Mentőöv. A megkérdezettek inkább a gyerekeik egészségéért és tanításáért aggódnak
Fotó: Pixabay.com
Az anyagi helyzet és a pénzügyi kultúra hiánya egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy Romániában a megkötött biztosítások alig 20 százaléka életbiztosítás. Még szomorúbb a helyzet, ha a ráfordított összeget számszerűsítjük: egy román állampolgár átlagban évi 18 eurót fordít erre a célra, az európai uniós átlag pedig 1300 euró.
Átlagosan évi 18 eurót fordít egy román állampolgár életbiztosításra – az európai uniós átlag eközben 1300 euró. A Metropolitan Life (MetLife) és a KPMG közös felmérése szerint Romániában az életbiztosítások alig 20 százalékát teszik ki a biztosítási kötvényeknek, miközben az uniós átlag 60 százalék. A közvélemény-kutatás eredményei szerint amúgy
Mit több, a lakosság egy része olyannyira babonás, hogy nem is mert nehéz helyzetről beszélni, nehogy végül tényleg bekövetkezzék.
A megkérdezettek amúgy inkább a gyerekeik egészségét és tanítását jelölik meg legfőbb aggodalmukként, ami pedig a prioritásokat illeti, a lista a havi közműszámlák kifizetésével kezdődik, majd a stabil anyagi helyzet biztosítása következik, hogy legyen pénz a gyerekek egészségének óvására és taníttatására.
A romániai lakosság a Hotnews.ro hírportál által idézett felmérés tanulságai szerint nem is igen ért a pénzügyekhez, minden ötből egy román állampolgárnak vannak legalább alapvető ismeretei ezen a téren, ezzel pedig Románia az utolsó helyen áll európai összehasonlításban. A lakosság zöme úgy gondolja, hogy az életbiztosítás valami bonyolult dolog, amit nehéz megérteni és sokba kerül. A megkérdezettek 40 százaléka gondolja különben ezt valamennyi pénzügyi termékről.
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetségének (UNSAR) a felkérésére nemrég az IRES közvélemény-kutató intézet is készített felmérést a témában, és ebben arra derült fény, hogy a lakosság nagyon gyengén tájékozott. A kockázat érzékelése és a romániai biztosítási kultúra témában készült közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 50 százaléka válaszolta azt, hogy gyengén vagy egyáltalán nem tájékozott még általánosságokban sem a biztosításokról. Arra a kérdésre pedig, mostanáig miért nem kötöttek biztosítást, 40 százalék az anyagiak hiányával érvelt, 19 százalék eközben azt mondta, nem bízik a biztosításban, 14 százalékot nem is érdekli a téma, 9 százalékának nincsenek információi a témában, 7 százalék pedig nem hiszi, hogy bármi baja eshetne.
– vonta le a következtetést a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követően Dan Jurcan, az IRES kutatási igazgatója.
Carmina Dragomir, a MetLife vezérigazgatója eközben úgy véli, hogy nem a jövedelmek alacsony szintje miatt nem köt életbiztosítást a romániai lakosság, amikor az átlagbér havi nettó 500 euró körül mozog, hanem azért mert nincs meg a megfelelő pénzügyi kultúrája, neveltetése.
A lakosság anyagi lehetőségeit tükrözi az életbiztosítások alacsony aránya Romániában – értékelte ezzel szemben a felmérések által bemutatott helyzetet Biró Albin biztosítási szakértő. Mint hangsúlyozta, „rablómese”, hogy a biztosítási kultúra hiánya miatt nem kötnek életbiztosítást az emberek. Elmondása szerint korábban több felmérés született, amelyben nem azt kérdezték, hogy kinek van élet- vagy ingatlanbiztosítása, hanem, hogy megkötné-e, ha volna rá pénze, és a megkérdezettek 98 százaléka igennel válaszolt.
