékek is rendelkezhetnek földrajzi árujelzéssel. A vásárló számára ez a jelzés azt közvetíti, hogy a termék minőségi, a helyi kultúra autentikus része és értéke – magyarázta megkeresésünkre Vigh Beáta.

Vagyis erdélyi szemszögből ez azt jelenti, hogy például a széki, korondi, csíki, kalotaszegi hagyományos elemek levédhetőek és megjeleníthetőek a nemzetközi piacon úgy, ahogyan ismerjük a híres muránói üveget vagy éppen a holland fapapucsot.

Hirdetés

A levédés feltétele, hogy az adott termék egy adott földrajzi helyen készüljön, helyi alapanyagok segítségével és helyi, autentikus értéket képviseljen – magyarázta a szakember. Aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jogi oltalom a földrajzi árujelzők esetében kollektív jogi oltalom. Tehát nem arra törekszik, hogy exkluzív módon a kérelmezőnek biztosítson jogvédelmet, másokat pedig kizárjon a használatból, hanem lehetőséget biztosít bármely kézművesnek, termelőnek, aki teljesíti az előállításhoz megszabott feltételeket, hogy használja ezt a jelzést, éljen ezzel a lehetőséggel.

Éppen ezért a kérelmet elsősorban csoportok, szervezetek nyújthatják majd be a különféle termékek, terméktípusok földrajzi árujelzővel való ellátására, de ha egyéni a kérelmező, akkor sem utasíthatják el – fejtette ki a csíkszeredai jogász.

Más országok már nagyon készülnek a földrajzi árujelzések megszerzésére

Véleménye szerint jelenleg a legfontosabb teendő, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az intézkedés, hogy az érintettek ne maradjanak le az előttük megnyíló lehetőségről.

Idézet
A cél az lenne, hogy minél több szakmai szervezet értesüljön erről a lehetőségről, és készüljenek rá, hogy népi kultúránk tárgyi értékei és az iparos tevékenység termékei ne maradjanak ki ebből a regiszterből.

Jó lenne, ha megmutathatnánk minél több hagyományos kézműves terméket, feleleveníthetnénk a céhes iparos hagyományokat” – fejtette ki Vigh Beáta.

Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő a földrajzi árujelzés fontosságára irányította rá a figyelmet Galéria

Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi szakértő a földrajzi árujelzés fontosságára irányította rá a figyelmet

Fotó: Vigh Beáta személyes archívuma/Incze András

Aki úgy látja, hogy az Európai Unióban a tagállamok – főként Olaszország, Franciaország, Spanyolország – nagyon készülnek ennek a rendelkezésnek a bevezetésére, hiszen megtapasztalták már, hogy

a minőségjelzők használata vonzóerővel bír a gazdaságban, az eredmény pedig a jó megélhetési lehetőség a helyi kisvállalkozások számára.

„A tagállamok itt tulajdonképpen versenyezni fognak a bejelentések terén, ugyanis a földrajzi árujelző megszerzésének első szakasza tagállamokon belül zajlik, az illető ország fogja eldönteni a benyújtott kérések alapján, hogy melyek azok a földrajzi jelzések, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Ezt követően a tagállam nyújtja be a kérelmet, és képviseli a továbbiakban az európai uniós hivatal előtt. Annak érdekében áll rendelkezésre ez a felkészülési idő decemberig, hogy a szakmai szervezetek megismerjék a lehetőséget és tudják előkészíteni a kérelmek alátámasztásához szükséges dokumentációt” – ecsetelte a szakértő.

korábban írtuk

Uniós oltalom alá kerül a nagylaki szalámi, a helyi szlovákok büszkesége
Uniós oltalom alá kerül a nagylaki szalámi, a helyi szlovákok büszkesége

Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi. Azt remélik ettől, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.

Jelentős gazdasági változást fog hozni a kézműves és ipari termékek piacán

Jelenleg Románia 82 földrajzi jelzéssel rendelkezik élelmiszerekre, borokra, mezőgazdasági termékekre, ehhez képest például Olaszországban már eddig is 899 helyi terméktípus rendelkezik ilyen minőségjelzővel. A védett borok között találunk erdélyit, de nem jellemző, hogy ez a jelzés szerepelne erdélyi magyar hagyományos gasztronómiai termékeken – irányította rá a figyelmünket az EUIPO engedélyével rendelkező ügyvivő.

Idézet
Kiváló alkalom tehát ez arra, hogy ezúttal minél több hagyományos kézműves és ipari termékre felhívják a figyelmet

a szakmai szervezetek, és előkészítsék a dokumentációt a levédésükre. Ez a jogvédelem azt is szolgálja, hogy utólag ne lehessen az adott termékre vonatkozó ugyanolyan, vagy hasonló védjegyet bejegyeztetni és ezzel korlátozni a jelzés használatát az adott földrajzi területen. És arra is jó, hogy ki lehessen védeni a hamisítást, illetve jogi eszközt ad az utólagos ütközések, jogi konfliktusok kivédésére” – mutatott rá a további előnyökre.

Tapasztalatai szerint Romániában nem túl elterjedt, hogy az emberek éljenek szellemi tulajdonjogok által biztosított lehetőségekkel,

pedig idei kutatások szerint is a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok 23,8 százalékkal több bevételt termelnek egy alkalmazottra vetítve, mint azok, amelyeknél ez hiányzik. „Közben az EU teljes gazdaságának 40 százaléka szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik. Ám a romániai vállalkozók, termelők kevesen használják ezt ki, mert nincs elegendő információjuk arról, hogy miként nyerhetnek vele.

Idézet
Ez viszont egy olyan európai kultúrában, amely az innovációra épít, már nem opció, hanem szükséglet”

– szögezte le Vigh Beáta.

Egyébként a 2017-es védjegyreform óta az Európai Unióban nem volt olyan jogszabály, amely ilyen jelentős változást hozott volna, mint a decemberben várható, ugyanakkor előrevetíthető, hogy

azokban a régiókban, ahol élni fognak a lehetőséggel, jelentős gazdasági változást fog hozni a kézműves és ipari termékek piacán.

„A kimondott európai uniós cél ebben az esetben az, hogy gazdaságilag lemaradott vidékek is megmutassák magukat és felemelkedjenek a gazdasági életben a helyi, hagyományos tárgyi értékeik által. Minden országnak, tehát Romániának is magának kell megteremteni a tagállami eljárást és feltételeit az európai unióshoz igazodva” – összegzett lapunknak a szellemi tulajdonjogi szakértő.

korábban írtuk

Helyi termelők, kisvállalkozások erősítését szolgálja az újonnan létrehozott Nyárádmenti Termék védjegy és márka
Helyi termelők, kisvállalkozások erősítését szolgálja az újonnan létrehozott Nyárádmenti Termék védjegy és márka

Újabb helyi termékcsaládot hoztak létre Erdélyben, a Nyárádmenti Termék védjegyet és márkát csütörtökön mutatták be Nyárádszentmártonban – közölték a kezdeményezők.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést

Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
Hirdetés
Hirdetés