– részletezte Biró Albin. Rámutatott, három kategóriájú biztosítás tükrözi egyértelműen a lakosság gazdasági lehetőségeit: az életbiztosítás, a fakultatív gépjármű- és lakásbiztosítás összegben és a kötvények számában is jó mutató. A szakértő arra is kitért, hogy az életbiztosítás általában versenyben van a bankokkal és a különböző megtakarítási lehetőségeket kínáló befektetési alapokkal, és mivel csak részlegesen tartalmaz befektetési lehetőséget, nem túl vonzó, és ebben a versenyben alulmarad. Romániában különben a komoly portfóliót feltételező banki befektetések vagy a tőzsdézők száma is rendkívül alacsony. A szakértő ugyanakkor felidézte, hogy
akkor a vállalatvezetők, alkalmazottak egy részének az életbiztosításra utalták a fizetés egy részét, ők egy idő után kivették ezt a pénzt, és csak 10 százalékos jövedelmi adót fizettek, nem kellett ráterhelni a társadalombiztosítást. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) aztán hozott egy rendeletet, hogy mégiscsak megtartsák a kötvények biztosítási jellegét, hogy ezt a pénzt csak egy év után lehetett kivenni, majd ezt csökkentették hat hónapra. Párhuzamosan a különböző nyomozóhatóságok, korrupcióellenes ügyészség is ráállt erre a burkolt adómegkerülésre, elkezdődött a „boszorkányüldözés”, ami még jobban visszavetette az életbiztosítások piacát.
Biró Albin szerint ugyanakkor a nyugati országokban sem klasszikus életbiztosítás pörgeti a számokat, hiszen az önmagában nem elég vonzó.
„Ez a fajta biztosítás már a nyugati országokban is kihalóban van” – szögezte le a szakértő. Mint ecsetelte, az elemzésben szereplő nagy összegeket, amelyek 1300 eurós uniós átlagot hoznak ki, az magyarázza, hogy a nyugati országokban az életbiztosítással a más befektetési területekről sikerül elcsábítani az ügyfeleket. Nyugaton most az a nagy divat, hogy befizetnek ezer eurót, aminek egy nem túl jelentős része – például száz euró – megy a klasszikus biztosításra, pontosan meghatározva, hogy mekkora a biztosított összeg, és a többi pénz megy a felhalmozási alapba, amit úgy használnak, mint bármelyik befektetési alapot.
„Általában mindenki sajnálja a pénzt a klasszikus életbiztosításra, mert azt kevesen engedhetik meg maguknak. Az ideális helyzet az lenne, ha mindenkinek volna annyi megtakarított pénze, amit bankban, tőzsdén, kötvényekben tart jelentős hozammal, és egy részét tisztán az életbiztosításra tudná fordítani, arra az esetre felkészülve, ha történik valami” – mondta a szakértő. Szerinte hasonló a helyzet a lakásbiztosítások területén is, érdemes lenne bebiztosítani, hogy ha bármi történik, a kárvallott kapjon kártérítést, hozzá tudjon kezdeni újraépíteni az otthonát. „A saját és a lakásunk biztonságára csak akkor gondolunk, ha már minden nyomasztó anyagi gondunkat letudtuk. Amíg az aktuális költségeinket nehezen tudjuk fedezni, nem feltétlenül a biztonság a prioritás” – összegezte Biró Albin. Rámutatott,
az életbiztosítások csak 20–25 százalékot tesznek ki, a nagyobb arányt jelenti az összes többi: a kötelező felelősségbiztosítások, az egészség-, a katasztrófa-, a turisztikai, vagy éppen fakultatív gépjármű biztosítások, ez pedig egyértelműen a lakosság anyagi helyzetét tükrözi.
Felidézte, hogy 2005-ben Romániában mindössze 500 millió eurós évi bevétele volt a biztosítási piacnak, miközben Ausztriában, amelynek fele akkora a lakossága, az évi növekedés nagyobb volt, mint a romániai összbevétel. Ebből kiindulva sokan arra számítottak, hogy tíz év alatt a romániai piac is felfejlődhet arra a szintre. Ehhez képest az országban 2008-ban volt a csúcs, akkor elérte a 2,4 milliárd eurót a biztosítási piac bevétele, a befizetett díjak összege, majd visszaesett 1,6–1,7 milliárd euróra. Tavaly már megközelítette a 2,2 milliárd eurót, de még mindig nem érte el a 2008-as szintet, és ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az embereknek nincs annyi pénzük, hogy életbiztosítást kössenek – szögezte le Biró Albin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás